Dtum
Login with Facebookk
1918 | Február

A túlvilági élet hite és a testvándorlás tana

Utolsó és legyőzhetetlen nagy ellenségünk a halál. Vele szemben az emberi tudás tehetetlen és az örökélet biztosítására hiába indult meg a lázas kutatás a nagy elixir vagy a nagy magisterium felfedezése czéljából; hiába vélte a XIV. században egy híres orvos azt, hogy a borszeszben lelte meg az élet vizét, a mysztikus tudományok minden erőlködése hasztalan volt az elmúlással szemben.

Nem akadt csodaszer, mely örök életet adhatott volna, vagy a mely szer legalább meghosszabbíthatta volna nehány araszszal az egyén rövidke életét. A biztosabb alapokra helyezkedő természettudományos vizsgálódások már avval is beérnék, ha legalább a halál okának határozott physiologiai magyarázatát tudnák adni. Sok kísérlet történt e téren is. Egyik életbúvár a kötőszövetek túltengésének, Ribbert az idegsejtek sorvadásának, Bütschli az életerő elhasználásának tulajdonítja a halált.

A híres berlini physiologus Rubner szerint a szervezet rendelkezésére álló energiamennyiség elhasználódása folytán szünnek meg az életműködések. A párisi Pasteur-intézet világhírű igazgatója, Mecsnikov, autotoxicatiónak, önmérgezésnek tartja az elöregedést és ennek révén a halál lassú bekövetkezését. Szerinte a vastagbélben elszaporodó és fehérjerothasztó bacteriumok által termelt phenol-vegyületek sorvasztják el testünket s mint újkori életelixir került forgalomba a bacteriumokat ölő joghurt.

De az ő életmeghosszabbító szerébe vetett hitünket ugyancsak megingatta a tudós freiburgi orvos, Schottelius, ki azt bizonyította, hogy a bélben levő bacteriumok az emésztés nélkülözhetetlen mikroorganismusai s fontos desinficiensek. És a halál felett való tépődésünk s ezzel értelmünk korlátoltságának tudata önkénytelenül is eszünkbe juttatja a nagy svéd botanikus, Linné szavait? „Ea, quae scimus, pars minima eorum, quae nescimus.”


Az emberi élet sajátossága, hogy a halál borzalma és az elkerülhetetlen elmúlás lehangoló tudata különböző vallásos felfogások és hiedelmek következtében jelentékenyen tompítható, sőt teljesen meg is szüntethető. A Fidzsi-sziget lakóinak túlvilági életbe hite néha olyan fanatikussá fokozódik, hogy a rajongó nem egyszer önmaga ássa meg sírját, hogy minél tovább élhessen a túlvilágon s a halála előtt tartott ünnepen vidáman mulat, örvendezve nemsokára bekövetkező halálának. Primitiv és művelt népeknél, főleg a régebbi időkből, számtalan példát találhatni az elmúlás félelmétől teljesen ment, önkéntes halálra.

Így pl. a maori özvegyek örömmel áldozzák fel magukat, hogy elhúnyt férjüket követhessék azon hiedelem alapján, hogy az égbe csakis feleséges ember juthat. A gótoknál az özvegynek egyenesen kötelessége elhalt urát követni. Borneo-szigetén, a maoriknál és a Fidzsi-szigeteken bizonyos számú szolgát ölnek meg a törzsfőnök halála alkalmával, kinek számára ágyat vetnek a leölt szolgál holttestéből. A régi kúnoknál a főemberek csatlósai önként követték urukat a sírba.

Egy hazánkban utazó czisterczitaszerzetes, Alberich krónikáiban találjuk feljegyezve, hogy az 1241-ben elhalt Joan nevű kún törzsfőnök nyolcz fegyverhordozó szolgáját élve temették el, kik önként követték urukat s kiken kívül még 26 lovat földeltek el elevenen a sírban.

A húnokról és ősmagyarokról s krónikások megemlítik, hogy miután a halott belét kivették, a holtestet legszebb ruhájával és ékszereivel együtt temették el mély sírba, mely fölé halmot emeltek. A szkitáknál és a pogány magyaroknál erősen tartotta magát az a túlvilági hit, hogy ki mennyi ellenséget öl le a háborúban, annyi szolgája lesz a másvilágon.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Lélek A Szentlélek
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Irodalmi kisplasztika Irodalmi kisplasztika
Kosztolányi két essai-kötetét olvasgatom; egy-egy arckép után olyan...
Népszínjátékok az Urániában Népszínjátékok az Urániában
A Magyar Néprajzi Társaság az elmult héten ( deczember 29-én és 30-án...
Zichy-kiállítás a Nemzeti Szalonban Zichy-kiállítás a Nemzeti Szalonban
A 75 éves nagy művész itthon levő képeiből rendezett kiállítást...
Homokkal töltött torpedók Homokkal töltött torpedók
Az orosz katonai hatóságok fölfedezték, hogy egy magasrangú hatóságok...
Millerand és Paty du Clam Millerand és Paty du Clam
Franciaországot elhatározottan üldözi a végzet. Amikor arról van szó,...
Mire számíthat Szerbia? Mire számíthat Szerbia?
Szerbiában nagy megdöbbenést keltett az a hír, hogy...
Casanova Casanova
Iván Mozsukin utolsó európai filmjét Alexander Volkov rendezte, aki a...
Bécsi uszóverseny Bécsi uszóverseny
A Wiener Athletiksport Club kétnapos meetingje, mely szombaton és...
Az ember öröksége és az ikerkutatás Az ember öröksége és az ikerkutatás
Egy másik, eléggé gyakran jelentkező anomália a balkezesség....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98