Dtum
Login with Facebookk
1920 | Április

Európa érdeke az erős Magyarország

Gróf Apponyi Albert a magyar külpolitika multjáról, jelenéről és jövőjéről.

A Külügyi Társaság megalakulása.
A Külügyi Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott gyülésen. Az alakuló közgyülésen a békedelegáció legkiválóbb tagjain kivül közismert politikusok, a tudományos élet és a nemzetgyülés számos képviselője, továbbá a nővilág vezető tagjai jelentek meg.

Az előkészitő bizottság nevében Paikert Alajos ismertette rövid vonásokban azokat a küzdelmeket, melyeket 1917. óta folytatnak e társaság megalakitásáért, melynek célja a magyarságot megismertetni a külfölddel, s a külföldön élő magyarság jogos érdekeit megvédeni, mindenekelőtt pedig a kulturális kapcsolatok mielőbb való helyreállitása. Előterjesztésére ezután az egybegyültek közfelkiáltással elnökké választották Apponyi Albert grófot, társelnökökké Andrássy Gyula grófot, Berzeviczy Albertet, Csernoch János dr. bibornok-hercegprimást, Teleki Pál grófot és Wlassich Gyula bárót. – Miután elfoglalta az elnöki széket, Apponyi Albert mondotta el nagyszabásu székfoglaló beszédét.

Apponyi Albert beszéde.

Mindenekelőtt forró köszönetet mondok bizalmukért, mely olyan kötelességeket ró rám, melyeknek megfelelni tehetségem szerint nekem igen kedves, lelkemhez és szivemhez nőtt feladat. (Éljenzés.)

A jelen teendői.

- A katasztrofális események minket a vizbe dobtak, mielőtt uszni tanultunk volna. A magyar nemzetnek össze kell szednie összes természetes adományait, egész politikai géniuszát, hogy ezt érvényesiteni tudja, még pedig a legnehezebb és legdöntöbb körülmények között, amelyek közé egyáltalán kerülhet. Alig van eset a nemzetek történetében arra, hogy egy nemzet fennmaradhatásának feltételei annyira hozzá lettek volna kötve a külügyek helyes vezetéséhez, hiszen nemzeti fennmaradásunkat ugyszólván külső akciókkal kell magunknak kiküzdeni ebben a pillanatban. Ezért nagyon indokolt volt egy olyan társadalmi szerv megalakitása, amelynek feladata nemcsak a külügyek iránti érzék ébrentartása, hanem annak a propagandának szervezése, amelyben azelőtt a közös külügyi szolgálat támogatására nem mindig számithattunk.

Szövetségeseink megválasztása.

- A külpolitika terén most teljes tabula rasa előtt állunk. Értem ezalatt azt, hogy nincs meg az a fonál, amelynek folytatását kezünkbe vehetnők, hanem egészen ujat kell kezdenünk. A háboru előtt fennállott szövetségeink teljesen likvidálva vannak. Én sohasem és sehol nem követtem el azt az izléstelenséget és most sem fogom elkövetni, hogy ezekről a mi volt szövetségeseinkről lenézőleg, vagy elitélően nyilatkozzam. (Éljenzés.)
Amikor erre alkalmam volt, mindig iparkodtam az igazság fegyvereivel küzdeni, az igazság pedig az, - és ezt megmondtam azoknak, akiknek legkevésbbé tetszhetett, - hogy a német szövetségre alapitott politika helyes és szükségszerü volt az előbbi viszonyok között, mert a minket fenyegető orosz veszély ellen csak ott tudtunk támogatást találni. Magyarország teljesen szabad orientációval mehet ezentuli külpolitikájának vezetése elé, megválasztva ezentul szövetségeseit ott, ahol a nemzeti rekonstrukció munkájában minden tekintetben a legjobb akaratot és a leghathatósabb segitséget nyerheti. (Helyeslés.)

Európa érdeke az erős Magyarország.

- A legjobb propaganda munka az, hogy Magyarország tényleg azt a gondolatot ébressze azoknál a hatalmaknál, amelyek ma a világ sorsa fölött döntenek, hogy Keleteurópának nyugalma és ahhoz füződő nagy emberiségi érdekek egy erős Magyarország által jobban vannak biztositva, mint bármely alakulat által. (Taps.)

- Talán van némi hivatottságom erről a témáról beszélni (Halljuk, Halljuk!), mert dacára annak a zárkózottságnak, melyre a Neuillyben időző magyar békedelegáció kárhoztatva volt – nincs az az elzártság, különösen ha az hetekig tart, mely lehetetlenné tenne bizonyos, ha nem is hivatalos, érintkezéseket és bizonyos észleléseket. Nem egy tapasztalásunk volt, bizonyos, már keletkezőben levő összeköttetések fonala hirtelen megszakadt némely itt előforduló visszatetsző jelenségek folytán. Ez megcáfolhatatlan, a dolog természetében is indokait találó, de a tényekben is megnyilvánuló valóság. Ugy, hogy a Külügyi Társaságnak külügyi szempontból a magyar belpolitikára is kell bizonyos befolyást gyakorolnia, képviselnie kell azokat a tekinteteket, melyeket büntetlenül nem hagyhatnak figyelmen kivül, hogy ha izoláltságnak nem akarjuk kitenni magunkat, ami ma ránk nézve a nemzeti rekonstrukció lehetetlenségét jelenti.

A nemzetek szövetsége.

- Társaságunk nemcsak magyar külpolitikai társaságnak, hanem külügyeink és a nemzetek szövetségének előmozditására irányuló társaságnak nevezi magát. Ez a mozzanat véghetetlen nagy fontosságu. A nemzetek szövetségéért való lelkesedés minden nemzetre nézve az emberiség tökéletesitéséhez vezető áramlatba való bekapcsolást jelenti. Ma azonban ez ránk nézve ennél többet, ennél aktuálisabbat is jelent. A nemzetek szövetségének előmozditására Angliában megalakult társaságtól felhivást kaptunk, hogy Magyarországból csatlakozzunk ehhez hasonló társasággal. Igy tehát ha a nemzetek szövetségének hivatalos szervezetének kapui még egy ideig zárva is maradnak, a társadalmi tevékenység tekintetében bele tudunk illeszkedni a nemzetek szövetsége körül megindult világmozgalomba, amely bizonyára nagy befolyást gyakorol a hivatalos szervezetre.

A békefeltételekbe bele nem nyugszunk.

- A ránk erőszakolni kívánt békefeltételeket mindenki ismeri, mindeki tudja és vallja, hogy Magyarország ezekbe a békefeltételekbe belenyugodni soha nem fog. (Ugy van! Ugy van! Taps.) Hogy a formai elintézés mi lesz, aláirunk-e, nem irunk-e alá, erről a kérdésről talán ma senkinek sem szabad kevésbé nyilatkoznia, mint éppen nekem. A békedelegáció nevében hivatva leszek e részben az első szót kimondani. De akármi történjék, akármilyen formaságokat erőszakolhatnak ki belőlünk a kényszerhelyzetben, nincs és nem hagyunk senkinél sem kétséget aziránt, hogy ez belenyugvást nem jelenthet.

A békeszerződés 19. szakasza.

- A népszövetségnek abban a különben sok részben aggályos kodifikálásában, amelyet a békeszerződések foglalnak magukba, van egy igen fontos szakasz, a 19. szakasz, amely azt mondja, hogy a nemzetek szövetsége annak igazgatósága, vagy közgyülése időnként, ha figyelme felhivatik, ujabb konszideráció tárgyává teheti a már megkötött szerződéseket és egyáltalában a nemzetközi tényleges és jogi állapotokat. Ha ugy találja, hogy azok a szerződések keresztülvihetetlenek, vagy az azok alapján létrejött jogállapot veszélyezteti Európa békéjét, megindithatja a reviziójukra irányuló mozgalmat. Már pedig a nekünk kinált szerződésre mind a két kritérium ráillik, az keresztülvihetetlen és állandóan veszélyezteti Európa békéjét. (Ugy van! Ugy van!) Én remélem, hogy a keresztülvihetetlenség az első pillanatra nyilvánvaló lesz, hiszen elég rámutatni arra, hogy e szerencsétlen országtól még a folyó esztendőben jelentékeny üzetések teljesitését kivánják, példának okáért, hogy Ausztriának bizonyos mennyiségü épületfát adjunk, holott ez a szerződés minket erdőállományunk 82 százalékától és épületfánknak 98 százalékától megfoszt. Az pedig, hogy az európai békét veszélyezteti, ez már kezd niylvánvalóvá lenni, mert a velünk szomszédos és a mi rovásunkra megnagyobbitott államok belső viszonyai már mihamarabb oda fejlődnek, hogy azok tarthatatlansága és az európai békére veszélyes volta nyilvánvalóvá válik.

Helyzetünk nem reménytelen

- Ha mi belügyeinknek konszolidálása és céltudatos vezetése által azt az igazságot, amely igazság maradna akkor is, ha ideig-óráig bizonyos tények elhomályositanák, kézzel foghatóvá tudjuk tenni, a mikor itt mindezek a mesterkélten összetákolt alkotmányok a stabilitásnak, a nyugalomnak garanciáját nem nyujtják, egy erős, a maga természetes határaiban fentartott vagy legalább megközelitő Magyarország a keletről jövő fölforgató veszélyeknek és egyáltalában, ugy mint évszázadokon át volt az európai civilizáció ellen támasztott veszélyeknek legerősebb gátja, akkor nem reménytelen előttünk annak az utnak követése, amelyet a nemzetek szövetségéről szóló szerződési fejezetek 19. szakasza számunkra előir. Ugy hogy nemcsak ideális szempontból, de a jól fölfogott magyar érdekpolitika szempontjából is a bekapcsolódás a nemzetek szövetsége mellett most meginduló mozgalomba ránk nézve rendkivüli fontosságu, mert azzal, ismétlem, talán még előbb, mint sem a rendes diplomáciai összeköttéseink tényleg helyreálljanak, a müvelt államoknak hasonló célra alkotott társadalmi szerveivel már összeköttetésbe léptünk.

- E gondolatokkal csak rá akartam mutatni arra, hogy minden tényezőnek, a külügynek, a belügy minden részének, a jogrend biztositásának a szabadság és a demokratikus haladás biztositásának összhangja mennyire szükséges arra, hogy Magyarország megszerezze azt az erkölcsi poziciót, amelynek megszerzése alapja annak, hogy megint visszanyerje – adja Isten, mentül előbb – az őt megillető hatalmi poziciót.

Percekig tartó lelkes taps és éljenzés után az alakuló közgyülés megválasztotta az elnöki tanácsot és az intézőbizottságot, továbbá elhatározta, hogy a magyarországi nemzeti kisebbségek mindegyikét fel fogják kérni, hogy delegáljon egy-egy tagot a bizottságokba.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Sport és műpártolás Sport és műpártolás
Ha egy-egy külföldinek szerencséje van és valahogy *kézzel-lábbal*...
Cellofán, az acetilcellulóze a cellulóze észtere Cellofán, az acetilcellulóze a cellulóze észtere
A kész érlelt oldat, a viszkóze, sűrű, olajos, barnás vagy...
Meghalt Ugron Gábor Meghalt Ugron Gábor
Ugron Gábor Hosszú nemcsak tagja volt a képviselőháznak, hanem egyik...
Egy alkotó történetíró Egy alkotó történetíró
Irodalom és történetírás közt századokon át senki sem látott...
Kirándulóhelyeink kőzettani érdekességei , a kőzetek rétegződése Kirándulóhelyeink kőzettani érdekességei , a kőzetek...
A dolomit- és mészkőhegységeket a vízszegénység jellemzi. Felszínük...
Daktiloszkopiai Röntgen - fölvételek Daktiloszkopiai Röntgen - fölvételek
A bűnügyi nyilvántartásba az ujjlenyomatlapok bizonyos mathematikai...
A MAC nemzetközi versenye A MAC nemzetközi versenye
Vasárnap a Margitszigeten rendezte a MAC versenyét, közepes...
Elfogy a magyarság? Elfogy a magyarság?
Illyés Gyula cikke - a Nyugat mult számában - megrázta és fölizgatta...
Szétszórt virágok. Szétszórt virágok.
„Vidéki” költők költeményeiből egy kötetet gyűjtött össze...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98