Dtum
Login with Facebookk
1921 | Február

Az Északi-tenger jegének elolvasztása

Egy kanadai tekintélyes polgár: Mac Lonnan, olyan fantasztikus eszmét pendített meg, amely ha megvalósul: alkalmas lenne Kanada és Grönland éghajlatának mesterséges megjavítására. Arról van ugyanis szó, hogyan lehetne elolvasztani azokat a jégtömegeket, amelyek az Északi-tengert az Atlanti-tengertől elválasztják, minek következtében a dél felől jövő meleg tengeri áramlatok a kanadai és följebb, a grönlandi partokat is érintenék s így az ottani éghajlatot gyökeresen megváltoztatnák.

Labrador, Uj-Fundland és Grönland ugyanazon szélességi fokok között terül el, mint Anglia, Lille vagy Tromső városok, de éghajlatuk tekintetében mégis roppant nagy különbség, mely előnyt emezek számára a Golf-áramlat biztosítja, amely meleg vizével megjavítja Európa nyugati partvidékének klimáját. Különben állati és növényi maradványok és más egyéb jelek arra mutatnak, hogy Észak-Amerika északi területei is valaha a mérsékelt égövhöz tartoztak, valószinű, hogy abban a korszakban az Északi-tenger és az Atlanti-oceán közt nem voltak jégtorlaszok, amelyek ekkor bizonyára még följebb, az északi sark körül csoportosultak.

Érdekes, hogy Mac Lonnan tervét az észak-amerikai Egyesült-Államok kormánya nem tartotta kivihetetlennek. Tengeralatti óriási aknák felrobbantásával ugyanis Grönland keleti partvidékét, továbbá a Davis- és a Behring-szorost meg lehetne tisztítani a jégtől, mely eljárást délről északnyugati irányban folytatva, a jégtől mentesített területekre nyomban elhatolhatna a meleg tengeri áramlat, amely megolvasztaná az ott lévő jégtömegeket s egyuttal megakadályozná az ujabbi jégképződést.

Ily módon állítólag öt-hat év alatt az Északi-tenger jegét el lehetne olvasztani. Ám a terv kivitele ég sem lenne olyan egyszerű és alighanem jóval több időt igényelne, tekintve, hogy például a Davis-szoros, némely helyen 1200-1500 kilométer széles, de azért nem lehet ráfogni, hogy ez a geográfiai forradalom kivihetetlen volna.

Minthogy azonban a természetben semmiféle energia el nem vész és mert a tenger vizének csak egy-két foknyi fölmelegedése is a szomszédos szárazulatok hőmérsékletére érezhető befolyással lenne: az a kérdés merül föl, vajjon Grönland és Kanada éghajlatának ilyetén való módosítása nem lenne-e káros visszahatással az olyan égövi tájakra, ahol a mostani éghajlati viszonyok mellett az idő szerint a citrom és a narancs virul?

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98