Alig került be a nemzetközi szociáldemokrácia a parlamentbe, máris érezzük építő munkájának hatásait. Salgótarjánban – hazánk legnagyobb szénbányájában – hetek óta nem dolgoznak a bányászok ezrei. A szakszervezet kimondta a sztrájkot, mert meg akarja mutatni, hogy újra hatalom már.

Míg a németországi munkások naponta egy órával többet dolgoznak a hazáért, addig a mi nemzetközi szocialistáink még a fönnálló szerződésben vállalt munkát sem akarják végezni.

Mindig a buza drágaságát vágják a szocialista képviselő urak a földmívelők fejéhez.
De arról nem beszélnek, hogy ők a sztrájkkal a legfontosabb tüzelőanyag, a szén árát emelik. Mi több, megbénítják az ország ipari munkáját akkor, amikor mindnyájunk erőfeszítése kell hozzá, hogy pénzünk ne essék.

A bányászok után negyvenezer vasmunkást állítottak sztrájkba, hogy drágább legyen a gép, az eszköz s minden, ami vasból van.

A sztrájk még nem elég, hanem terrort is hirdetnek.
A munkásokat, akik dolgozni akarnak, leöléssel fenyegetik meg. A vörös terrorhoz csatlakozik a vörös kakas. Egyidőben a sztrájkokkal kigyulladnak ismeretlen tettesek működése folytán legnagyobb gyáraink és raktáraink s egy nap alatt milliárd korona érték megy veszendőbe.

Igy „épít” a szociáldemokrata szellem.
Igy készíti elő a nyomort, hogy aztán a nyomorgók elé álljon s áldozatát, a szegényeket, a magyar állam ellen izgassa. Meddig tűri még a magyar állam ezt a gyilkos aknamunkát?!