Dtum
Login with Facebookk
1922 | Július

Néhány szó Szibéria háziiparáról

A rapallói orosz-német megegyezés akaratlanul is az eurázsiai kontinens keleti magva, Szibéria felé fordítja tekintetünket, a hómezők fehér országa felé, melynek kiapadhatatlan természeti kincsei most kezdik magukhoz csalogatni az európai és yankee kapitalisták felesleges tőkéjét.

Itt azonban üzleti szempontból nemcsak a földmívelés termékei és a föld méhének elrejtett kincsei jönnek tekintetbe, hanem a lassankint fejlettebb kulturigényekkel rendelkező bevándorolt és bennszülött lakosság ipari szükségleteinek kielégítése is. Az átdolgozó és gyáripar helyzetére egy későbbi cikkemben óhajtanék részletesebben kitérni, ehelyütt csak a szibir háziiparral van szándékom röviden foglalkozni. 

A 6-8 hónapig tartó rideg tél dermesztő fagya a különben is lustaságra hajlamos „muzsikot” kis faviskójához köti és épp ezzel magyarázható a háziipar fejlettségének viszonylag magas foka. A szláv népeknél a háziipar majdnem mindenütt magas fokon áll. 

A bennszülöttek háziiparának hímzett, szőtt, varrott termékei mind rendkívül finom, természetes színérzékről tanúskodnak. A hímzett gold sapkák, övek és bőrruhák kaleidoszkopikus színösszeállítása nem egyszer juttatta eszembe pompás mezőkövesdi varottasainkat. A szachalini giljákok halbőrből készült, főleg kékszínű ruhái, az oroszok hímzett, festett halbőrcsizmái, a tunguzok gyöngybetétes mellényei és bőrkesztyűi mind a háziipar gyönyörű termékei. 

A nyírháncs sokoldalú felhasználását pedig követendő példaképpen állíthatnám a mi télen bizony sokat lustálkodó alföldi magyar gazdáink elé. A nyírháncsból készült művészi kivitelű kosárkák, ládácskák, tálcák, a kúpalakú, befonott szegélyű kalapok mind egyszerű eszközökkel elkészített tárgyak és véleményem szerint keresett cikkek is lennének nálunk. Igaz, hogy a vakítóan fehérkérgű szibir ezüstnyír jóval alkalmasabb a feldolgozásra, mint a gyakran elcsenevészesedett alföldi nyír. 

A mamutcsontok feldolgozása a tobolszki kormányzóság északi területein sok ezer embernek ad munkát. Rendkívül könnyű művészkiállítású szivar-, cigaretta-szopókákat, emléktárgyakat, apró csecsebecséket faragnak belőlük. A nemezcsizmák házigyártása, a prémek kikészítése nagyon elterjedt, valamint az Altáj hegység vidékén a legkülönbözőbb vasszerszámok feldolgozása. A régi szán- és kocsiipara a transzkontinentális vasút létrejötte óta nagyot vesztett fontosságából; hozzájárult ehhez még a faállománnyal évszázadokon át űzött rablógazdálkodás is. 

A szibir világ jellemző típusai a vándorló kézművesek, akik potom áron eladott árúikkal látják el a titokzatos taiga (őserdő) hozzáférhetetlen rengetegeiben kóborló szibirják vadászokat, halászokat. A szibir kisipar önállóságára jellemzők az „artelek”, a munkásszövetségek, amelyek segítségével önállóan, közvetítő kizárásával árusíthatják cikkeiket. Így pl. a nyugatszibir vajközpontok (Kurgan Novonikolaevszk) arteljei saját hatáskörükben Rigán, Libaun keresztül szállították tejtermékeiket külön e célra épített hűtőkocsijaikban a nyugateurópai államokba, főleg Angliába. 

Még megemlíthetném a kátrány- és gyantaipar nagy jelentősegét is, valamint a fejlett méhészetet is, amely a legmodernebb kaptárokkal és berendezésekkel dolgozik, különösen Keletszibériában. 

Már a cári kormány belátta Szibériában a háziipar nagy jelentőségét és minden rendelkezésére álló eszközzel próbálta lehetővé tenni annak fejlesztését. Műhelyeket, tanítókat, anyagot, szerszámokat bocsátott a kisiparosok rendelkezésére. Ennek bizonyítékául egy jellemző esetet említek csak meg: Jakuckból – Ketetszibéria északi részén fekvő városka – néhány bennszülött korják iparos Petrográdba küldését rendelte el az orosz kormány a csontbametszés, bőrkészítés tökéletes elsajátítása céljából. 

Nagymagyarország háziipara a nemzetiségi területeken főleg a szászoktól, szlávoktól lakott megyékben volt a legfejlettebb. Nekünk, a sorscsapásoktól annyira megpróbált, falánk szomszédainktól szétdarabolt, megcsonkított magyar nemzetnek, arra kell törekednünk, hogy a megmaradt kis ország minden kincsét ki tudjuk aknázni, mert csak így lehet reményünk évezredes függetlenségünk visszaszerzésére.
Gundrum Gyula

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Toborozás a Népligetben Toborozás a Népligetben
Húsvét vasárnapján nagy ünnepély volt a Népligetben. Színészek,...
Ahol minden második ember csempész Ahol minden második ember csempész
Dr. Bíró Árpád vasvári orvost Szombathely egyik utcáján két polgári...
A Dunakorzó zavargóit a Statáriális biróság elé állitják A Dunakorzó zavargóit a Statáriális biróság elé állitják
Miként a Magyar Hiradó jelenti, a Dunakorzón Perjamsik Ottó vezérkari...
Tenisz világbajnokságok Tenisz világbajnokságok
A férfi páros világbajnokság döntője óriási küzdelmet hozott a...
Az 1926. évi folyambajnokság Az 1926. évi folyambajnokság
A nyár és az úszószezon végét jelentő folyambajnoki verseny kedden...
A párisi magyar – francia birkózómérkőzés A párisi magyar – francia birkózómérkőzés
A kitűnő magyar birkózóknak az a kis csoportja, amely jelenleg...
A spanyol király esküvője A spanyol király esküvője
A spanyol anarkisták véres merényletbe fojtották május 31-én...
Mezei Ferenc rekordidővel győzött a 400 méteres mellúszásban Mezei Ferenc rekordidővel győzött a 400 méteres mellúszásban
A Császárfürdő úszóstadionjában, a MAC rendezésében, vasárnap...
Bányai Kornél - A Tisza Bányai Kornél - A Tisza
Tűzbenálló partjaid között búsan heversz vén csavargó Tiszánk, ...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98