Dtum
Login with Facebookk
1926 | Június

A közüzemek leépítése a főváros közgyűlésén

Annak a sok feljajdulásnak, gyűléseknek, memorandumoknak, amelyeket a kézműipari jelleggel bíró hatósági közüzemek megszüntetéseért a kézműiparosság folytatott, annyi eredménye lett, hogy a belügyminiszter leíratot intézett a székesfőváros tanácsához, amelyben határozottan figyelmezteti és felkéri a tanácsot, hogy kézműipari jellegű közüzemeit haladéktalanul szüntesse be.

Ezen leírat tárgyalása kapcsán a főváros május 20-án tartott közgyűlésén Müller Antal, szövetségünk főtitkára tartalmas beszédben konkrét esetekkel bizonyította be, hogy ezen közüzemek nemcsak a kézműiparosokra nézve károsak, hanem károsak a főváros összes adófizető polgáraira nézve is.

Az ipari jellegű közüzemek nem, mint mondják, javító munkát végeznek, hanem minden üzemnél megállapítható az, hogy új munkára támaszkodnak, sőt az utóbbi időben már közmunkát is vállalnak és ezen közmunkákat minden pályázati felszólítás és pályázatkiírás nélkül kapják meg.

Tiltakozik mint az adófizető polgárok képviselője az ellen, hogy a főváros pénzével így bánjanak, akkor, amikor sokkal nagyobb megtakarítást lehetne elérni azzal, ha önálló iparosok és kereskedők kapnának meg bizonyos szállításokat és munkákat árlejtés útján, tehát törvényesen, ahelyett, hogy ipari üzemeknek minden árlejtés mellőzésével adnak oda munkákat.

Azzal indokolják a közüzemek fenntartását, hogy a főváros és a fővárosi alkalmazottak olcsóbban jussanak ipari dolgokhoz. A javítóműhelyek költségeiket a legutóbbi tanácsi jelentésben évi 70%-os rezsiről 80%-ra való felemelését kérik. Holott a mai gazdasági viszonyok mellett az önálló iparosok örülnek, ha vállalkozásuknál elérik a 15-20%-os rezsit. Ehhez nem kell kommentár.

Meg tudja érteni a szociáldemokraták állásfoglalását a közüzemek fenntartása mellett, mert hiszen a szociáldemokrata párt programmjának végcélja a kommunisztikus termelés beállítása és a közüzemek elsőrendű eszközök a kommunisztikus termelés kifejlesztésére. 

Meggyőződött arról, hogy város ipari jellegű üzemei nagyobb forgótőkét használnak, évi 8%-os kamat mellett. Kérdezi, hol van az az iparos vagy vállalkozó, aki kapna 8%-os kamatra forgótőkét? Nem hogy 8%-ra, de még 16%-ra sem kap.

Ehhez járul még az is, hogy a közüzemek egész sorozatos kedvezményben részesülnek, szemben az önálló iparosokkal, akik különböző súlyos terhek alatt roskadoznak.

Konkrétumokat hoz fel arra vonatkozólag, hogy milyen az eredmény olyan esetekben, amikor a fővárosi közüzem és magánvállalkozó véletlenül versenytárgyalásba kerül. A székesfőváros tűzoltóruházatra pályázatot hirdetett és mint ilyen, a fővárosi üzem is pályázott. A magánvállalkozók között legolcsóbb volt, 16.800 K-val, a második 18.000 K. azután 19.000 K és így tovább. A fővárosi üzem volt 28.000 K-val a legdrágább.

Tehát az a közüzem, amely mindenféle kedvezményben részesül, 6,720.000 K-val lett volna drágább egyetlen vételnél, mint az egyéni vállalkozók. Ezen szabóüzem ezévi előirányzatában 900 új öltönyt irányzott elő, a mult évi 101 öltönnyel szemben. Ez az emelkedés onnan van, mert a főváros tanácsa megengedte, hogy az alkalmazottak 12 havi részletfizetésre kaphassanak ruhát és a hitelt a tanács garantálja.

Minden egyes vállalkozó szíves örömest belemenne abba, hogy 12 havi részletre szállítson, ha ilyen garanciát tud kapni. Ami az árat illeti, az üzem 800.000 K-át kap darabonkint, holott ma már jóhírnevű belvárosi üzletek 6-7-800.000 K-ért csinálnak ruhát.

A szabóüzemmel kapcsolatban van a cipőüzem, amely jelenleg átlagosan 80 munkást foglalkoztat. Ezt úgy tudja elérni, hogy a főváros altiszti munkálatait minden pályázat nélkül kapja meg. Hogy az mit jelent, a következő számításból lehet megítélni. A köztisztasági hivatalnál versenytárgyalás volt altiszti cipőkre elsőrendű anyagból. Hat önálló iparos között oszlott meg a szállítás páronkint 230.000 K-ért, akik a szállítást, a szakértők legnagyobb elismerése mellett, el is végezték. 

Ugyanilyen cipőért a főváros üzeme 314.000 K-át számlázott a fővárosnak. Ha 2000 altisztet veszünk számításba, akkor a különbözet 168 millió korona. Ha tekintetbe vesszük, hogy ebben az évben elő van irányozva ezen üzemnél 7600 pár cipő és ha ezt a különbözetet alkalmazzuk a 7600 párra, akkor 638,700.000 K-át fizet rá a főváros erre a közmunkára, csak azért, mert az ő mindenféle kedvezménnyel ellátott saját üzemében rendelheti meg.

Ezen konkrétumok ismertetése után, mi is azt hisszük, hogy az a bizottság, amelynek feladata lesz a közüzemi kérdésben dönteni, nem fog másként dönteni, mint, ahogy a belügyminiszteri leírat is kívánja, vagyis, a kézműipari jelleggel bíró közüzemek azonnali megszüntetését.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98