Dtum
Login with Facebookk
1926 | November

Vass József népjóléti miniszter vasárnap reggel Enyingre utazott

Vass József népjóléti miniszter vasárnap reggel Enyingre utazott, hogy résztvegyen újonnan kinevezett államtitkárának, Dréhr Imrének beszámolóján. Kiséretében utazott el Dréhr Imrén kívül Meskó Zoltán és Barabás Samu kormánypárti képviselő is. A népjóléti minisztert utközben meglátogatta szalónkocsijában a Dunántulra utazó Bud János pénzügyminiszter, akivel háromnegyedóra hoszat tanácskozott a nép népjóléti tárca költségvetéséről.

 

Az enyingi nagygyülést Körmendy-Ékes Lajos veszprémi főispán nyitotta meg, majd Dréhr Imre tartotta meg beszámoló beszédét és elmondotta, hogy "az ország lakosságára nehezedő adóterhek szinte elbirhatatlanok, de hála Istennek ma már elérkezett az ideje, hogy ezeken a terheken enyhitsen a kormány". A hallgatóság tetszése közben jelentette ki, hogy a miniszterelnök, akinek a programját követi, nem tür ellenségeskedést sem társadalmi, sem foglalkozási, sem felekezeti kérdésben.

 

A népjóléti államtitkár beszámoló beszéde után Meskó Zoltán tartott humoros politikai konferanszot, végül Vass József népjóléti miniszter mondotta el kormányprogramnak is beillő nagy beszédét.


- Meskó Zoltán - mondotta azt a kérdést vetette föl, vajjon ez a beszámolónak hirdetett gyülés valóban beszámoló-e vagy programbeszéd. Arra kérem önöket, hogy amit elmondok, hallgassák meg figyelemmel és a végén maguk is kitalálják, vajjon beszámoló-e vagy programbeszéd. Nagyon sok sulyos probléma megoldásra vár a kormányra, amely problémák közül nagyon sok még a háboru előtti multban gyökeredzik.

 

- Valamikor közjogi kérdéseken verekedett a magyar törvényhozás s ennek az eredményeként számos egyéb kérdést elhanyagolt. Nem illeti kritikával a régi törvényhozásokat, mert az akkori közjogi ellenzéki harcra szükség volt, hiszen a bécsi elnyomó politikával állottunk szemben. Azonban bármennyire szükség is volt e közjogi vitákra, meg kell állapitani, hogy azok megőrölték a parlament erejét s ennek eredménye az volt, hogy bár nemzetiségi politikát csináltak, hogy idegenajku testvéreinket a magyar állameszméhez kapcsolják, épitettek nekik kórházakat, iskolákat s a lehetőség szerint részesitették őket a kultúra adományaiban, ugyanakkor, sajnos, elhanyagolták a szinmagyar vidékeket. Idegen vérbeli magyar állampolgárok kedvéért évtizedeken át áldozták a magyar pénzt és erőt s ezzel szinte pusztulásra itélték a szinmagyar vidékek falvait.

 

- Egész történelmi kor mulasztásait, bajait és sebeit kell gyökeresen és tervszerüen meggyógyitani. S itt van a kormány törekvéseinek tulajdonképeni tengelye. Nem nézhetjük szó nélkül a tüdővész pusztitásait, amely betegség a legborzalmasabb ellensége a magyar fajnak. Nincs elég iskolánk, kórházunk, orvosunk, szülő-otthonunk. Az első föladat, hogy anyagilag erőssé tegyük az országot.

 

- Nemcsak az anyagi javakkal kell takarékoskodni, hanem az egészséggel, a munkával is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne dolgozzunk, nem a munka ellen akarok beszélni, hanem igenis, a tulfeszitett, a tulhajtott munka ellen, amire a magyar emberben meg van a hajlandóság. Az a 10-20 év, amelyet időelőtti megrokkanásával veszit munkaképességéből a magyar ember, kimutatható gazdasági kára az országnak, sőt kiadás, mert a megrokkant ember gyógyitása és tartása családjára nézve teher. Ez elmaradhatott volna okszerübb munkabeosztással.

 

- Gazdaságilag és egészségügyileg, valamint kulturális szempontból az egész nemzetet föl akarjuk ölelni, ugy, hogy abból senki se maradjon ki, sem vallás, sem társadalmi osztály, sem faj szerint, mert nekem mindenki kedves, aki egész erejével ezért a nemzetért dolgozik. Nem tehetünk különbséget a megbecsülésben hazájukért dolgozó honfitársaink között azért, mert valaki más templomba jár, más foglalkozást üz, ne legyen különbség, ha én katolikus vagyok, ha zsidó vagyok, hiszen nem tehetek arról, ami vagyok, mert a fölöttünk élő Isten teremtett bennünket annak, akik vagyunk.

 

- Nem szabad egy nemzetet ugy fölfogni, hogy azt darabokra törjük. S a nemzetnek is igy kell gondolkoznia politikailag. Hiszen a kormány nem tud az egész nemzetet felölelő politikát folytatni, ha a nemzet nem támogatja a kormányt. Ezzel nem azt mondom, hogy irtsuk ki az ellenzéket, mert sohasem volt jó az olyan ország politikája, amely csak egyetlen nagy kormánytámogató párttal kormányozott, mert az ilyen kormányzásnak nincsen kritikája, a kritika pedig hozzátartozik a politikai élet egészségéhez. A kormány és pártja talán nem lát mindent olyan világosan, mint az ellenzék, másrészt az ellenzék nem egyszer sürgető és sarkantyuzó hatással van. De amikor ilyen lojálisan beszélek és hangoztatom az ellenzék szükségét, akkor kivánnivalóm is van. Senki olyan ellenzéki irányt ne próbáljon, senki olyan ellenzéki politikát becsempészni ne akarjon, amely kivonná magát a nemzet egyetemességének gondolatából.

 

- A nemzet erős és határozott akarata, hogy nem türi, hogy a magyar parlament történelmi házát kommunista politikai párt beszennyezze a jelenlétével. Ha más nemzetek parlamentjében bennülnek, az azoknak a nemzeteknek a baja, de a magyar nemzet házába nem fognak bemenni, ezt vegyék tudomásul. Másik követelésem az ellenzékkel szemben, hogy ha bejönnek az ország házába, álljanak azon a nagy nemzeti állásponton, amelyen a kormány és a nemzet áll, mert különben ők bontják meg a kormány és a nemzet nagy politikai koncepcióját.

 

- Ez a minimum, amelyet megkövetelhetünk mindenkitől, tehát a szociáldemokrata párttól is. A szociáldemokrata párt addig nem fogja magát az ország házában jól érezni, addig nem számithat megértésre a nemzet részéről, amig ezt meg nem cselekszi, mert ez a nemzet csak az országot becsülő, érte dolgozó és nemzeti alapon álló pártot becsüli meg. A magyar munkásság helye a nemzet mellett van. S ahogy én nem türöm, hogy a nemzetből bárkit is kizárjanak, éppen ugy nem türi a nemzet, hogy a szociáldemokrata pártvezérek a szociáldemokrata munkásság részére külön hazát és külön Istent épitsenek. Idegen képeket és idegen istent ne faragjon senki, ezt tanitja a biblia és remélem, hogy az egyébként tiszteletreméltó felekezeten levő Rothenstein Mór és társai nem haragszanak meg akkor, ha a bibliának ezt a mondását idézem, mert ti, Rothenstein Mór és társaitok, magyarok vagytok és én nem engedlek kirekeszteni titeket a nemzetből, de nektek sem engedem meg, hogy kirekesszétek magatokat és a munkásokat a magyarságból.


A beszámoló gyülést követő ebéden Barabás Samu mutatott rá gróf Bethlen István munkájára, amellyel, ha talán néha erőszakosan is, de keresztülvitte, hogy a halódó nemzet talpraállott. Utána Dréhr Imre, majd Vass József népjóléti miniszter szólalt föl.


- Nem akartam fölszólalni a felköszöntők során - mondotta - és ez a tartózkodás valamiképen válasz akart lenni arra a kérdésre, lesz-e választás vagy sem. Ha ugyanis nem fenyeget bennünket a választás réme, nem fukarkodom a szavakkal, de ha megfogom a szót, az annyit jelent, hogy közeledik a választási kampány, amikor ugyis sokat kell beszélnünk.

 

- Meg kell éreznünk a társadalmi vallási és faji különbségeken tul - a magyarságot. Homokra nem lehet épiteni a magyar jövendőt, se hitviták kártyavárára, mert az romlandó alap. Ezen a magyar ércen, az egyetlen igazi alapon nem ismerek elválasztó vonalakat aszerint, hogy ki milyen templomban, milyen oltáron hirdeti az Istent. Ha a magyar kálvinista és a magyar katolikus megerősödik a maga hitében, azzal nemzetét, hazáját erősiti meg.

 

- Ne engedje a nemzet, hogy hamis próféták egymás ellen irányitsák a magyarságot. Ha más evangéliumot akar valaki hirdetni, mint a szeretet és megértés evangéliumát, vagyis az összefogó nagy magyar evangéliumot, annak tanitását vesse el a nemzet.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vass József népjóléti miniszter Dréher Imre
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Milanói nemzetközi vívóverseny Milanói nemzetközi vívóverseny
A milanoi vívóverseny a magyar fegyvereknek ismét szép dicsőséget...
Az alma és őszibarack illatanyaga
Közlönyünk egyik számában érdekes ismertetést jelent meg az alma...
A Corinthian-díj győztesei a Vasasok A Corinthian-díj győztesei a Vasasok
Vasas - BEAC 2:1 (1:0) Kezdés után azonnal a Vasasok támadnak. Az 5....
Egy német színésznő sikere Párisban Egy német színésznő sikere Párisban
Ritkán esik meg, hogy egy színművész fölléptének politikai...
Szeged külön kis irodalma Szeged külön kis irodalma
Szegednek szinte már külön kis irodalma van, nem nagy terjedelmű, de...
Jókai a párisi világkiállításon Jókai a párisi világkiállításon
A párisi világkiállítás magyar csoportjának egyik legérdekesebb része...
Görögország a háboruban Görögország a háboruban
Mihelyst a háboru sulypontja a Balkánra terelődött, Görögország nagy...
Színház
Mikor ezt a cikket írom, ifjabb Gaál Mózes drámája, Az idegen, már...
Kolduskongresszus Varsóban Kolduskongresszus Varsóban
A lengyel lapok szerint az elmult héten Varsóban kongresszust...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98