Dtum
Login with Facebookk
1926 | November

Érzékszerveink működésének csodája 1.

Sok különös, talányos dolog van az életben. A legkülönösebb, a legtalányosabb talán maga az emberi test, az emberi test szerveinek a működése. Csodáit annyira megszoktuk, hogy nem is gondolunk velük. Bízunk bennük, útbaigazításaik alapján igazodunk el a világban. Senkinek sem hiszünk, de amit magunk látunk, hallunk, abban aztán már nem kételkedünk.

Norvégiában összeütközött két vonat. Sok ember elpusztult, igen nagy volt az anyagi kár is. Megindult a szigorú vizsgálat. Senki sem volt hibás, mindenki a helyén volt, mindenki teljesítette a kötelességét. Végül kiderült, hogy a váltót beállító vasúti őr színvak. Jól látta a jelzést, csak más színűnek látta, mint a rendes szemű ember.

Ezóta a világ egy államában sem alkalmaznak valakit a vasútnál vagy a hajózásnál, mielőtt az orvos különböző árnyalatú, színes fonalcsomók segítségével ki ne próbálná színlátó képességét. A színvakságnak sokféle fajtája van s rendesen maga a színvak szem tulajdonosa sem tud szemének erről a hibájáról. Vannak színvakok, akik a kék eget rózsaszínűnek látják.

A legmegbízhatóbb és aránylag még legtökéletesebb érzékszervünknek különben, a szemnek annyiféle hibája lehet, kezdve a rövidlátástól, hogy a felsorolásuk is lehetetlen. De még az egészséges szemnek is nagy hibái vannak. Nem vesz tudomást például olyan sugarakról, amelyeket a legegyszerűbb fotografáló lemez is észrevesz, a fény legfinomabb rezgései teljesen hatástalanok rá.

A szivárvány 40 ezer színárnyalatában alig tud megkülönböztetni 500-at. Helmholz, a nagy német természettudós az egészséges szem sok tökéletlensége miatt mondta, hogy nem fogadná el ezt a tökéletlen műszert az optikustól, hanem visszaküldené azzal az üzenettel: csináljon jobbat.


A hallószerve sem egyforma mindenkinek. Aztán a fül rendkívül finom szerkezete is sokféle támadásnak van kitéve. Sok ember nem is sejti, hogy a dobhártyája hibás. Sokszor a gyermekkorban szerzett és elhanyagolt dobüreggyulladásból keletkezett fülfolyás évtizedeken át rombolja lassan a dobhártyát s csak a kezdődő nagyothallás viszi az orvoshoz az egészen intelligens és egészségükkel törődő embereket is.

Az alacsonyabb rangú érzékszerveink közül a tapintás meglehetősen pontatlanul működik. Bőrünk legérzékenyebb helyén megérezzük az egy milligramos porszemet, ne az annál kisebbet már nem. A legfinomabb mérleg azonban mutatja a milligram tizedrészét is, tehát tízezerszer érzékenyebb, mint bőrünk legfinomabb része. A bőr hőérzőképessége egy ötöd fok különbséget alig vesz észre, míg a tudományos célokra megszerkesztett hőmérő a hőmérséklet változásban a fok ezredrészét is mutatja.

Izom érzésekkel és bőrérzésekkel hozzávetőlegesen megtudjuk állapítani a tárgyak súlyát. De még hosszas gyakorlat után is nagyon bizonytalanok vagyunk, az ilyen súlymegállapításokban, még a legnagyobb gyakorlat mellett is gyakran teszünk egy tizedrésznyi hibát. Érdekes, hogy a legtökéletesebb érzékszerveink azok, amelyeknek főleg a táplálkozásban van fő szerepük.

Az ízlés és a szaglás lefőzik a tudomány legpontosabb módszereit is. Az orr érző idegei főleg az ártalmas anyagoknak olyan kis mennyiségeit is megérzik, amelyeket a legfinomabb természettudmányos mérőeszközök sem tudnak megmutatni. A nyelv ízérzékelését a legfinomabb vegyi módszerek sem mulják fölül.

S a természet nagyon bölcsen járt el, amikor éppen a szaglást és az ízlelést élesítette meg, ezek az érzékszerveink mondanak ugyanis ítéletet ételeink jóságáról. És a természetnek nem az a fontos, hogy minden érzékszervünk tökéletesen mutassa nekünk a külső világot, hanem hogy érzékszerveinkkel el tudjunk igazodni valahogy, biztosítani tudjuk fönnmaradásunkat.

Nagyzás volna azt mondani, hogy az egészségen ember egészséges érzékszervei a világot úgy építik meg agyvelőnkben, amint az a valóságban van. Nem. Még a leghibátlanabb érzékszervek segítségével is csak hiányos adatokat kapunk a külvilágról. Hátha még az agyvelő az idegrendszer munkáját is tekintetbe vesszük. Az érzékszervek benyomásaikat idegek finom fonalain elküldik az agyvelőbe és az agyvelő dolgozza fel őket, alakítja ki belőlük a külsővilág képét.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Laboratóriumi készülék az idegrendszer mérésére A szem látó és alkalmazkodó képességének vizsgálata Izomvizsgálat
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyarország bekerítése
A szláv áradat egymásba ömlésének egyik legerősebb gátja és akadálya...
A „Patomkin” matrózai Erdélyben A „Patomkin” matrózai Erdélyben
Kolozsvárott az ottani szocziáldemokrata párt irodájában a minap...
Évi nyolc százalék a birói uton érvényesithető legmagasabb kamat Évi nyolc százalék a birói uton érvényesithető legmagasabb...
A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa elhatározta, hogy október hó 18-tól...
Legújabb hadihajóink Legújabb hadihajóink
Haditengerészetünk úszó állománya az utóbbi hónapokban három...
Műkincsvásárlás – stillhalte pengőért Műkincsvásárlás – stillhalte pengőért
Azok a külföldi hitelezők, illetve magyarországi üzletbarátaik,...
Forgalomba került a pengőfelülbélyegzésű bankjegy Forgalomba került a pengőfelülbélyegzésű bankjegy
A pengőérték népszerűsítése és az új számításra való átmenet...
Az öreg tekintetes Az öreg tekintetes
Az állapotok lassan, észrevétlenül, minden zaj és drámai jelenet...
Jászai Mari levelei Jászai Mari levelei
Kozocsa 1941-ben adta ki nagy „lélektani komikus”-unk,...
Rövidek Rövidek
Vasárnap Párizsba érkezett Hodzsa csehszlovák miniszterelnök, aki...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98