G. Tamman göttingai egyetemi tanár - akinek zseniális kutatásai már több ízben igen nevezetes geológiai következtetésekre adtak alkalmat - egyik nemrég megjelent értekezésében,1 rendkívül érdekesen magyarázza a légköri oxigén eredetét.

Szerinte a levegő szabad oxigénjének képződése a gázgömb lehűlésének csak abban a korszakában mehetett végbe, amely a legfelső földréteg megszilárdulásának kezdete és vége közötti időszakra esik.

Tamman föltevését főképpen arra alapítja, hogy az eruptívkőzetek által bezárt gázok elemzésénél végeredményben csak széndioxidot, nitrogént és hidrogént sikerült kimutatni, szabad oxigént azonban nem. Ebből az következik, hogy a szilikátréteg megszilárdulásának kezdetén az atmoszférában szabad oxigén még nem lehetett.

A légkör tehát, amint azt lávatömegek elnyelt gázai is mutatják, az említett korszak kezdetén főleg nagy tömegű víz­gőzből állhatott, amelyhez hidrogén, széndioxid, szénmonoxid és nitrogén gáz volt hozzákeveredve. 1500 C° körül, amely hőmérsékletnél a megszilárdulás kezdődhetett, tudvalevőleg a vízgőz már disszociál, vagyis alkotórészeire, hidrogénre és oxigénre bomlik szét.

Tamman valószínűségi számításokkal részletesen kimutatja, hogy 2500 és 1500 C° között csak a hidrogén képes a föld nehézségi terét legyőzni. Olyan molekulasebességet, mely másodpercenkint a 11 km.-t meghaladja, csakis a hidrogénmolekula érhet el. Az emlitett hőfokú atmoszférából tehát csak a hidrogén juthatott (diffundálhatott) ki a világűrbe, azonban a vízgőz vagy az oxigén sem esetre sem. Az utóbbi ugyanis csaknem teljes egészében felhasználódott a legfelső izzónfolyó földréteg oxidálásához, amit az is igazolhat, hogy a szabad oxigén mennyisége igen csekély a lekötöttel szemben.

A jelenlegi légkör szabad oxigéntartalma ugyanis mindössze annyi, amennyit megkötött állapotban egy, a Földet 40 cm vastagon burkoló kőzetréteg tartalmazhat. A felső földréteg szilárdulásának megindultával azonban már meg volt adva annak a lehetősége, hogy a vízgőzatmoszférában nagyobb oxigéntömeg halmozódjon fel. Ekkor ugyanis a mélyebb rétegek redukáló tömegei, amelyek a keletkező oxigént felvehették volna, már egy áthatolhatatlan és részben oxidálódott szilikát-réteg által el voltak zárva a vízgőzatmoszférától.

Tamman valószínűségi számításainak meggyőzően egybevágó eredményei szinte bizonyító erővel támogatják azt a föltevést, hogy a levegő szabad oxigénje csakis a legfelső földréteg megszilárdulásának kez­dete és vége közötti korszakban képződött.

Grabovszky Camill.