Még szeptember havában történt, hogy Willy Lawrence amerikai gyáros, nagy mulatságot rendezett San-Francisko melletti villájában. A több napon át tartó fényes mulatozáson a sanfraniskói pénzarisztokrácia tagjain kívül, a művészvilág is nagy számmal képviselve volt. Minthogy a jelenlevők között egy csomó híres és szép amerikai szinésznő is helyet foglalt, csakhamar pompásnál pompásabb kis előadások mulattatták a vendégeket.

E szórakozások folyamán a házigazdának a következő ötlete támadt: Kitűzött három díjat azoknak a hölgyeknek a számára, akik a legtökéletesebben és legszebben tudnának olyam formában a nézők elé állni, hogy egy szobornak vagy vázának az illuzióját keltsék fel. A versenyző hölgyek a legkülönbözőbb, sokszor azonban egyenesen mulattató pózokban állottak a vendégek elé, a kastély egyik teraszán, a lenyugvó nap utolsó sugarainak poétikus megvilágításában.

Végül egy Evelyn Ryn nevű bájos fiatal színésznőre került a sor. Ő egy meglepően ügyes trükkel döntötte el a küzdelmet. Már jóval a verseny megkezdése előtt észrevett a teraszon egy kicsiny szökőkutat, amelynek csöve zárva volt. Néhány finom kelméből az öltözőszobában egy nimfa jelmezét rótta össze s amikor szólították, néhány szökkelléssel a kicsiny szökőkút mellett termett, felszállt rá és olyan tartásban helyezkedett el annak közepén, hogy amikor a nézők széksorait eltakaró függöny széthúzódott, azok egy tökéletes, márványból faragott női alakkal felékesített kutat láttak maguk előtt.

Ez a pompás és gyönyörködtető beállás oly nagy hatást tett a jelenlévőkre, hogy egyhangulag Evelyn Rynnek ítélték az ezerdolláros első díjat.