Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1928 | Március

Biró Lajos levele Korda Mária „Szép Heléna”-filmjéről

Amelyben kezességet vállal, hogy Korda Sándor felesége a filmen nagy sikert aratott

Néhány hét előtt, newyorki információ alapján, amelynek jóhiszeműségében nincs okunk kételkedni, megírtuk többek között, hogy Korda Mária, Korda Sándornak, a kitűnő magyar filmrendező feleségének első hollywoodi szereplése nem sikerült:


Korda Mária első filmjében, a „Szép Heléna magánélete” címü film szepében, amelyre producerjei egymillió dollárnál is többet költöttek, nem aratott sikert s a filmgyár ennélfogva szerződését sem ujította meg.


E hírünk megjelenése óta valóságos sürgönyostrom kérte a hír helyreigazítását, amit – emlékezve Korda Mária szinészi kvalitásaira s ismervén a művésznőnek egy-két, még európai filmjét – informátorunk oknélküli dezavuálása nélkül természetesen meg nem tehettük. Most azonban nem kisebb név száll sikra Korda Mária igazáért és sikeréért, mint Biró Lajos, aki hosszabb levélben bizonyítja, hogy hirünkkel homlokegyenest ellenkezően: Korda Máriának a „Szép Heléna”-filmben igenis nagy egyéni sikere volt, amelyért ő – Biró Lajos -, hogy ez igy van, nevének sulyával és presztizsével ebben a levélben egyenesen kezességet vállal.


A kitűnő magyar iró iránt érzett nagyrabecsülésének kifejezést adandó, természetesen, kiadja Biró Lajos levelét azzal, hogy ha a „Szép Heléna magánélete” cimű film Budapestre majd elérkezik, akkor majd ugy a közönségnek, mint nekünk módunkabn lesz, hogy ezzel az érdekes afférral ujból foglalkozunk. Ez az újság fog a legjobban örülni, ha egy magyar rendező munkájának sikerét elismerheti. Biró Lajos levele pedig igy hangzik:


Hollywood, január 15.
Igen tisztelt szerkesztő ur!

Három hétig tart, míg ez a levél eljut Hollywoodból Budapestre. Ha én tisztelettel helyet kérek egy-két megjegyzés számára az újság hasábjain és ha szerkesztő ur olyan kegyes, hogy helyet ad ezeknek a megjegyzéseknek, akkor valami hét heti távolság lesz a hollywoodi refleksziók között és azok között a sorok között, amelyekre vonatkoznak. A saját ujságirói lelkiismeretem meghökkent tiltakozásával kellett leszámolnom, mielőtt rászántam magam ennek a levélnek a megírására. Ugy érezem azonban, hogy ezeknek a soroknak hét hét mulva is lesz bizonyos aktualitásuk.


Az újság azt a hirt közölte (ugy tudom, kitünő ujságirónak és elsőrangu szinházi embernek tollából), hogy Korda Mária megbukott első amerikai filmjében, a „Szép Heléna privát élete” cimű filmben, amelyet a férje, Korda Sándor rendezett. Tulajdonképen kettős bukásról volna tehát szó, egy magyar szinésznő bukásáról és egy magyar rendező bukásáról. A szinpad nagy szerencsejátékában mindnyájunk intim ellenségeinek őszinte örömére bizony előfordulnak az ilyen summás elintézések is. A kocka kétszer vet vakot. De ezuttal másképen történt. Sajnálom, hogy kevesek örömét meg kell rontanom, de bizonyos vagyok benne, hogy ennek az újságnak az olvasóinak örömet szerzek vele, ha megirom és kezességet vállalok érte, hogy a kocka ezuttal kétszer hatot vetett.

 

Korda Máriának egészen szokatlan, első amerikai szereplésénél egészen rendkívüli személyes sikere volt a „The private life of Helen of Troy”-ban. Korda Sándornak, mint rendezőnek külön nagy sikere volt. És a film mindennek a tetejébe, nemcsak Newyorkban, hanem – amit alig mert valaki remélni – amerikai kisvárosokban is egészen kivételes pénzügyi sikert hozott. Nem tudom, hogy az a kitünő kollégám, aki a balsikerről szóló hirt nyilvánosságra hozta, kitől kapta az információt. Legyen szabad nekem megmondanom, hogy az én információim honnan erednek.

 

Először is a newyorki lapok kritikái a filmről. Newyorki lapokban a filmnek nagy és fontos rovat jut, a filmkritikus poziciója talán a szinházi kritikusénál is respektáltabb és a kritika néz kegyetlenül elbánik egy-egy uj filmmel, sulyosbító körülményről szolgálván, ha európai művészek vagy rendezők munkájáról van szó. Ezzel szemben, mit irt a newyorki kritika Korda Máriáról? Mordaunt Hall a „New-York Times”-ban:
„Nem lehet elképzelni szerencsésebb választást, mint Korda Máriát a Helena szerepére. Graciózus és elragadóan szép, csöndes humora van és pontosan tudja, hogy ő az a szőke hölgy, akinek az asszonyi varázsa miatt háboruk indultak meg.”
Quin Martin a New-York World”-ban:
„Véleményem szerint ez a Korda Mária meglepően (amazingly) szép fiatal asszony. Megadatott neki a báj és a harmonia adománya és különös szerencseképpen egy kifejezett és határozott Helena-karakter.”

George Gerhard az „Evening World”-ban:
„A legszerencsésebb elhatározás, hogy Helena szerepére megnyerték Korda Máriát, a ragyogóan szép magyar szinésznőt. Korda Mária pikáns és exotikus Helenája tökéletes. Nincs hollywoodi sztár, aki helyén lett volna ebben a szerepben.”
Ezt igy lehetne még hasábokon keresztül folytatni: de még csak egy kritikát, a John Erskineét, aki a „The private life of Helen of Troy” szerzője, Amerika egyik legnépszerűbb irója és akinek ez az itélete végigment az egész amerikai sajtón:
„Amikor Helena-verziómat megírtam, sejtelmem sem volt róla, hogy van valaki a világon, aki tökéletes megszemélyesítője ennek a karakternek. Miután láttam a filmet és találkoztam Korda Máriával, elfelejtettem, hogy mi is volt az eredeti koncepcióm Helenáról.”


Akit érdekel, az elolvashatja ezeket a kritikákat eredetiben, hiszen Budapesten megkaphatók a newyorki lapok. A newyorki lapokban el lehet olvasni azt is, hogy a film newyorki bemutatóját a Korda Mária személyes megjelenésével kötötték össze (ami egészen kivételes disztinkció szinésznek, vagy szinésznőnek) és hogy a bemutatón és a bemutató után Newyork polgármesterétől kezdve a művészklubokig, a rádióban való mindennapos nyilatkozatoktól kezdve az egyenesen az ő tiszteletére rendezett bankettekig Korda Máriának annyi ünneplésben volt része, hogy egy hét mulva nem birta tovább és elmenekült Newyorkból.


A newyorki bemutató után azonban jött a sanfranciscoi bemutató, ahol a filmnek egyenesen szenzációs sikere volt: azután bemutatók sora az amerikai városokban, kisvárosokban is, ahol teljessé lett a film győzelme. (Amerikában, ahol huszezer filmszinház van, a kisvárosok jelentősége a film üzleti eredményeinek a szempontjából sokkal nagyobb, mint az európai kisvárosoké.) Mindez elolvasható az amerikai filmlapokban, amelyek Budapestre is járnak. De talán igy is sikerült az olvasóikat meggyőznöm.

 

Egy magyar szinésznő első amerikai szereplése nagy sikerrel járt, egy magyar rendező második magyar filmje még nagyobb sikere, mint az első filmje volt és a két film együtt irigylésreméltóan erőssé és jóvá tette a pozicióját.


Ha a magyar sajtó csak a legmegbizhatóbb hirforrásokat használja föl, nemcsak a saját méltóságának tesz szolgálatot, hanem minden irónak, minden művésznek, minden hoteliernek, aki Magyarországon él, egyszóval azoknak az összegezett egyéni érdekeknek, amelyeket együtt már szabad közérdeknek nevezni. 

 

Köszönettel és tisztelettel, Szerkesztő Ur igaz hive:
Biró Lajos

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Tizezrek tüntettek vasárnap Budapesten a városházi uralom és a mai kormányrendszer ellen Tizezrek tüntettek vasárnap Budapesten a városházi uralom és a mai...
Vasárnap már teljes erővel lángolt föl a választási harcba indult...
Cripps szorosabb együttműködést követel a Szovjetunióval Cripps szorosabb együttműködést követel a Szovjetunióval
Sir Stafford Cripps volt moszkvai brit nagykövet az...
Ma a legelőnyösebb befektetési lehetőség: a búzakötvény Ma a legelőnyösebb befektetési lehetőség: a búzakötvény
A befektetési lehetőségek háború idején rendszerint összezsugorodnak....
Fedák Sári hires szerepét amerikai szinésznő játssza Ellynor Glynn Fedák Sári hires szerepét amerikai szinésznő játssza Ellynor Glynn...
Ellynor Glynnek, a híres angol írónőnek egyik legismertebb regénye...
A panamák panamája A panamák panamája
A politika ismét förtelmes szennyes hullámokkal kavarta föl a...
A kommunizmus terjedése A kommunizmus terjedése
Ez a kocka arányosan mutatja, hogy Európa területének már 55%-a...
A felrobbant magyar hajó A felrobbant magyar hajó
A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaságnak *Vaskapu* nevű...
Botrány a footballmeccsen Botrány a footballmeccsen
Parázs botrány színhelye volt tegnap a Hungária-úti footballpálya....
Einstein, a világ legnagyobb élő matematikusának meseszerűen érdekes és furcsa élete 1.rész Einstein, a világ legnagyobb élő matematikusának meseszerűen érdekes...
Néhány hónap múlva édesapám befejezi munkásságát a princetoni...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98