Dtum
Login with Facebookk
1926 | Április

Európa Hollywoodja

Intervju a film futurizmusáról

A napokban hazaérkezett Berlinből Lóránt István, Németország egyik jónevű filmrendezője és filmköltője. Filmrendező és filmköltő. Milyen fantasztikus foglalkozások. Így látjuk mi, pestiek. Pedig ezek ott egészen komoly hivatást jelentenek, megélhetést, művészi munkát.  Művészi munka! A film, mint művészet, végre arrivált. Nem Amerikában, nem Párisban, hanem Németországban. Németországban, Európa nagy laboratoriumában, ahol kipróbálnak és értékesítenek minden fenomént, akármelyik föld szülte azt. Shakespeare-től kezdve a cseppfolyós szénig, mindent itt értékeltek először és innen bocsátottak szárnyára. Ez ma Németország poziciója Európában.


Lóránt István érdekes dolgokat mesél arról a nagyvonalú munkáról, amely ma Berlin, Weimar és a többi filmvárosok laboratóriumában folyik. Ezek a dolgok bizonyára meg fogják lepni Budapest mozilátogató közönségét, különösen pedig egyre szaporodó filmkritikusait, akik rendszerint bántó tudatlansággal szólnak hozzá a mozi jelentőségének megvilágításához.
A német filmmunkáról a következőket meséli Lóránt:


- Köztudomású, hogy a német filmipar, főleg ennek legnagyobbszabású reprezentánsa, az Ufa, az utóbbi években nagy válságokat élt át. Megbénult munkássága és csak gyengébb kisérletekre szorítkozott. Az elmúlt hónapokban jött létre az egyezség, amely végre reaktiválja a német filmipart. Amerika, illetve a Metro-Goldwyn és a Paramount négymillió dolláros kölcsönnel szanálták az Ufát, amely azonnal megkezdte munkásságát. Nagy apparátussal fogott hozzá Fritz Lang és Thea von Harbou hatalmas filmjének elkészítéséhez, a Metropolishoz, ezután következik a Faust-film és más nagy attrakciók.


- A német filmgyártás feléledését már csak azért is nagy örömmel kell üdvözölni, mert a német filmnek speciális jelentősége van. Míg az amerikai filmipar sablonokkal dolgozik, addig Berlinben komolyan kutatják a film valódi hivatását. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett film-matinék, ahol előkelő közönség előtt úgynevezett „abszolút filmeket” mutatnak be. Ezek a filmek nem romantikus történetek megelevenítései, a mozgás dominál itt, a film lényeges és megkülönböztető alkateleme. A film futurizmusának lehetne nevezni azt, amit itt produkálnak.

 

Geometriai ábrák, vonalak és idomok jelennek meg, variálódnak, alakulnak, vibrálnak változott formákban és színekben. És ezek a filmek sujet nélkül is hatnak, izgatnak és szórakoztatnak: a vibráció erejével és különösségével. Mechanische Simfonie a címe egy ilyen abszolút filmnek, a cím mindent elárul; másutt viszont groteszk álom formájában egész különös, gazdag történetek játszódnak le, amelyek nem logikát adnak, nem konvencionális történéseket, hanem ezeken belül és túl: az élet mechanizmusát. A káoszt akarják megfogni és megeleveníteni ezek a filmek. A káoszt, amelyben az egész élet elemei benne forognak.  Ezek a kísérletek szerintem a filmnek valódi hivatását képezik, Lóránt szerint viszont egyelőre:


- Arra szolgálnak, hogy gerincét képezzék a ma szokásos regényes filmeknek, trükkökkel és művészi fordulatokkal telítsék azokat.

Rutmann és a nemrég elhunyt Wieking Eggeling produkálták ezen a téren a legtöbbet.
- A moziélet Berlinben egészen nagyszabású. Magának az Ufának százharminc mozija van. Ezenkívül épp az utóbbi időben épült néhány amerikai méretű filmpalota 1500-3000 ember befogadására, mint például a Capitol, Piccadilly és mások. Egy-egy nagyobb film bemutatója valóságos ünnepi esemény, sokszor ünnepélyesebb, mint a színházak premiérjei és előfordul, hogy egy-egy ilyen alkalomkor estélyi ruhában jelennek meg a hölgyek.

 

A filmkritika nagyon komoly színvonalon áll odakint. A lapok hasábokon át foglalkoznak egy-egy film esztétikai értékelésével. Ennek köszönhető, hogy Németországban a filmgyártás valóban művészi nívóra emelkedett. Hol van még ettől Budapest? – Amerika eddig, - folytatja Lóránt, - nem engedte be a német filmipar termékeit, amely tény nagyon súlyosan érintette a német filmgyártást, mert hiszen így a világ legszorgalmasabb mozilátogatóitól volt elzárva.

 

Az Ufa amerikai egyezsége azonban egyszeriben megváltoztatta ezt a helyzetet, amennyiben megállapodás jött létre, hogy évenként ötven amerikai film ellenében tíz német film juthat ki az Egyesült-Államokba. Itt meg kell jegyezni, - amit kevesen tudnak, - hogy az amerikai közönség egyáltalán nem lelkesedik már az amerikai filmekért, mint ahogy azt az európai közönségnek kulturálatlanabb része teszi. Odakint már unják a sablont és örömmel várják a megváltó német filmeket.

 

Ezeknek az eseményeknek volt az előzménye az az akció is, amelynek keretében a nagy amerikai vállalatok német rendezőket és művészeket igyekezetek importálni Amerikába, mint Lubitschot, Pola Negrit, Buchowetzkyt, Sjöströmöt, Mauritz Schillert, Greta Garbot és másokat.
- Az év nagy filmeseményei között elsőrangú szerepet fog játszani a Varázskeringő, amelyet az Ufa-Palastban mutattak be, ahol nagyhírü hazánkfia, Rapé Ernő dirigál és a magyar viszonyokhoz képest óriási fizetést kap, állítólag ezer dollárt hetenként.

 

A magyarok különben is igen nagy közkedveltségnek örvendenek a filmszakmában. Nagyon megbecsülik Kordát, Kertészt, Bolváryt, mint filmrendezőket, Vass Károlyt, Virágot és Farkast, mint operatőröket, az épitészek közül pedig elsősorban Metzner Ernőt és Szirontai-Lothkát, de még igen sok nevet felsorolhatnánk. Korda Mária, Lucy Dorrain, Kürthy Böske és Putty Lia ma Németország legelső filmprimadonnái és itt jegyzem meg, hogy az utóbbi, híres öngyilkossága alkalmával, nem szenvedett súlyosabb megrázkódtatásokat, miután csak a magasföldszintről esett le.


Ezután még saját terveiről és munkásságáról beszél Lóránt, akinek legközelebbi szcenáriuma a Vágy cimű lesz, melyben Asta Nielsen és férje, Gregori Chamara-fogják játszani a főszerepeket.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az oroszok ajándéka József főherczegnek
Húsvét vasárnapján az oroszok érdekes módon emlékeztek meg József...
Mekkora hideget és meleget bírunk el? Mekkora hideget és meleget bírunk el?
A most folyó háborúban gyakran felvetődött a kérdés: vajjon ki...
Tűz Tamás versei
Legyen e kurta toll tanúság, hogy ember voltam s itt vagyok kemény...
A magyar delegátusok megérkeztek Génuába A magyar delegátusok megérkeztek Génuába
A magyar delegáció szombaton délben az olasz határra, Innichenbe...
Négerek az új francia irodalomban Négerek az új francia irodalomban
Azoknak, akik a mai Európát, az európai civilizációt, az európai...
A fehér arany: a toll A fehér arany: a toll
Ha kiviteli cikkeink listáját vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a...
Szolnokra vándorolt a Magyar Kupa és a Corinthián díj Szolnokra vándorolt a Magyar Kupa és a Corinthián díj
A Labdarúgó Szövetség Irányítói minden lehetőt elkövettek, hogy a...
Kis gazda rovat
A piros hátú, pettyes katiczabogárról a gyermekek is tudják, hogy...
Lábujjhegyen való járás, mint gyógymód Lábujjhegyen való járás, mint gyógymód
Egy Jules Amer nevű francia akadémiai tag legutóbb arról értekezett a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98