Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1929 | December

A Röntgen-sugár története

 - Majd megröntgenezzük!- mondta a fogorvos. - Csak a biztonság kedvéért!
- De doktor úr,  Röntgen 1923 februárjában meghalt!
- Ennyire érdeklik a Röntgen-sugarak?
- Muszáj! Röntgen zseniális volt!
- Pedig, ha tudná, milyen veszélyesek azok a sugarak!
- Akkor miért röntgenez meg? Rám nem veszélyesek?
- Nem tudok jobbat!  Felvenné ezt az ólomkötényt?
- Igen, ő ezért Nobel-díjat kapott 1901-ben! Fantasztikus!

Az általa fölfedezett Röntgen-sugarakat 1896. januárius 23-án mutatta be Würzburgban az ottani Fizikai-Orvosi Társulat ülésén.

A tudomány szellemessége volt Röntgen tanár fölfedezésével szemben, mikor az általa fölfedezett hatalmas erejű átvilágító sugarakat az ismeretlenséget jelentő X betűvel jelölte meg. Az X-sugár voltaképpen nem egyéb, mint olyan fényerejű sugár, amely nem áll meg az eléje tett akadálynál, hanem áthatol a földi anyagok legtöbbjén.

Röntgen tanár érdeme, hogy megtalálta azt a fényforrást, amelynek utjában sem a fa, sem az emberi test, sem más ilyen anyag nem képes akadályul megállani, s az ő fénysugarai áthatolnak, hogy megvilágítsák az akadály mögötti dolgokat is. Ő légritkított üvegcsövekben elektromos kisüléseket idézett elő, azzal érte el, hogy a sugarak, anélkül, hogy láthatók lettek volna a sötét helyiségben, a szilárd testek mögött teljes árnyképpel jelentek meg, s ezeket az árnyképeket le is fényképezte.

A Röntgen-fotográfia az X-sugár azon tulajdonságán alapszik, hogy a sugár a fényérzékeny lemezt ugyanazon a módon árnyékolja be az előtte áll test körvonalaival, mint akár a napfény. A különbség mégis az, hogy míg a napfény tényleg csak a felületen és a körvonalakon lévő pontokat és vonalakat vetíti a lemezre, a Röntgen-sugár a testet belül, a csontokat, a hús- és zsír szöveteket, ezek rostjait, az izomszálakat, szóval a test egész belsejét rárajzolja a fényérzékeny lemezre. Az emberi testnek Röntgen-sugárral való átvilágítása alkalmával a csontváz árnyképét kapjuk.

Alig tíz éve, hogy a világot bámulatba ejtette Röntgen a csontváz fotográfiájával s most a berlini nemzetközi Röntgen-kongressuson sok olyan képet láthattunk, melyek a test belső nemesebb szerveinek működéséről adnak felvilágosítást s sok véleményt, melyeket eddig helyeseknek tartottak, megdöntenek.

1905.   Néhány esztendővel ezelőtt a nagyhírű tudósok közé egy újabb nevet kell iktatnunk,  Lénárd Fülöpét. Egy ideig csak a tudósok emlegették tisztelettel  világszerte. Ő fedezte fel a katód -sugarakat. Felfedezése eseményszámba ment a fizikában.  De csakhamar a nagy közönség is kezdte emlegetni a Lénárd nevet. Röntgen az ő felfedezése alapján jutott el a nevéről elnevezett sugarak ismeretére s a Röntgen-sugarakról szóló tan a nagyközönség körébe is eljutott.

Most Lénárd Fülöp megkapta a Nobel által alapított fizikai nagydíjat is. A legnagyobb elismerést, mely tudós embert érhet. E díj odaítélésével a világ összes tudósai hajtják meg zászlajukat a magyar előtt, elsőnek jelölvén meg őt a legelsők között.

Így kapta meg az egyik díjat a mi tudós hazánkfia, Lénárd Fülöp dr. az X-sugarak fölfedezéséért. A Röntgen-sugaraknak ugyanis Lénárd a voltaképpeni fölfedezője, s Röntgen csak gyakorlatilag alkalmazta azokat.

E nagyszerű tudományos felfedezés tulajdonképpen egy magyar tudósnak, a pozsonyi születésű Lénárd Fülöpnek köszönheti a megvalósulását,  mert az ő előzetes felfedezései és kísérletei révén jött rá Röntgen tanár a róla elnevezett elektromos sugarak gyakorlati alkalmazására.

Lénárd Fülöp az első magyar Nobel-díjas!

 

 

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Wilhelm Roentgen Lénárd Fülöp Az első röntgen-kép Mellkas Röntgen-fotoja Térd Röntgen-fotoja Röntgen laboratóriuma
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Ausztria – Svájc 1:0
A minek létrejöttében jóformán az utolsó percig kételkedtünk, az...
A korlátlan búvárhajóharc mérlege A korlátlan búvárhajóharc mérlege
Holtzendorf német admirális ígérete két pontból állt: havonta 600 000...
Magyar szobrászművész Shaw-portréja Magyar szobrászművész Shaw-portréja
Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, a kitünő magyar szobrászművész hosszabb...
A lórumjáték A lórumjáték
Fel kell jegyezni a kártyatörténelem lapjaira, hogy az édes, drága...
Mi van az új magyar-osztrák kereskedelmi szerződésben? Mi van az új magyar-osztrák kereskedelmi szerződésben?
A Bécsből hazaérkezett Kállay földmívelésügyi miniszter ma délben...
Hindenburg nem kapott abszolut többséget, uj elnökválasztás Hindenburg nem kapott abszolut többséget, uj elnökválasztás
A Keleti-tengertől az Alpesi erdőkig és a lengyel határtól a Rajna...
Japán és az Egyesült-Államok konfliktusa Japán és az Egyesült-Államok konfliktusa
Japán és az Egyesült-Államok között egy idő óta, mint már ismételten...
Dél atlétái győztek a szolnoki propaganda versenyén Dél atlétái győztek a szolnoki propaganda versenyén
Madarász és Remecz újból 44 méteren fölül dobtak diszkosszal A...
A terézkörúti aljas merénylet szovjet áldozatait a nemzet...
Az egész magyar fővárost lázban tarja az a megdöbbentő és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98