Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1929 | Február

Kartelltörvényt kérünk II.

Tekintsük már most ama intézkedéseket is, melyekkel a kartellen kívüli vállalatokat védelmezi a törvény a kartell hatalmi túltengésével szemben. Köztudott dolog, hogy a kartellnek számos eszköz áll rendelkezésére, mellyel kikényszerítheti a csatlakozást. Pedig nyilvánvalóan közérdek, hogy oltalmat találjon az a vállalkozó, aki a kartellen kívül olcsóbban akar vásárolni.

És itt újból alkalmunk nyílik a norvég törvény előnyeit kiemelnünk. Nem elégszik meg egy általános kijelentéssel, mellyel eltiltja a kartelleket oly rendszabályok életbeléptetésétől, melyek által a kartellen kívüli vállalatok gazdasági mozgásszabadsága veszélyeztetve volna, – mint amilyen általánosságban mozognak az amerikai tröszttörvények, – hanem a felmerült visszaélések alapulvételével az egyes meghonosodott harcmódokat külön-külön körülírja és tilalmazza.

Tilos – például – a bojkott! Vagyis tilos a termelőkártellnek azt mondania kereskedővevőjének, – ha X., kartellen kívüli gyárosnál is vásárolsz, akkor mi, kartellvállalatok nem szolgálunk téged többet ki. Pedig igen valószinű, hogy a kereskedőnek a kartellvállalatok árúira is feltétlenül szüksége van, mert azt a minőséget, vagy márkát is keresik nála, viszont meg egy bizonyos cikket, a kartellen kívülit jóval olcsóbban tudná szállítani.

Tilos az előnyár nyújtása, jutalmul azért, mert kötelezte magát a vevő, hogy csakis a kartellnél vásárol. Tilos a harci előnyár, ez akkor fordul elő, midőn a kartell ama körzetben, ahol a versenytársa fellépett, azt tönkreteendő leszállítja időlegesen áruit, míg ott, ahova e versenytárs keze már nem ér el és a kartellnek monopóliuma van, a magas árakkal busásan behozzák az esetleg előálló veszteséget.

Fontos még az is, hogy a törvény büntető szankciója nem csupán pénzbüntetést foglal magában, amit a kartell jóelőre akár ki is kalkulálhatna és megfizettethetne a szerencsétlen fogyasztókkal, hanem három hónapig terjedhető fogház is sujthatja a kartelltörvény tilalmi rendelkezései ellen vétőket.

A magyar gazdasági életnek is ugyancsak nagy érdeke füződik a kartellkérdésnek megrendszabályozásához. Ma bizonytalanság van az egész vonalon. Nem tudja úgyszólván senki, hol kezdődik a visszaélés s viszont hol állunk a gazdasági fejlődéssel szemben. A mai jogbizonytalanságon csakis egy kartelltörvény segíthet!

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Monopóliumok
Szabóné Fricska Anna

Monopóliumról többféle értelemben beszélhetünk.
Használjuk azokra az óriás vállalatokra, amelyek különböző együttműködési formákban a piacot uraló gazdasági helyzet megteremtésére, a piaci verseny korlátozására jönnek létre. Ebben az értelemben a piacon elérendő cél  és az – ehhez igazodó – szervezeti forma szerint négy (ismertebb) típusát különböztetjük meg.


A kartellben az együttműködés a piac felosztására, az árak közösen történő megállapítására vagy a termelés esetleges korlátozására vonatkozik; a vállalatok egyébként megőrzik teljes önállóságukat.


A szindikátus annyival jelent szorosabb együttműködést, hogy a tagok közös irányítást hoznak létre az együttműködést érintő területen, ám jogi önállóságukat megtartják. Az ideiglenes szövetség vonatkozhat a beszerzési és az eladási árak megállapítására, a termelés szabályozására.


A tröszt már a szövetkező vállalatok teljes összeolvadására épül (azaz jogi önállóságukat elveszítik). A tagok korábban a gazdasági élet azonos vagy egymással összefüggő területén működtek.


A konszern egyazon gazdasági ágazat vállalatait fogja össze; a vállalatok formálisan önállók maradnak azonos tőkés csoport irányítása alatt.

 

Ötödik típusa a konglomerátum, amely azonos tőkés csoport tulajdonában van, és az ipar különféle ágaiban termelő létesítmények összességét jelenti.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Egy húszéves fiatalember írja Egy húszéves fiatalember írja
Egy húszéves fiatalember írja: Fiatalnak lenni, ezt utoljára az Ön...
A  kis Fröchlich csalás és sikkasztás miatt feljelentette Steiner Simi karmestert A kis Fröchlich csalás és sikkasztás miatt feljelentette Steiner...
Fröchlich Károly bártulajdonos a Budapesten magyarosodott kis...
Lovagjátek jótékony czélra Lovagjátek jótékony czélra
A főváros főrangú körei május közepén, a Klotild-szeretetház...
Remecz József világrekordot javított a diszkoszdobásban Remecz József világrekordot javított a diszkoszdobásban
A Dunakeszi Magyarság pályáján vasárnap rendezte az Atléta Szövetség...
Üvegből készült bútorok Üvegből készült bútorok
A mindennapi használati tárgyak gyártásában az üveg ma már...
A földrengésjelző-készülék a háborúban A földrengésjelző-készülék a háborúban
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische...
Anglia tengeri hatalmáról Anglia tengeri hatalmáról
A tengeren való hatalom megdönthetetlensége az eszménye minden angol...
Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom Minden elképzelést felülmul a tiszai hajósforgalom
Hajózásunk most befejeződő szezónja érdekes eseményeket, számottevő...
Vienna – UTSE 3:1 (2:0) Vienna – UTSE 3:1 (2:0)
Kora délután az orozva előretört fellegekből szapora eső hullott alá,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98