Dtum
Login with Facebookk
1932 | Március

Gágern a Markóban

1931 december 31. hajnali 4 óra. Szilveszter. A Kossuth Lajos utcai kaszinó házibárja zsufolva, durrog a pezsgő, a villanylámpák elvesznek a cigarettafüst ködében, villogó dekoltázsok usznak egy tangó hullámain, az urak frakkban, áll a bál. Egyszerre csak nyílik az ajtó. A zenekar abban a minutumban abbahagyja a tangót – nem tulságos udvariassággal a táncoló párok iránt – s mennydörgésszerű csinnadrattával belekezd a Prinze Eugen marsba. Az ajtóban megjelenik egy magas, frakkos ur, szemén monokli plasztronja vakít, biceg. Kegyesen int a zenésznek, a zene a Prinz Eugen-t abbahagyja, folytatja ujból a tangót.

Ez Toto báró, akinek a ,, Feldsignal” szólt. Az éjszaka bárója a lokálba érkezik csin-csin, bum-bum-bum, kedvenc harci dalának első akkordjaival helyéig kíséri a zenekar.... Egy százas járt a boyoknak minden egyes alkalommal a közfigyelem ily hangosan tiszteletteljes ráirányításáért.

Toto uniformisa a frakk volt, magasnövésű fiatalember vont, tudta, hogy jól áll neki. Gardénia vagy fehér szekfű a gomblyukban, enyhén szarkasztikus mosoly a monoklis arcon: így jelent meg Toto, a társaság kedvence, szépasszonyok oldalán, barátkozva az egész uri Magyarországgal, a skrupulus nélküli pesti éjszakában.

Délceg tartás, aszkétikusan rideg arckifejezés, megközelíthetetlen gőg emeli éppen poharát – a zenekar a Deutschmeister-marsot játssza: ich bin vom ká und ká Husarenregiment. Numero..-cseng a cintányér, puffan a dob és Toto sápadt arca téglavörösre pirul. Összecsendülnek a poharak az urak körömpróbáig ürítik őket, egyik másik a földhöz is vágja az üres kristályt szívfájdamas lelkesedésében, aztán csönd, záróra. Toto elnémul, maga elé mered. Szemei nedves fényben usznak Valaki megszólal:
- Was hast Du Toto, wac fehlt Dir?
Toto előbb szabadkozik, semmi, semmi. Aztán megoldódik a nyelve. Elromlott a világ. Hatalmas romániai birtokai szekvesztrálva, sokmilliós készpénzvagyonát elvitte az infláció. Még szerencse, hogy a német családi hitbizomány intakt és nővérének Kanadába is sikerült valamit átmentenie. Na és Rügen szigete...Fél Rügen az ővé... Éppen most folynak a tárgyalások... Bizonyos tranzakciók... Csak hát addig... Addig mit csináljon.. Holnap is oly kellemetlen lejárata van....s egy könnyet morzsol szét a monokli alatt.

Ez volt az egyik módszere. A másik, amelyet két ízben alkalmazott sikerrel egyszer 125.000, egyszer 75.000 pengő erejéig, hogy váratlanul megjelent a kiszemelt áldozat lakásán, revolvert rántott és zokogásba csukló hangon kijelentette, hogy azonnal és az illető szeme láttára agyonlövi magát, ha...ha nem...

Nahát, persze, hogy igen. Hiszen ugyis csak átmeneti, pillanatnyi zavarról van szó. Hiszen ott van Kanada, Rügen és a többiek. Aber geh, Toto, sei nicht verrückt......

És Toto hagyta magát rábeszélni. To be strang! - erősnek lenni ez volt a jelszava. Igen, igen köszönöm, igazatok van, erősnek kell lennem... Társaira hihetetlen befolyása volt, szinte valami delejes erővel tudta rávenni őket arra, hogy áldozatkész részvéttel érdeklődjenek sorsa iránt – ezért is nevezték el Rasputinnak... Alkamadtán aztán revanzsirozta magát.

Nem volt szentimentális, s szerelmi bánat esetében konyakos, nekikeseredett hajnalokon éppen ezért nem is volt Totonál jobb partner, érdekesebb remédium. Be strong, vigasztalta ilyenkor Toto az áldozatot, aki aztán – hálából is, nemcsak Rügenre való tekintettel..

Toto von Rügen, illetve báró Rasputin még a Károlyi-féle lavina dübörgése alatt is megszuggerált két urat. Mégpedig a kaszinó két – hogyis mondjam csak – legnehezebben szuggerálható tagját. Egyiket kétezer, másikat hatszáz pengő erejéig. Kleinere Fische...

A vizsgálati foglyot meg szokták kérdezni, hogy gyalog vagy taxin óhajt-e a rendőrségről az ügyészség fogházába átmenni, a fogolynak azonban a taxit előre ki kell fizetni. Tudniillik... Totót gyalog vitték át a Markóba. Báró Gágern János a Markó- utcai fogház egyik második emeleti cellájában van elhelyezve, mégpedig nem egyedül, hanem másodmagával.

Cellatársa a két héttel ezelőtt letartóztatott óriásfejű, 120 kilós házasságszédelgő, aki kilenc nőnek csalta ki a hozományát. A húsvéti ünnepek alatta pesti bárokban egyikünknek sem volt foglalt asztala.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az UTE csapata nyerte a Thomka-emlékversenyt Az UTE csapata nyerte a Thomka-emlékversenyt
Egyéni győztes: Szabó Miklós (MAC) Ragyogó tavaszi vasárnap...
A Barcsaysták uszóversenye A Barcsaysták uszóversenye
Emlékeztek-e arra, amikor „A mi pályánk” címen így...
A mozgóképszínházi apróságok A mozgóképszínházi apróságok
A napilapok közölték hogy a mozgóképszinházakat, miután a...
Az édes méreg Az édes méreg
Az ópiumot, vagy mint a régi magyarok nevezték, áfiumot, a mák...
Merénylet-hírek az angol királyról Merénylet-hírek az angol királyról
Genfből írják, hogy az angol király ellen Olaszországból Párisba való...
Megszökött a zsidó házból és álnéven élt két gazdag asszony Megszökött a zsidó házból és álnéven élt két gazdag asszony
A rendőrség bizalmasan arról értesült, hogy Stadler Istvánné...
Az élet mikróbák nélkül  1. Az élet mikróbák nélkül 1.
A haladásnak ebben a rohanó századában, mely ugy tünteti föl az...
Gara Arnold
Magas, ideges, vékony alakja felvillant előttem, mikor a hírt...
Borisz király temetése Borisz király temetése
Borisz király holttestét különvonaton viszik a rilai kolostorba. A...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98