Dtum
Login with Facebookk
1932 | Szeptember

Az élet keletkezése, különböző álláspontok

Millió és millió változatban tárul elénk az élet. Egyedül a rovaroknak több mint egy millió válfaját ismerjük. Hogyan keletkezett a növényi és állati élet millió és millió változata? Az emberi tudás már megállapította az összes élőlények rokonságát közös származását, eredetét. A tudomány visszavezeti a legmagasabb fokon álló élőlényt, az embert is a legegyszerűbbre, a sejtre.

De hogyan keletkezett a legalacsonyabb fejlődési fokon álló élőlény? Hol történt ez a földünkön, vagy egy másik planétán? Miből keletkezett? Élettelen, szervetlen anyagból? Ha egykor keletkezett, keletkezik-e ma is? Vagy talán az élet örök? Mindig volt és mindig lesz? Kérdések, amelyek mindig érdekelték ez emberiséget és amelyekre a mai tudomány állása szerint igyekeznek feleletet adni.

Bizonyos, hogy sok millió és millió évvel ezelőtt a földen nem voltak sem növények, sem állatok, csak tökéletlen élőlények és ezek hosszú évmilliókon át tartó fejlődésük következtében tökéletesedtek annyira, hogy létrejöttek a mai növények és állatok. Amikor a föld még izzó állapotban volt, akkor itt még semmilyen élet nem keletkezetett, csak midőn a föld már kihűlt annyira, hogy a levegő is lecsapódhatott és volt víz és meleg napsugár, az élet e két főfeltétele, csakis akkor keletkezhetett az élő organizmus. De miből?

Már a görög filozófus Anaximander, aki Krisztus előtt 600 évvel élt, art tanította, hogy a férgek az iszapból keletkeznek. A legújabb korig még tudósok is hajlandók voltak hasonló hiedelemnek helyet adni. Volt olyan tudót is, aki azt állította, hogy a nők hajszálaiból kígyók keletkeznek. A hírneves természettudós Hacekel szerint a nap melege - mások szerint a villamosság - életre hívja a vízben levő élettelen kis sejteket (monérákat).

Ez az ősnemzés elmélete, amely azt mondja, hogy a szerves élet szervetlen anyagból származik. Az ősnemzést azonban mind a mai napig nem lehetett kimutatni. Francisco Redi olasz tudós azonban már 1650-ben kimutatta, hogy élettelenből élő nem fejlődik, amelyet Harvey Vilmos angol természettudós az azóta szállóigévé vált mondásában foglalt össze: Minden élő petéből ered.

Pasteur megállapította, hogy más tudósok ezirányú kísérletei - akik azt hitték, hogy egy palackban élettelen anyagból élő baktériumokat állítottak elő - tévedésen alapszik, mert az élő baktériumokat már beletették a palackba és ha a szerves életet elzárjuk a palacktól ott élet nem keletkezhetik.

Ha az élet nem keletkezett az élettelenből a földön, akkor egy más planétáról kellett áthozni. A tudósok egy része csakugyan hajlandó azt az álláspontot elfoglalni, hogy földi élet egy más égitestről származik. Fölmerül tehát az a kérdés hogyan jutott ide. Kezdetben azt hitték, hogy földünknek valamely más égitesttel való összeütközés útján. Ez a feltevés azonban alig hihető, mert a két égitest összeütközésekor semmilyen élőlény nem maradhat életben.

Másik felfogás szerint az ú. n. sugárnyomás hajtotta az élet csiráit a világűrön keresztül az egyik égitestről a másikra. Mi az a sugárnyomás? A hősugaraknak is van nyomása és ez a nyomás, a sugárnyomás. Hogyan került az élet egy másik planétára? Itt tehát megint csak feltevéssel dolgozhatunk és azt mondjuk, hogy az élet örök, mindig volt, mindig lesz és így nincs sem kezdete, sem vége.

De mi tulajdonképpen az élet? A kérdés olyan egyszerűnek látszik és olyan nehéz felelni rá. Ha valakit megkérdezünk az hajlandó azt mondani, hogy ami él, az mozog. Ez azonban egyáltalában nem határozza meg az életet, hiszen az égitestek is mozognak, de azért még nem élnek. Az életet tehát csupán az élet jelenségekkel magyarázhatjuk.

Az élő test úgy működik, mint valami nagy vegyi műhely. A test munkát végez, anyagot fogyaszt, ezt pótolni kell, különben a gép működésében zavar áll be. A test a felvett anyagot megemészti, átalakítja olyan anyagokká, amilyenekre szüksége van, az elhasznált kártékony anyagot pedig kilöki magából. Ezekből keletkeznek az életjelenségek, amelyekből az életet vizsgálhatjuk. Négy csoportra oszthatjuk e jelenségeket és pedig anyagcserére, mozgásra, szaporodásra és ingerlékenységre.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Pasteur szobra Párisban Charles Darwin
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A leendő Monarchia- orosz szemmel
Oroszország évszázada a szláv népek patrónusaként lépett fel. Hogy ez...
Hirek a MAC-ból Hirek a MAC-ból
Hogy sportegyleteink manapság már mily nagyarányu tevékenységet...
Szabadlábra helyezte a budapesti vizsgálóbíró Glass festőművészt Szabadlábra helyezte a budapesti vizsgálóbíró Glass...
Komáromnál a cseh hatóságok áttették a határon Glass Miksa...
A tavaszi szezon érdekessége A tavaszi szezon érdekessége
A tavaszi szezon érdekesség dolgában messze fölülmulja az eddigieket...
Apróságok
Amerikában nyilvánosságra került Hitler és Hartmann tervezete...
Kosztolányi novellái Kosztolányi novellái
Kis regény. Elbeszélések. Regényvázlat. Genre-képek. Karcolat....
A BTC és „33” FC úszóversenye A BTC és „33” FC úszóversenye
Nem a várt sikerrel folyt le a fenti két egyesület szombati versenye...
Plattkó játszott a Barcelonában Plattkó játszott a Barcelonában
Az FC Barcelona Plattkóval a kapujában 5:0 arányban legyőzte a Bishop...
Birkózó bajnokok a Fővárosi Orfeumban Birkózó bajnokok a Fővárosi Orfeumban
Cimképünkön Magyarország hivatásos birkózó bajnokságáért a Fővárosi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98