Dtum
Login with Facebookk
1934 | Október

Érdekes leletek

Kincsek és az emberiség multjának titkai feküsznek még mindig a föld alatt. Hiszen ókori tudásunkat, a hajdani történelmi népekről való ismereteinket elsősorban a föld alól kiásott emlékekből, leletekből nyertük. Mit tudnánk a babiloniakról, asszírokról, egyiptomiakról az ásatások során felkerült leletek nélkül. Vajmi keveset, hiszen az ókori történetírók Herodotostól Tacitusig csak igen hiányosan tudósítanak e régi népekről.

Érdekes, hogy a történelmi érzék, a történelem szemlélet elsősorban a modern kor, főleg a XIX. század és XX. század terméke. Ez a magyarázata annak is, hogy a föld alá került régiségek feltárása az archeológia számára csak a XVIII. század óta történik. Igaz, Rómában a romok között már a középkorban is történtek ásatások, de ezeknek egyáltalán nem a tudományos, történelmi megismerés volt a céljuk, hanem valami egészen más.

Azért tárták fel e romokat, hogy alattuk megtalálják a hajdani római császárok legendás kincseit, vagy hogy építőanyagot találjanak. Sok műkincs semmisült meg ilyen módon és sok értékes épület anyagát használták fel házépítésre. Arra, hogy a hajdan kövekből tudományos haszon is háromolhat, hogy a történelemnek is haszna lehet belőle, senkisem gondolt.

Történt ugyan pár kísérlet a XV. század óta római és általában itáliai területen kiváló antik műemlékek földerítésére. Igen kiváló művészi alkotások kerültek így napvilágra, a belvederi Apolló, a Laokoon-csoport stb.

1748-ban kezdődött meg a világ első tudományos célú ásatása a Vezúvtól eltemetett Pompei felásása és körülbelül ugyanebben az időben kereste egy angol expedíció Görögországban a hellén kultúra eltemetett emlékeit.

1798-ban egy csodálatos, idegen világ nyomainak felkutatása kezdődött Napóleon egyiptomi expedíciójával. Ez az ásatás egészen új tudományágnak, az egyiptológiának vetette meg alapjait, nem is szólva an hogy a kulturális emlékeken kívül rengeteg arany került a napvilágra.

Azóta megszakítás nélkül napjainkig folyik a mult kincseinek feltárása. Még pár évvel ezelőtt a luxori király völgyben fölfedezett Tutankhamon-sír ejtette bámulatba a világot gazdag tartalmával. A szumírok, kaldeaiak, asszírok, újbabilóniak és perzsák emlékeit a XIX. század első fele óta leginkább franciák és angolok ásatták elő és juttatták el a British Museum-nak, illetőleg a Louvre-nak.

Turkesztánban és Indiában a magyar születésű Stein Aurél végzett ásatásokat és kimutatta e területen a görög-római kultúra érintkezését a kínaival. Ime, már az ókorban ismerte egymást a két idegen világ: Kína és Görögország. Ez ásatásoknak tudományos haszna szinte elképzelhetetlen, de üzleti haszna is óriási volt. Nem is beszélve a sok aranyról és drágaságokról, de például a belvederi Apolló értékét pénzben csak csillagászati számokkal lehetne kifejezni.

S az ásatások lankadatlan erővel folynak ma is. Itáliában az állam finanszírozza őket, másutt múzeumok, magánvállalkozások. Olaszországban csak nemrégiben ástak ki egy csodálatos Vénusz-templomot, mely Kr. e. 48-ból származik. Rómában új ásatási láz tört ki, már eddig is se szeri, se száma az értékes leleteknek.

De exótikus vidékeken is folynak archeológiai kutatások. Indiában egyre-másra akadnak a régi kultúra emlékeire, köztük legnagyobb értékű az a Síva-szobor, melyet Gyaraspurban sértetlenül ástak ki a földből. A mult titkai, kincsek vannak még mindig a föld alatt eltemetve.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Rómában kiásott Vénusz-templom egy részlete A Gyaraspurban kiásott Siva-szobor, Siva istennő meggyilkolja Ganesát, az elefántot
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Negyvenkét lopott kabát Negyvenkét lopott kabát
Pár nappal ezelőtt Menyhardt József detektív tetten érte Erdős Irma...
Edison megemlékezése Puskás Tivadarról Edison megemlékezése Puskás Tivadarról
Lapunkban bemutatjuk Edison legújabb fényképét, melyet özv. Puskás...
Doktor úr, ugye nem fog nagyon fájni? Doktor úr, ugye nem fog nagyon fájni?
Dehogy fog, hiszen injekciót adok! – vagy: - Ne féljen semmit,...
Nemzetközi mérkőzések Nemzetközi mérkőzések
WAF – MTK 3:2 (0:1) Bécsben, a hütteldorffi pályán folyt le a...
Az Egyesült Felvidéki Magyar Párt és a MÉP egyesitése Az Egyesült Felvidéki Magyar Párt és a MÉP egyesitése
A képviselőház néhánynapos farsangi szünetet tart. Változatlanul...
Széchenyi Pál gróf repülőgépről virágesőt zúditott Titkos Ilona villájára Széchenyi Pál gróf repülőgépről virágesőt zúditott Titkos Ilona...
Titkos Ilona művésznő Szent Domonkos-utcai lakásán előkelő társaság...
Elkészült az új Közszállítási Szabályzat tervezete Elkészült az új Közszállítási Szabályzat tervezete
Szövetségünk már évek óta sürgeti a közszállítási szabályzat...
Filmpremierek Filmpremierek
Feketeszárú cseresznye. Hunyadi Sándor remekbe készült színpadi...
Félni jó, de megijedni nem kell! Félni jó, de megijedni nem kell!
Négyszáz évvel ezelőtt írta le Erasmus Rotterdamus a halhatatlan...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98