Dtum
Login with Facebookk
1935 | Április

A bronzkori csörgőtől a hímestojásig 4.

A gereblyealak szintén kedvelt díszítmény a bronzkorszak óta, csakhogy az eredeti célzat a nép tudatában homályosodik, az eredeti öt ág helyett többet vagy kevesebbet tesznek és végül a gereblye félkörös átfogó fáját is hozzárajzolják öntudatlanul. Olyanforma játékos eltévelyedés ez, mint aminők a népnyelvben az ismeretes népetymologták.

Az ilyen furcsa átalakulásnak jó példája éppen képünkön bemutatott samándob emberfigurája. A varázsló kiterjesztett két karján fésűalakban állanak az ujjak. A gereblye az eredeti tiltó kézalakban a keleti szőnyegeken is gyakori Felvinczi Takács Zoltán szíves közlése szerint különösen a turkomán szőnyegekre jellemző.

A fésű és a gereblye különben a mai varázslásban is elhárító jel gyanánt szerepel. A vetés befejezése után például a gereblyével kereszteket írnak le a falusi németek, hogy a kártékony rovarokat távoltartsák.

S gereblyealak továbbá a hímestojáshoz is átvezet és meglepetve látjuk hogy itt is, mint a biai őscsörgőn a gereblye-kéz együtt jár azzal a keresztvonallal, amely az ovális tért, akárcsak a samándobon, két kisebb és két nagyobb mezőre, tagolja.

A piros tojás rajzának négyes felosztását e nélkül a kapcsolat nélkül egyáltalán nem tudnók megmagyarázni. A díszítő fantázia a zegzugos és görbe vonalak, a tarka virágok sokféleségébe gyakran elfelejtkezik a tér négyfelé osztásáról, de az eredeti, régies osztókereszt mégis visszatér öntudatlanul és örökletes éppen úgy, mint a tiltó kéz vagy a belőle formálódott gereblye rajz. (2-3. kép).

A madár és a tojás logikai kapcsolata a népművészetben is fennmaradt. Hiszen a legrégibb csörgő éppen egy varázsjelekkel telerajzolt tojás lehetett, amelyben az összeszáradt tartalom pótolta a zörgető kövecskéket. Így már érthető, hogy a biai csörgő miért akar madarat is és tojást is utánozni egyszerre és így, ilyen átvitt értelemben a pirostojások ősének lehetne tekintetni.

Igen messze vezetne, ha föl akarnók sorakoztatni az őskortól kezdve mindazokat a népcsinálta tárgyakat, vagy akár csak cseréptárgyakat, amelyek a tojás vagy a madár alakját utánozzák vagy díszítményül alkalmazzák. Az sem lehet célunk, hogy a hímestojás minden vonatkozását ismertessük. E helyett csupán néha magyarországi hímestojás rajzát mutatjuk be az elmondottak szemléltetésére.

Lehet, hogy ilyen díszítésű hímestojások más országokban is akadnak, mert a babonás vonatkozások igen ősi jellegűek, egyáltalán nem igazodnak a mai néphatárokhoz. Annál figyelemreméltóbb, ha ilyen ősi kapcsolatokat a mi népünk etnikumában ilyen föltűnő számmal találunk. És ezzel kapcsolatban vidéki olvasóinknak bizonyosan lesz hozzátenni valójuk az itt előadottakhoz.

E sorok írása közben vettem észre a Magyar Tájszótárban, hogy a korsó töltőkéjét pintyőkének mondják az Alföldön, Dunántúl pedig a csecsemők szopóedénykéjét nevezik ugyanígy. Itt tehát egy madárnév ősi kapcsolatban él a cserép ivóedénnyel és ezzel a néphagyomány is igazolja azt a föltevést, hogy korsó alakjában madárkaalakot kell látnunk.

Szabó-Patay József hivta fel figyelmemet a palócvidéki zörgőkorsók. Ezekben is a madárcsörgő eszméje öröklődik. A korsó csörgő volta nem egyszerű játékértékű itt, hanem varázsló jelentőségű, valószínűleg a víz jóság akarja védeni a megrontó szellemek hatása ellen.

Az állatvilág megismerését a folytonos átalakulás, az alakcsere, az evolúció gondolata világítja meg. Ez a fejlődésmenet azonban az ember készítményeiben a néprajzi tárgyakban is visszatükröződik. Ilyen leszármaztató gondolatmenet nélkül sem a régészet, sem a néptudomány nem haladhat egészséges utakon.

Ám ne felejtsük, hogy az örök átformálódás mellett az örökletes maradiság is érvényesül az élőlényekben is, meg az emberi csinálmányokban is. A biai csörgőtől eljuthatunk a székely vagy a dunántúli ember gereblyés tojásáig, de ugyanakkor a madárka, mint játékcsörgő vagy gyermeksíp a maga ősi formájában is meg maradt.

Igen érdekes magyarországi példányait őrzi a Magyar Néprajzi Múzeum is. Szép mázosak, talán élethívebbek is, de elmaradtak róluk a varázsjelek. Csal a talpuk maradt a régi, meg az eredeti játékos rendeltetésük. (XII. tábla, e, f.)

És még valamit a mi esetlen, kis, jelenkori és magyar madárkajátékainktól is tanulhatunk. Mind a két itt bemutatott példányon feltűnő, hogy az oldalpárkányból röviden kiterjesztett szárnyak indulnak ki. A szárnyaknak ez a jellegzetes elhelyeződése megfejti a biai csörgőnek egy alig észrevehető részletét. Az oldalpárkány ott a középtájon kiszélesedik és rovátkákkal van díszítve.

Ez a kiálló kis részlet tehát a szárny jelképe akart lenni. A biaii ősember fantáziája még messzebbre járt, mint a mai magyaré, neki annyi is elég volt a szárny elképzeltetése. A madáralak fejlődése tehát éppen ellentétes, mint az eleven természetben. Az alkotó művész szellemi evolúciója pedig, amint ebből az esetből látjuk, nem válik mindig a művészi fejlődés javára.

A biai ős madárcsörgő ma is, fejetlenül is szebb és becsesebb, mint a vásári zörgő vagy sípoló madár, mert kifejezőbb, mert jelképesebb és művészibb.

Dr. Szilády Zoltán

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Magyar hímestojások Szibériai sámándob rajza Magyar madárkasípok Bronzkori madárka alakok Biai bronzkori csörgők
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Barangolások az ismeretlen Magyarországon, a pásztorbotok “erdejében” Barangolások az ismeretlen Magyarországon, a pásztorbotok...
A pásztorok karikásáról a népszínműtől a klasszikus művekig...
Az újkori háborúk puskapora és robbanó szerei Az újkori háborúk puskapora és robbanó szerei
A vetészet (ballisztika) haladása a régi hadászat és harczászat...
Magyar irodalmi almanach az 1941. évre Magyar irodalmi almanach az 1941. évre
A könyvet a fiatal írók egy előkelő csoportja adta ki, minden...
A Titanic hajó pusztulása A Titanic hajó pusztulása
A világtörténelemben még eddig páratlanul álló hajókatasztrófa...
Küszöbön áll az invázió második szakasza Küszöbön áll az invázió második szakasza
A német katonai szóvivő kijelentette, hogy az invázió második...
A Le Temps cikke Magyarországról és a trianoni békéről A Le Temps cikke Magyarországról és a trianoni békéről
A Le Temps vasárnap esti száma Magyarország és a trianoni szerződés...
Sárkányozók ligája Sárkányozók ligája
Az alapszabályok különlenyomatát különben a jelentkezők mindegyike...
Közgazdaság a müegyetemen Közgazdaság a müegyetemen
A müegyetem közgazdasági osztálya október elején megkezdi müködését....
Rövidek Rövidek
A „Daily Mail” holnap kezdi meg, Rothermere lord három...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98