Dtum
Login with Facebookk
1935 | Január

Henry Morton Stanley (1841- 1904)

1869- ben az egyik legnagyobb amerikai napilap szerkesztője így szólt egyik fiatal riporteréhez: Stanley! Livingstone, a híres kutató, elveszett Afrikában. Számlát nyitottam a maga nevére a bankomban, csomagoljon, induljon és találja meg!

És a 28 esztendős újságíró seblében összepakolt vonatra ült, aztán hajóra, aztán szamár hátára, majd gyalog folytatta útját olyan úton, ahol fehér ember még nem járt, véres harcokat vívott vad emberekkel, állatokkal és növényekkel, lázban főtt és vérhasban fetrengett, de két esztendő multán ott állt Udzsidzsiben, a primitív szerecsen faluban, az ismeretlen Afrika kellős közepén, amelynek egyik zsupfedeles házikójában bágyadtan hevert egy megtört szemű, nagybajuszú fehér ember.

Stanley megemelte trópusi sisakját és így szólt: Dr Livingstone, ha nem csalódom? Livingstone egy darabig értetlenül bámult rá, aztán elmosolyodott és így válaszolt:
Ugyvan! Köszönöm önnek, hogy megmentett.

Stanley első afrikai útja valósággal olyan, mint egy mese. Nem is akarták neki eleinte elhinni odahaza, ami végtelenül elkeserítette a rettenthetetlen utazót. Végre mikor Livingstone levelei igazolták Stanleyt, megkezdődött az ünneplése. A királynő gyémántos cigarettatárcát ajándékozott neki és ma is úgy él minden angol szemében, mint a brit kitartás, hidegvérűség és felfedező szellem egyik legkiválóbb képviselője.

Pedig most kezdődött el csak igazán Afrika felfedezése Stanley által. A legsötétebb Afrikát, amely addig fehér volt a térképeken, Stanley keresztül kasul bejárata. Nem volt és természetszerűleg soha nem is lehet többé még egy olyan utazó, mint Stanley, akinek a nevéhez annyi hegy, tó, folyó felfedése és elnevezés fűződik.

A nagy világrész központi, vad négerek lakta részét önálló állammá szervezte úgyszólván egyesegyedül: ez volt a ,,Kongó Szabad Állam”, mely most belga birtok. Amerre járt a szörnyű járványok, a gyilkos törzsi harcok, a rabszolga kereskedés és az ínség helyét békés munka, állami élet biztonsága, aránylagos jólét foglalta el. A fehér ember civilizációs erejének legkimagaslóbb alakja közé tartozik Stanley, az újságíró, aki egy egész földrészt szelídített meg.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
The twenty Gustav Bahr Melody Sisters In the Bask.
Tatár Anita

Aprop? Stanley!

Szerző: Tat?r Anita

Mindannyian ismerj?k azokat a megpr?b?ltat?sokat, amelyeket egy kutat?nak el kell viselnie felfedező ?tjai sor?n. A legkedvezőbb esetben is megeszik az embert, a legrosszabb esetben megh?zas?tj?k.

- „Kisebb, ink?bb botanikai, mint felfedező utakkal kezdtem t?nem?nyes p?ly?mat. Első pr?b?lkoz?som egy t?rsas?ggal a D?li Sark felfedez?s?re ir?nyult. Miut?n megtal?ltuk ezt a helyet, hazat?rtem. Nagy kutat?utakra nem is gondoltam, de a sorsnak egy villanyos?t szakasznyi r?sze is el?g, ha le akar csapni. Ez a szomor? t?ny?ll?s! Kis haj?mmal a szigetvil?g fl?r?j?t tanulm?nyoztam, amikor Manila előtt v?ratlan ork?n szakadt re?nk. A vil?gj?r? tud?s ?lete Isten kez?ben van. ?gy t?rt?nt, hogy beteljesedett a v?gzetem. Manila z?tonyos partjain, egy h?romnapos puszt?t? vihar k?vetkezt?ben... Megnős?ltem!...
- ?s hogyan illik mag?t megtal?lni?

- ?n bek?lt?z?m ?nh?z, ?s elb?jok a lak?s?ban. Azut?n k?vetkezik a sajt?kamp?ny: mi lett Gustav Bahrral? V?g?l j?n maga, ?s exped?ci?t szervez. Indul?s! Gondos kivitel. M?r?seket eszk?z?l, ?sszevetik adataikat, kik?rdezik a bennsz?l?tteket, behatolnak a Tsiui-sziget belsej?be, ?s a vadon k?zep?n r?m bukkannak. J? volna, ha begyakoroln? velem a nagy pillanatot Stanley ?lett?rt?net?ből. Őt p?ld?ul sz?lh?moss?ggal gyan?s?tott?k, pedig csod?latos volt, amit tett. Nek?nk tiszt?bb k?zzel kell cselekedni, mivel sz?lh?moss?gr?l van sz?.
- Sz?val, hogy ment ez a jelenet?
- Amint Stanley megpillantotta Livingstone-t, ?gy sz?lt: "Ha nem csal?dom, ?n Mr. Livingstone!" Esetemben Gustav Bahrt kell mondani. ?n majd kezet ny?jtok, ?s ezt felelem: "Yes..." Mire ?n elism?tli Stanley forr? szavait: "H?l?t adok Istennek, hogy ?nnel tal?lkozhattam..."
- Nagyon sz?p lesz - s?hajtotta Mr. Theo. - Majd kell valaki, aki s?gja...

The twenty Gustav Bahr Melody Sisters In the Bask:

?győ, kis Gustav Bahr,
?győ sz?p dzsungel-reg?ny
Elv?lni f?j!
M?gis musz?j!
Mert must?r n?lk?l nem szeretlek ?n!”

Rejtő Jenő: Piszkos Fred k?zbel?p


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A szerzői tíz százalék
A szerzői tíz százalékot ki akarná kezdeni a mai idők mindent...
Elfogták a Fegyvergyár egész vezetőségét Elfogták a Fegyvergyár egész vezetőségét
A politikai bűnözők első vonalbeli társasága akadt fenn ma reggel a...
Szerb népgyűlés Nagybecskereken Szerb népgyűlés Nagybecskereken
Vasárnap tartották meg a szerbek nagy népgyűlésüket Nagybecskereken...
Vásárolj magyar gépet Vásárolj magyar gépet
... „mert minden ezer pengő, amelyet külföldi gépért kiadsz,...
Statáriális bíróság elé kerül három suhanc
Rákospalotán és a környékén január óta sorozatos villafosztogatások...
Lueger mint czéllövő Lueger mint czéllövő
Lueger bécsi hívei örvendeznek, sőt még ennél is többet: boldogok. S...
Színpompás kép volt az Opera vasárnap esti díszelőadása Ciano gróf tiszteletére Színpompás kép volt az Opera vasárnap esti díszelőadása Ciano gróf...
Vasárnap este fényárban úszott az Opera palotája. A homlokzat előtt...
Az édesgesztenye hazánkban Az édesgesztenye hazánkban
A háború alatt hosszú ideig nélkülözük a valódi olasz marónit, s...
A földmunkások munkabérének megállapitásáról A földmunkások munkabérének megállapitásáról
A Magyarországi Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségével és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98