Dtum
Login with Facebookk
1935 | Január

A magyar filmgyártás gazdasági meglapozottsága

Magyarország gazdasági és pénzügyi köreiben az utóbbi időben nagy figyelmet szentelnek a magyar filmgyártás kérdésének és meglehetős érdeklődéssel kisérik a budapesti filmgyártás körüli eseményeket. A magyar filmgyártás sokoldalu és bonyolult problémáinak a megismertetésére felkértük dr. Bingert Jánost, a Hunnia-filmgyár Rt. ügyvezető-igazgatóját, aki a filmgyártás gazdasági megalapozottságáról, különös tekintettel a multban észlelt gazdaságpolitikai körülményekre. Bingert János dr. cikke igy hangzik:

A filmgyártás ma eljutott ahhoz a ponthoz,
ahol a realitásoknak bizonyos valószinüségeivel lehet a jövőre, magyar gazdasági vonatkozásban is prognózist felállitani. A Hunnia-filmgyár az elmult decemberben lezáródott két esztendejével olyan munkára tekinthet vissza, amikor nemcsak mennyiségileg produkált már filmeket, hanem müvészeti, technikai és gazdasági téren is olyan produktumokat bocsátott a gazdasági életbe, amelyeknek ma már eredményeit is vizsgálhatjuk hatásaiban.

Általánosságban a filmgyártásról elmélkedve, köztudomásu dolog,
hogy a filmgyártás müvészi, de egyben ipari és igy gazdasági természetü tevékenység is, az a csodálatos mesterség, amelyben a müvészet, a technika és a pénz egyforma fontos szerepet játszik. Ha a munka folyamán bármilyen hiba is történik, az a produktumnak az elkészültével és annak az életbe való kihasználásában meglátszik.

Ez a szövevényes összekapcsolódása a különböző irányzatu érdekeknek
hozza magával, hogy maga a filmgyártás, mint ipar is felette nehéz. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy a film elkészültén több ezer ember vesz részt a maga munkájával. A film a modern társadalom és gazdasági életben egy olyan szinte egyedülálló kollektivizmust valósitott meg, hogy ennek az elemző szakember szinte csodájára kell, hogy járjon. Minden diszletmunkás, minden világositómunkás, az operatőr, a rendező, a fodrász, az iró, a szabó, a sminkmester, a hangmester, a zenei vezető és sok-sok más különböző munkát végző „filmmunkás” eredményes összmüködésének lehet csak köszönni azt, hogy egy film a maga egészében jól sikerül és egyben közönségsiker is!

Ennek a mesterségnek a legnehezebb vonatkozása éppen az,
hogy mindig egy ismeretlen tényezővel kell számolnia és ez a közönség, a nagy tömeg, sokszor az egész világ mozilátogató közönségének kiismerhetetlen és megfejthetetlen lelki tényezőkön alapuló izlése.

Ha már most ezeket a szempontokat szét akarjuk választani
és csak a dolog gazdasági részét vizsgáljuk, akkor mindig számolni kell azzal, hogy itt a gazdasági szempontokat és a gazdasági szempontok érvényesülését nagymértékben befolyásolják a technikai és müvészi vonatkozásu kérdések. Mégis igyekszünk talán most csakis a gazdasági vonatkozásu kérdéseket elemezni és felépiteni.

Tény az, hogy a filmgyártáshoz nagyszabásu felkészültség kell.

Nyugodt gazdasági viszonyok között a filmgyártás hallatlanul érdekes szövevénye a hitelkapcsolatoknak. Éveken keresztül nagy cégek ugy gyártottak filmeket, hogy szinte jelentéktelen saját tőkéjük mellett sokmilliós objektumokat valósitottak meg. Ez csak ugy volt lehetséges, hogy a cégek filmgyártási organizációjának presztizséből egyrészt sikeresen megszervezték a vevőkört, másrészt azokat az eladókat, akik a szükséges anyagokat és egyéb hozzávalókat bocsátották a gyártás rendelkezésére. Ime egy rövid példa:

Volt idő, amikor 100.000 márka készpénzzel
egy jónevü filmgyártó a legnagyobb nyugalommal készitett egy 700-800.000 márkás világfilmet. Nem kellett ehhez semmi más, mint egy jónevü rendező, egy elismert képességü gyártási vezető, néhány nagyszerü és értékes nevü filmsztár, egy ismert szövegirónak talán egy jó regényből készült könyve, egy modern, felkapott zeneszerző és máris sikerült a filmet előre az előállitási költségeknél magasabb áron az értékesitési területeken eladni.

Ezek az eladások a gyakorlat szerint ugy folytak le, hogy a szerződés megkötésekor a vevő fizeti a teljes vételár vagy a garantált vételár 25%-át, további 25%-ot fizet a vevő a film forgatása alatt, mig a vételár másik felét a film szállitásakor kell kifizetnie. Ha most még arra gondolunk, hogy a nagygyártó három, sőt hathavi hitelre kapja a gyártáshoz szükséges anyagokat, – a legtöbb országban a müterem költségeit is hitelezik neki, valamint bizonyos a gyártással összefüggő dologi kiadásokat, akkor szinte számszerüen láthatjuk, hogy 100.000 márka saját pénzzel a legnagyobb könnyedséggel készitett egy 700-800.000 márkás filmet. És ez az ideális megoldás! Mert a film ilymódon való elkészültével a nagy kockázat, amely egy ilyen drága film előállitásával jár, sok apró kockázatra oszlik meg.

Ha filmbe befektetett és a fentiek szerint körülbelül, 600-700.000 márkát
kitevő és talán egész Európára szóló eladásokat tovább vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az egyes országok jogainak átvevői ismét saját országukban, az egyes mozgóképszinházaikat vonják be, ugy, hogy ezzel a kockázatot a filmvevők nagyrészt már eleve átháritották a további átvevőkre, vagyis a mozisokra és igy az ő rizikójuk is már kisebb. Végeredményben tehát a több ezer mozgóképszinházzal kötött szerződésekre és az ezekre adott előlegeken épitik föl a valahol Berlinben vagy Londonban készülő filmek a financiális épületet.

És ez a felépités feltétlenül egészséges,
mert filmgyártás maga az egyes produktumok elkészitésében óriási tőkéket abszorbeál. Csak gondoljunk arra, hogy a budapesti Hunnia-filmgyárban 12-14 nap alatt készülő film előállitási költségei 120-140.000 pengő! Ha már most olyan filmmel számolunk, amely nem a kis Magyarország, hanem egész Európára készül, akkor könnyen érthető, hogy egy ilyen mondjuk 4 hét alatt elkészülő film 500-600.000 pengőt játszva felemészt. Ez természetesen egy tőkecsoport vagy egy magánfinanszirozó számára tulságosan megeröltető feladat volna. Igyekeznünk kell tehát ezzel kapcsolatban a rizikót is széjjelosztani és ez adódik a fenti megoszlás ismeretéből.

Mindazokban az országokban, ahol a hitelezésnek
ez az okos és megszervezett módja keresztülvihető, a filmgyártás könnyü feladat és állandó, folyamatos munkát ad, ezzel szemben azokban az országokban, ahol ez a hitelszövevény kiépitve nincsen, a filmgyártás rá van utalva a készpénzzel rendelkező kisigényü vállalkozókra vagy pedig hozzá nem értő alkalmi tőkésekre.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A miniszterelnök Ischlben a királynál A miniszterelnök Ischlben a királynál
Augusztus 6-ikán délután a király kihallgatáson fogadta a magyar...
A japán parlamentből A japán parlamentből
Huszonegy év óta van Japánnak parlamentje, de ez a huszonegy év is...
320 millió lenne Nagymagyarország nyugdíjterhe, ami ma 217 millió 320 millió lenne Nagymagyarország nyugdíjterhe, ami ma 217 millió
„Tanulmányok a nyugdíjkérdéshez” címmel most jelent meg a...
A csehek támadása A csehek támadása
Az osztrák delegáczió dec. 28-iki ülésében dr. Gregr Ede szólt cseh...
Walter Crane kiállítása az Iparművészeti Múzeumban Walter Crane kiállítása az Iparművészeti Múzeumban
Walter Crane, a hírneves művész, október 10-ikén délben érkezett...
Megtámadott népszámláló biztosok
A padinai oláhok félholtra verték Abinery Lajos helyettes körjegyzőt,...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
Szenzációs fordulat a Heller ügyben Szenzációs fordulat a Heller ügyben
Lukátsovits Magda öngyilkossága - Menekülés a kihallgatás elől - A...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98