A szocialista Vandervelde lesz az új belga kormány elnöke
Brüsszel, június 1.
A király felkérte Van Zeeland eddigi miniszterelnököt, hogy ismét ő alakítsa meg a kormányt. Van Zeeland azonban nem fogadta el a megbízást.

A király kedden reggel folytatja a kihallgatásokat. Egyelőre még bizonytalan, ki lesz az új miniszterelnök; valószínűnek tartják, hogy a király a képviselőház legerősebb pártjának, a szocialista pártnak vezérét, Vanderveldét bízza meg a kormányalakítással.

Károly király, Benes és Pál herceg közös akciója

Bukarest, június 7.
A három államfő összejövetele után a következő hivatalos közleményt adták ki: Serovisteben vasárnap volt a második értekezlet Károly király, Benes köztársasági elnök és Pál herceg között. Az értekezleten, amely négy óra hosszat tartott, résztvettek Tatarescu miniszterelnök, Titulescu külügyminiszter, Krofta csehszlovák külügyminiszter is.

Vizsgálat alá vettek minden napirendre tűzött tárgyat. Megállapították, hogy nézeteik valamennyi tekintetben teljesen azonosak s ennek következtében megállapították, hogy akciójuk teljes mértékben közös.

Göbbels: „Németország fegyverkezik, de nem háborús céllal!”
Berlin, június 29.
Vasárnap, a versaillesi békeszerződés aláírásának évfordulóján a kormány tagjai több népgyülésen milliónyi tömegek előtt beszéltek. Frick belügyminiszter koblenzi beszédében hangoztatta, hogy a német nép most ismét békés építőmunkáját akarja folytatni, senkit sem fenyeget. de senkitől sem tűr igazságtalanságot.

Göbbels propaganda-miniszter kifejtette stuttgarti beszédében, hogy Németországot feladatai teljesen elfoglalják és a világ viszálykodásai számára nincs sem ideje, sem érzéke. Németország fegyverkezik, de nem háborús céllal.

A választójogról és a diktatúráról beszélt Eszterházy Móric gróf Tapolcán
Tapolca, június 29.
Eszterházy Móric gróf volt miniszterelnök vasárnap mondott beszámolóbeszédet és azzal kezdte, hogy a miniszterelnök betegsége miatt nem kíván pártpolitikával foglalkozni. Részletesen szólott a borkivitel alakulásával és a szeszkérdés beigért szabályozását sürgette. A közigazgatási bíróság ítéletei bizonyítják – folytatta – a mostani választási rendszer tarthatatlanságát.

A különféle diktatúrák, melyekkel idebenn egyesek kacérkodnak, de amelyek lényegéről, magyar fejlődésünktől való idegen voltunkról többnyire hallgatnak, ma már nem fegyveres erőszakkal, államcsínyekkel, hanem parlamentáris úton nyert felhatalmazásokkal vonultak be a hatalomba, tehát a parlament életképtelenségéből merítették létüket. A diktatúrát szolgálja közvetve az, aki a választójog megoldása küszöbén akár a jobb-, akár a baloldali szélsőségesek útján halad, mert e szélsőségek természetszerűen ellenségei a parlamentnek.