Dtum
Login with Facebookk
1936 | Június

Gyógyszer vagy méreg a nehéz-víz ?

Klaus Hansen, norvég egyetemi tanár kockázatos kísérletnek vetette alá magát, hogy kitapasztalja a nehéz-víz hatását az embert szervezetre.

Mindössze egy deciliternyit ivott meg belőle első próbára, de az egész világsajtó írt róla, orvosok álltak körülötte és várták, hogy nem kell-e gyors segítséget nyújtaniok a merész tudósnak, mert el keltett készülve lennie arra, hogy a decinyi nehézvíz súlyos mérgezést okoz. Szerencsére kiderült azonnal, hogy a nehéz víz nem veszedelmes méreg, tehát Klaus Hansen professzor élete nem forog kockán a kísérlet további folyamán.

Mert természetes, ez az első deci nehéz-víz nem intézte el a tulajdonképpeni kérdést és az orvosok még nem sokat állapíthattak meg arra vonatkozóan, hogy a nehéz-víz milyen hatással van az élő emberi szervezetre. A norvég professzor azonban folytatja, amire vállalkozott, mindennap nagyobb és nagyobb mennyiségben issza s nehéz-vizet s az a terve, hogy lassanként napi egy literre viszi fel.

Közben aztán az orvosoknak bőven lesz alkalmuk pontos vizsgálatokat végezni rajta és megállapítani, hogy a nehéz vizet minek használhatja fel orvostudomány? Alkalmazhatja-e gyógyszernek, vagy ellenkezőleg, vigyázni kell arra, hogy az ember szervezetébe minél kevesebb jusson belőle.


Mi hát tulajdonképpen ez a titokzatos „nehéz-víz”? Nemrégiben a Nobel-díjat kapta meg a felfedezéséért Urey, amerikai fizikus és azóta elég sok szó esik róla. A legérdekesebb dolog a nehéz-víznél éppen az, hogy csak most fedezték fel, pedig nem valami kivételes dolog.

A legközönségesebb vízben is van egy kevés nehézvíz, tehát öntudatlanul is, de mindennap iszik minden ember egy pár csepp nehéz vizet is, sőt a fürdőkádban levő vízmennyiségből egy gyűszűnyi nehéz-vizet lehetne kiválasztani. A vegyészek mégsem jöttek rá mindezideig arra, hogy a közönséges vízben egy ilyen titkos társ is van s ép azért lett oly nagy szenzáció, amikor felfedezték ezt az új anyagot.

Van egy nagyon régi, bár nem éppen kitűnő vicc, mely azt a kérdést veti fel, hogy mit mond a vegyész a vízre és mit mond az apa, ha megtudja, hogy ikrei születnek? A felelet az: A vegyész azt mondja a vízre H2O (há-kettő-ó), az apa pedig azt, hogy „Ó, hát kettő!”

Amit a vegyész mond, a H2O, az azt jelenti, hogy a víz olyan vegyület mely nitrogénből és oxigénből áll. A „kettes" pedig azt mondja, hogy két hidrogén atóm vegyül egy oxigén atómmal. Ezt a vegyülést nagyon egyszerűen elő tudják idézni. Csak meg kell gyújtani a hidrogént, mely színtelen, átlátszó, nagyon könnyű gáz. Az égése olyan heves, hogy robbanás lesz belőle, ha nem vigyázunk rá. S akármilyen furcsának is látszik, ha a hidrogén elég - oxigénnel vegyül – víz lesz belőle, egészen közönséges víz, amivel egyébként tüzet lehet oltani.

A vízből visszakaphatjuk az oxigént és a hidrogént külön-külön, ha akarjuk, még pedig legegyszerűbben villamosáram segítségével. Ha az áramot vízen vezetjük át, akkor az egyik drótvégen felszabadul az oxigén, másikon a hidrogén. Közben persze a víz elfogy.

Ha azonban nagyban és gondosan csináljuk ezt a vízfelbontást, különös dologra jutunk rá. Ha például 100 liter vízzel kezdtük, azt vesszük észre, ha közben pontosan mérjük a maradék víz tulajdonságait, hogy ez a maradék valamivel sűrűbb, azaz nehezebb lesz, mennél több vizet bontott már fel az áram hidrogénná és oxigénné.

A száz liter vízből végül egy fél köbcentiméter úgynevezett nehéz-víz marad meg. Azért nem kell túlságosan komolyan venni ezt a nehéz jelzőt, mert nem sokkal nehezebb ez a nehéz víz a rendesnél, mindössze 10 százalékkal, vagyis egy liter nehéz-víz 1 kg. 10 dkg., míg egy liter közönséges víz csak egy kiló.

A nehéz víz is hidrogénből és oxigénből van, csak az a különbség, hogy a hidrogénatomok párosával kapcsolódnak előbb össze és csak aztán vegyülnek az oxigénnel. Ez a nehéz-hidrogén az alapja a nehéz-víznek is, és megkülönböztetésül nem hidrogénnek, hanem deuteriumnak nevezik s D-vel jelölik. A nehéz-víz tehát nem H2O, hanem D2O.

Természetesen nem hiába tűntették ki a nehéz-víz felfedezőjét Nobel-díjjal, nagy dolgot is jelent a felfedezés. Hiszen tulajdonképpen egy egészen új anyagot találtak fel, aminek a tulajdonságai roppant nagyfontosságúak lehetnek. A víz a legelterjedtebb anyag, amire legelsősorban van szüksége az élő szervezetnek, tehát mindenkit érdekelhet, mikor kiderült, hogy tulajdonképpen kétféle víz van s a második fajtáról nem is tudunk semmit.

Lehet, hogy méreg, lehet hogy nagyszerű gyógyszer az ember számára s ezért érdemel meg minden elismerést a merész norvég professzor, aki vállalkozott arra, hogy kipróbálja az új vizet és ezáltal módot ad az orvosoknak arra, hogy gyorsan megállapítsák, mi a nehéz-víz jelentősége az orvostudomány számára.

Megosztás:

A cikkhez 1 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Táltoskirály - Makkai Sándor regénye - Genius-kiadás A Táltoskirály - Makkai Sándor regénye - Genius-kiadás
Tomaj Dénes, Makkai Sándor történeti regényének raisonneurje, akit...
B.T.U. F. Brittania – B. T. C. 6 : 2 B.T.U. F. Brittania – B. T. C. 6 : 2
A pályát az előző napi havazás és utána bekövetkezett fagy sikamlósá...
A Yucatan-félszigeten négyezer éves piramis alakú építmény A Yucatan-félszigeten négyezer éves piramis alakú építmény
A Mexikóhoz tartozó Yucatan-félszigeten újabb romvárosokat fedeztek...
Két vers Két vers
A zöldakáczfás, kis fehér tanyák közt Úgy siklik át a gyorsvonat, ...
Mit olvassunk a háboru idején? Mit olvassunk a háboru idején?
Egy nagy és nálunk is sokat olvasott berlini lap nemrégiben ankétben...
Wölfling Lipót válása Wölfling Lipót válása
Julius 1-én hirdette ki a genfi polgári törvényszék, hogy Wölfling...
Hadházy Dezső ujra megsebesült Hadházy Dezső ujra megsebesült
Hadházy Dezső, a Debrecen TE all round bajnok atlétája, mint lapunkat...
Ristori Adelaide babérkoszorúja Ristori Adelaide babérkoszorúja
Róma központi részének egyik keskeny utczájában, a Santa Maria in...
Tisza javaslatai a szabadelvűpárt előtt Tisza javaslatai a szabadelvűpárt előtt
A magyar politikai életnek nagy fontosságú napjait éltük a lefolyt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98