Dtum
Login with Facebookk
1936 | Május

A Duna deltája, a hullámtörők meghosszabbítása

Idők folyamán a torkolati bejárónál nagy változás ment végbe. Maga Hartley a két párvonalas móló megtervezője is abban a véleményben volt, hogy bár a hullámtörők hosszú időre biztosítják a kellő mélységet, de nem örökre. Az évi kotrás a bejárónál 260.000 m3, majd 1919-ben már 704.000 m3-re emelkedett. A bejárónál pedig a rekesz-zátonyon a vízmélység 1926-ban 4.27 m-re csökkent. Mi volt az oka ennek az eliszapolódásnak?

Említettük, hogy a Kilia-ág 8 részre oszolva szalad a tengerbe. A legdélibb ág egyenesen a Szulina-torkolat felé irányul. A Kilia külön, kisebb deltája a hordaléklerakódás következtében megnövekedett s a déli ága egyre közelebbre rakja le iszapját a Szulina-torkolathoz. Hozzájárul még a tengerparti áramlat hatása is.

A tengerparti áramlat a deltánál délről észak felé irányul; a Kilia 8-ik ága pedig északról dél fele irányuló áramlatot idéz elő. E két áramlat találkozásánál az iszap lerakódik s a Szulina rekesz-zátonyát egyre jobban feliszapolta. Végül a Kilia deltája, míg kisebb volt, az északi viharok áramlatát a Szulina torkolatához engedte úgy, hogy ott, a rekesz-zátony tetejét megbolygathatta. De a Kilia előre épült deltája az északi áramlatot eltéríti. Ez okok miatt kellett a Szulina bejárójánál a kotrást fokozni.

Az európai Duna bizottság, mely a háború után csak Franciaország, Nagybritannia, Olaszország és Románia kiküldötteiből áll, megvizsgálta a helyzetet és arra a megállapításra jutott, hogy két módon lehet a bajon segíteni:

1. a hullámtörők meghosszabbításával kapcsolatban, csekély mértékű kotrással;
2. egyedül erős és folytonos kotrással.

Manapság roppant erősségű kotrók vannak, úgyhogy ez utóbbi megoldás éppen nem kivihetetlen. De a tapasztalat arra tanít, hogy a hullámtörők megépítése nagyban megkönnyíti a bejáró fenntartását. Ha nincs a vihar útjában hullámtörő, akkor egyetlen vihar roppant sok hordalékkal torlaszolhatja el a hajózó utat s szinte rögtönösen megbéníthatja a forgalmat. Ezért a Szulina-ágnál elhatározták a hullámtörők meghosszabbítását.

Minthogy a délről észak felé mozgó partmenti áramlatok a bejáró vezetőerét északkeleti irányban tolják el, legelőször is a déli hullámtörő meghosszabbítását határozták el, hogy az áramlat föliszapoló hatását föltartoztassa. Ha előbb építették volna meg az északi hullámtörőt, akkor még elősegítették volna az áramlat hordalékának vezetőérben való lerakódását.

Sőt azt is megállapították, hogy a déli hullámtörő meghosszabbítását nem jelenlegi végénél, hanem a végponttól 500 m-re kell elkezdeni a rekesz-zátonyon. Csak ha már 300 m hosszúságban megépült az új hullámtörőrész, lehet az északi hullámtörő meghosszabbításába fogni, még pedig itt is a végponttól 500 m-re.

A két hullámtörőt aztán fokozatosan a már meglevőkhöz kell hozzákapcsolni úgy, hogy a meghosszabbított művek iránya és egymástól való távolsága változatlanul a régi maradjon. Természetes, hogy a munkálatok végrehajtása közben a hajózó út fenntartásáról kotrással kell gondoskodni s e kikotrott anyagot a kapcsolkozó hullámtörődarabok helyére lehetett ömleszteni, hogy ne kelljen őket túlságos mélyre alapozni. Később elhatározták, hogy a hullámtörők végét még tovább hosszabítják meg, de már nem a régi egyenes irányban, hanem enyhe hajlású körívben dél felé irányítva. (L. a 2. rajzot.)

E főmunkálatokon kívül még mellékmunkák is szükségesek. Említettük, hogy a Kilia déli ágazata hordalékát a Szulina torkolata felé adja le. Ezért célszerű ezt a Sztaroe Sztambulnak nevezett mellékágat eltölteni, hogy a Kilia-ág hordaléka ne dél felé, hanem észak felé irányuljon.

Azt is említettük, hogy míg 1856-ban a Szent György-ág a Duna vízhozományának 30%-át vezette le, addig 1921-ben már csak 20%-át. Ez a csökkenés a Szulina- és Kilia-ágak vízhozományának növekedésével történt. Ha tehát a, Szent György-ág víz- és hordalékszállítását megnöveljük, a Szulina-ágba kevesebb hordalék fog jutni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Duna-delta Szulinai torkolat Dunai áruszállító hajó A dunai új hadihajó vízrebocsátása
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A börtönből a saját palotájába
Ujhelyi Lipót Hódmező-Vásárhely milliomos, dúsgazdag embere s mult...
Disznótor Disznótor
Van-e kedvesebb munkája télen a falusi magyar embernek, mint a...
A választójogi reformjavaslat és egyéb problémák A választójogi reformjavaslat és egyéb problémák
Karácsony táján, ujév előtt rendszerint szünetel a politika. Ilyenkor...
Mesterversenyek Mesterversenyek
Régen, a millenium esztendejében volt Magyarországon az első és...
Tőkegyűjtés önerővel Tőkegyűjtés önerővel
Gazdasági erőforrás címen érdekes eszmét vetett fel Tibor Samu, a...
Rendelet a rendőrség katonásításáról Rendelet a rendőrség katonásításáról
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap vasárnapi száma igen...
Megint játszottak a Sárosi-fivérek, az eredmény: 5:0 Megint játszottak a Sárosi-fivérek, az eredmény: 5:0
Ferencváros – Nagyváradi AC 5:0 Remek tavaszi sportdélután....
Az autobusz-vállalkozás válsága Az autobusz-vállalkozás válsága
Alig néhány éve, hogy a vállalkozók világában kiütött az...
A Himnusz költője A Himnusz költője
A nagy művek néha, ahelyett, hogy felemelnék, eltakarják alkotójukat....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98