Dtum
Login with Facebookk
1937 | Április

Az olasz-jugoszláv barátsági szerződés közgazdasági vonatkozásai

Belgrádi levél

Az olasz-jugoszláv barátsági szerződés
politikai vonatkozásainak méltatása közben, sajtónkban meglehetősen háttérbe szorult a barátsági szerződés kiegészitő részét képező gazdasági megállapodások ismertetése, holott azok számos vonatkozásban, ránk nézve is kihatással lesznek. Belgrádból erről a kérdésről a következő információkat kaptuk:

– Készséggel állok rendelkezésére
a magyar gazdasági közvéleménynek azon vonatkozások föltárásában, amelyek az Olaszországgal kötött barátsági szerződés gazdasági hatásairól belgrádi gazdasági körök felfogása szerint létrejöttek.

Abból kell kiindulnom,
hogy amint ismeretes, az abessziniai háboru és a népszövetségi szankciók életbeléptetése előtt a két ország kereskedelmi forgalma rendkivül erős volt, hiszen Jugoszlávia külkereskedelmi forgalmában Olaszország foglalta el az első helyet. A szankciókhoz való csatlakozás ilyen formán sulyos áldozatot jelentett Jugoszláviára nézve s tavaly szeptemberben ugyancsak komoly előzékenységet kellett tanusitania Jugoszláviának, hogy lábát ujból megvethesse abban az országban, amely kemény elhatározással és nem kis büszkeséggel fordult el mindazoktól, akik afrikai hadjárata folyamán ellenfeleihez csatlakoztak.

Bizonyára emlékezetben van még
az az olasz nyilatkozat, amely Rómából elhangzott s nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy Itáliának nem érdeke a kereskedelmi forgalomnak olyan formában való fölvétele a szankciókban résztvevő államokkal, mint aminő a háboru előtt fennállott. Ezek után, elsősorban abból a szempontból mérlegelik az uj helyzetet itteni körökben, hogy Itáliának e büszke kijelentése dacára a barátsági szerződés nyilvánvalóan és teljesen megszüntette a haragot, s ezt a szöveg azon részében kifejezésre is juttatja, amely szerint „a két szerződő fél megegyezik abban, hogy mostani árucseréjét növelni és fejleszteni kivánja, valamint vizsgálat tárgyává akarja tenni egy átfogóbb gazdasági együttmüködés föltételeit, miért is a lehető legrövidebb időn belül külön megegyezésekre kiván lépni egymással.”

A barátsági szerződésnek erre a szakaszára alapitják
azt a fölfogást, hogy a kereskedelmi forgalom arányai csakhamar épen olyanok lesznek, mint az afrikai hadjáratot megelőző időben voltak. A politikai megegyezés kiegészitő részét képező kereskedelmi megállapodás ugyanis kimondja, hogy vegyes olasz-jugoszláv bizottságot kell létesiteni, amelynek az lesz a feladata, hogy a clearing müködését ellenőrizze és a kontingenseket megállapitsa.

A kontingensek mértékére nézve azt hiszik,
hogy Olaszország az első hat hónapra megállapitott nyolcvan millió lirás kontingenst háromszázhusz millióra, tehát a négyszeresére fogja emelni. Hogy ez a kontingens miből adódik ki, természetesen döntő jelentőségü lesz a két ország kereskedelmi forgalmára. Igy mindenekelőtt azt remélik, hogy a szlavoniai faiparnak a szankciók előtti kontingenst juttatják s hogy továbbá ugyanazokat a kedvezményeket fogja megkapni az ország, mint aminőket Olaszország Magyarországnak és Ausztriának biztositott a római paktum alapján.

Magyarországra nézve az a fölfogás,
hogy az uj gazdasági kooperáció sem Ausztria, sem Magyarország érdekeit nem fogja érinteni. Jugoszlávia az olasz piacon szemben áll ugyan Magyarországgal élőállataival és buzájával, de az olasz piac elég nagy ahhoz, hogy annak a meleg barátságnak méltánylásával, amely Magyarországot Olaszországhoz füzi, mindkét állam igényei méltányos kielégitésben részesüljenek.

Ha most már a várható előnyök mellett a megegyezés hátrányairól
is beszélni kell, az itteni körök a megegyezés árnyoldalát abban látják, hogy a kereskedelmi forgalom továbbra sem bonyolódik le szabad devizákkal, hanem clearingben s nem tartják kizártnak, hogy e tekintetben a németországi forgalomból származó nehézségekhez hasonló nehézségek fognak előállani.

Jugoszláviának olaszországi behozatala nem olyan, amely határtalanul fejleszthető volna.
Sőt, nagyon is meghatározott lehetőségei vannak. Ilyenformán nem nehéz elképzelni, hogy az export fejlődésével a clearingforgalomban olyan többletkövetelések állanak elő Jugoszláviában, mint aminők a németországi forgalomból származtak. Pedig Jugoszlávia minden igyekezettel azon volt és van, hogy kivitelét szabad devizák ellenében fejlessze. Hogy ez mennyiben lesz elérhető az olaszországi forgalomban, azt a legközelebbi hónapok már meg fogják mutatni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány ésa etchnika...
Bontják a lóversenytér totalizatőr-bodéit Bontják a lóversenytér totalizatőr-bodéit
A budapesti lóversenytér, ahol még egy évvel ezelőtt is vadul tombolt...
Horthy-kupa: Magyarország – Olaszország 4:3 (1:1) Horthy-kupa: Magyarország – Olaszország 4:3 (1:1)
Szombaton kezdődött meg a holland kertvárosban Európa hat legjobb...
Hajótörések az angol partokon Hajótörések az angol partokon
Angolország fölött november 12-én, 13-án és 14-én irtóztató vihar...
1936 január elsejétől nemzetközileg tilos a Dunán a füst 1936 január elsejétől nemzetközileg tilos a Dunán a füst
A székesfőváros törvényhatósága több ízben foglalkozott a kárral,...
Hunyady Sándor elmondja odüsszeáját, viszontagságait szárazföldön, tengeren, kórházban és a „liberális tömlöcben” Hunyady Sándor elmondja odüsszeáját, viszontagságait szárazföldön,...
A budapesti művészvilág sok nevezetessége várakozott vasárnapra...
 A balga szűz A balga szűz
Ez az a fantasztikus darab, mely az utolsó évadban Páris legnagyobb...
A gabona- és liszt-forgalom szabályozása A gabona- és liszt-forgalom szabályozása
A kormány a már korábban kiadott 1750/1916. M. E. számu...
Vasár- és ünnepnap Vasár- és ünnepnap
A napokban egy kis mellékutca egyik papirüzletének kirakatában a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98