Dtum
Login with Facebookk
1938 | Augusztus

Amerikai kincsesbarlangok

Nemrég érdekes kimutatás jelent meg az amerikai Egyesült-Államok gazdaságáról. Benne a több között azt is olvashattuk, hogy a világ aranyércpénz-fedezetének majdnem fele, tizenegy milliárd dollár értékben, az Egyesült-Államok területén fekszik. Tizenegyezer millió dollár... még elképzelni is nehéz. De talán még nehezebb elgondolni, hogyan is őrzik ezt az irtóztató tömegű aranykincset?

A kérdés nem is olyan egyszerű, mint talán gondolni lehelne. Hiszen Amerikában minden óriási méretű ; a rabló világ, a gengszterizmus is az igaz, hogy az utóbbi időben lassanként lejáratják). Azt pedig mindenki tudja, hogy az amerikai banditák nem kímélnek fáradságot, időt, ha valami gonosztettüket sikeresen nyélbe akarják ütni. Technikai és tudományos felszerelésük olyan, hogy a rendőrségnek - a világ leghatalmasabb rendőrségének - sokszor ugyancsak nehéz dolga akad, míg ártalmatlanná teheti őket.

A helyzet ilyenformán az, hogy a világ leghatalmasabb aranykincse és a világ legvakmerőbb gonosztevői egy és ugyanabban az országban vannak. Érthető, hogy ez meglehetősen súlyos gondot okoz az amerikai hatóságoknak. Arra is gondolnak, hogy Amerika esetleg háborúba keveredhetik. Az ellenségnek pedig bizonyára első dolga lesz, valamilyen úton-módon megkaparintani a felraktározott készletet. Tizenegy milliárd dollár nem csekélység. Sokkol kisebb értetekért is leküzdöttek már megostromolhatatlannak hitt akadályokat. A haditechnika mai fejlett korában pedig minden lehetséges…

Arra a meggyőződésre jutottak tehát a hatóságok, hogy ezt a kincset nem lehet közönséges páncélkamrákra bízni, aminőt ma már minden országban használnak a bankok. Pedig ezek a páncélkamrák ugyancsak megbízhatók és betörő legyen a talpán, aki megfúrja őket. A párizsi Banque de France földalatti páncélkazamatáiba például, emberi számítás szerint, lehetetlen betörni. De az amerikaiaknak ez sem volt elég. Itt csak egy megoldás van - mondották - a földalatti páncélvárak! Igen. valóságos betonpáncélerődök, szabályos katonai vértezettel, sőt katonai személyzettel és felszereléssel. Meg - természetesen olyan védőberendezéssel, amilyet csak a lehetetlenséget nem ismerő Amerika tud létrehozni.

Ilye kincsesbarlangot többet is építettek. Egyikük például legutóbb New-York állam Polrit városában létesült, ott, ahol az Egyesült Államok egyik katonai kiképzőintézete működik. Főképpen ezüstöt, mégpedig százezer ezüstrudat őriznek benne. A katonaság állandó közelléte már magában véve is nyujt a kincsesbarlangnak – de ezenfelül még külön nagyszámú gépfegyveres őrséggel is ellátták. És arról is gondoskodtak, hogy a kincsesbarlang, ha kell, önmagát is meg tudja védeni. 530 ezer dollárt öltek az építésbe... elképzelhetni: nem hiába!

Páncélbetonfallai áttörhetetlenek; még a dinamitnak is ellene tudnak állni. Bejáratát, a világ egyik legsúlyosabb és legbonyolultabb szerkezetű páncélajtaja zárja el. Ennek az ajtónak a megépítése már magában is százezrekbe került, kezeléséhez pedig valóságos gépészeti szaktudás szükséges. Persze, számítanak rá, hogy, akad gengszter, aki még ennek az ajtónak a „szakszerű kinyitásához” is ért és - bár elképzelhetetlen, hogy a többszörös őrséggyűrűn áthatolhasson – bejut a páncéltermekbe.

Hanem bejutni még bejuthat valahogy – kifelé már nincs többé menekvés! Mert az amerikai páncélkamrákban villanyszem és láthatatlan sugár őrködik s amint „észreveszik” a hívatlan vendéget, bekapcsolják az önműködő jelző- és védőkészülékeket. Nyomban megszólal az őrségen a fülsiketítő hangú vész-sziréna s pillanatok alatt ottteremnek az automatapuskás őrök. Ha pedig véletlenül működésbe hozta a vízválasztó berendezést, akkor a kincsesbarlang egyszerűen vízbe fojtja veszedelmes látogatóját.

Az amerikai kincstár uj hatalmas páncélkamrát építtetett West Pointban. A kamra, mint a többi amerikai páncéltrezorok is, a legfortélyosabb védőberendezéssel van felszerelve. Páncélzatának erősségéről fogalmat adhat ez a páncélajtó, melynek kezeléséhez gépészeti és műszertechnikai szakismeretek szükségesek. A kincseskamra építése 530 ezer dollárba került.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Budapest kerületének 1929. évi atlétikai bajnokságai Budapest kerületének 1929. évi atlétikai bajnokságai
Budapest kerületének 1929. évi atlétikai bajnokságai Szepes Bélának...
 Az amerikai milliomosok rádiókészüléke Az amerikai milliomosok rádiókészüléke
- Milyen rádiókészüléke lehet egy dollármilliomosnak? Erről bizony...
Egységes magyarság Egységes magyarság
Egységes magyarság, egységes magyar szellem, irodalom; van-e,...
Párizst meglepte a genfi magyar panasz Párizst meglepte a genfi magyar panasz
A magyar kormány panasza a Népszövetséghez a jugoszláv határsértések...
Gallipoli partraszállás Gallipoli partraszállás
Itt tett partra 1915. áprilisában és augusztusában szárazföldi...
Időszerű táplálkozás Időszerű táplálkozás
A háborút időkben sok gondot okoz a háziasszonynak, hogy mivel...
Helio-thérapia Helio-thérapia
A nap minden élet ősforrása. Felbecsülhetetlen és eddig még csak...
Csernováról a parlamentben Csernováról a parlamentben
A csernovai eset dolgában különben érdekes beszélgetés folyt le a...
Néhány illetékes nyilatkozat az éjféli záróráról Néhány illetékes nyilatkozat az éjféli záróráról
Március tizenhatodikától kezdve a villanyfényes, ragyogással és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98