Dtum
Login with Facebookk
1940 | Február

Az ember tragédiája és a film

Az ember tragédiája, mint az egyetemes magyarság első világfilmje. - Varga István ilyen cimű tanulmánya megható lelkesedéssel veti fel azt a gondolatot, hogy Az ember tragédiája, szerinte a világirodalom legnagyobb vonalú, vetélytárs nélkül való alkotása, filmre kerüljön, még pedig mint a magyar nemzet kollektív műve. A Paulay Ede és Hevesi Sándor emlékének szentelt kis mű minden túlzásával is gondolatkeltő és lebilincselő; ezért méltán megérdemli, hogy ne tünjék el nyomtalanul a brosürák áradatában. A Tragédia megfilmesítése régi magyar óhaj.

 

Évtizedek óta kísért a magyar lapok filmrovatában. Valamikor Reinhardt figyelmét akarták ráirányítani e magyar remekmű szépségeire; de Reinhardt nem szereti a Tragédiát; színrehozatalának gondolatával sem foglalkozott, akármennyire is nógatták ez irányban magyar barátai; filmesítésére sem gondol. Korda Sándor fénykorában komolyan szó volt a Tragédia angol filmváltozatának elkészítéséről.

 

A megvalósulás annál inkább tetszett lehetségesnek, mert Bíró Lajos, Korda munkatársa, nagy híve a Tragédiának. Madách örökéletű drámai költeményének megfilmesítése néhány millió pengőbe kerülne, ami dollárban, vagy pláne angol fontban nem is látszik olyan elérhetetlen összegnek. A probléma nehézsége az anyagi eszközök megszerzésén kívül főleg abban rejlik, hogy a Tragédiának még nem akadt olyan ihletett átdolgozója, aki a művészi film követelményeivel össze tudta volna egyeztetni azt a szempontot, hogy a költői mű integritásán csorba ne essék.

Szükséges-e a Tragédia megfilmesítése? - Az ember tragédiája legtökéletesebben képzeletünk színpadán játszható el. Madách Imre aligha gondolt a színpadra, amikor sztregovai magányában kivetette magából a Tragédia láváját. Az ember tragédiája misztikus alkotás, amelynek értelmét már sokan próbálták megfejteni. Madách Aladár a spritizmus homályába taszította édesatyja költői alkotását. A modern lélekelemzés sajátos törvényeit akarja ráhúzni a mű testére. Sok rejtelem lengi körül a nagyszerű drámai költeményt, amely azonban csupán a szellemi világ dimenzióiban közelíthető meg.

 

Tartalmának átvetítése a színpadra, rádióba sok engedménnyel jár. Igaz, hogy a Tragédia nemcsak egészében, hanem részeiben is nagy. Ezért elbírja a színpadi megcsonkítást is. Ennek példáját legutóbb a berlini Volksbühne előadása mutatta, amelyből kimaradt a Kepler-jelenet, a falanszter, a világűr és az utolsó ember jelenete. Még így is nagy sikere volt az optimizmusba hajlított töredéknek. Kihagyásokkal játszották a Tragédiát a bécsi és müncheni rádióban is; így is erősen hatott.

 

A Tragédia színpadi és rádióelőadása azonban nem öncél. Inkább csak arra való, külföldön tudniillik, hogy ráfordítsa az emberek figyelmét a magyar remekműre. Captatio benevolentiae az irányban, hogy olvassák el az eredeti szöveget. A Tragédia-filmnek, még a legnagyobbszerűnek és legnagyszerűbbnek is, ez lenne az igazi rendeltetése. Varga István a Tragédiának csak színpadi és rádióelőadásait tartja kiábrándítónak; másként ítélkezik a Tragédia megfilmesítésének művészi értékéről.

 

Azt mondja: ha hangosfilm nem volna, fel kellene találnunk a Tragédia megelevenítésére. Szerinte soha, semmiféle művészi alkotás nem egyesítette még magában annyira a tiszta irodalom és a tiszta filmszerűség egymástól legtöbbször egészen távolálló követelményeit, mint a mi Tragédiánk. Ha igaz ez, ha Madách mint Varga István állítja, szinte megérezte azt a jövőbeli olyasféle technikai lehetőséget, amely alkalmassá teszi a Tragédiát a tökéletes megelevenítésre, akkor a Tragédiát meg lehet és meg is kell filmesíteni. De igaz-e ez?


Milyen stílust követel meg a Tragédia megfilmesítése? - Már a némafilm korszakának nagy rendezői ráeszméltek arra, hogy a film nem lehet csupán színpadi művek áttranszponálása. Az ábrázolásnak sajátos műfaja a film. Egészen új eszközökkel dolgozik a film, egészen új hatásokat ér el. A némafilm új vizuális kultúrát hozott; a hangosfilmben ez csupán némi engedményt tett a fogalmak világának azzal, hogy valami teret engedett az emberi beszédnek.

 

Az ember tragédiája megfilmesítésének legfontosabb problémája abban rejlik, hogy áttehető-e ez a legmagasabb fogalmi kultúraalkotás a vizuális kultúra terébe, és ha igen, milyen mértékben sikerülhet ez? Ez a probléma igen nehezen oldható meg, vagy talán egyáltalában nem. Első látszatra a Tragédia azért alkalmas egy óriási méretű film megteremtésére, mert olyan grandiózus jelenetek sorába tömöríti az emberiség történelmét, melyek a színpadon csak szegényesen rendeződhetnek, a szabadtéri színpadon is nem eléggé nagyszabású módon, a filmben azonban remekül oldhatók meg, persze kellő anyagi és művészi felkészültséggel.

 

Ezek a jelenetek azonban, amelyek a kollektív emberiség történelméről jelenthetnek ki fontos tudnivalókat, a filmben nem lehetnek tulajdonképpen egyebek, mint művészileg megrendezett híradók tömegfelvonulásokról, lázadásokról, udvari életről, a vásári életről, az elgépiesedés korszakában folyó munkáról. Ezek egymagukban gyönyörű képek, de nem árulnak el semmit a Tragédia eszmei tartalmáról, az egyéni és kollektív élet korszakainak változásáról, az emberiség fejlődésébe vetett hitnek hiábavalóságáról. Melyek azok a madáchi mondatok, amelyeket ezekben a tömegjelentekben el lehet mondani?

 

És eme, mondjuk, hogy helyesen kiválasztott sorokat nem kell-e majd áthidalni más kontársorokkal, Madách-pótlék sorokkal? E nagy jelenetekbe kellene beágyazni Ádám és Éva sorsát. De hogyan? A színek sorozatában egyéni sorsa az egész Tragédiában legfeljebb ha Ádám-Keplernek van; ez a kis emberi Tragédia talán megoldható filmszerűen. Itt változatos képekkel dolgozhatna a rendező; egyszer Keplert mutatná meg, ahogyan a csillagokat vizsgálja, máskor Borbálát, Keplerrel, aztán az udvaronccal. Felnagyíthatná az arcokat, remek atmoszférát teremthetne.

 

Mit kezdjen azonban már Tankréd és Izora jelenetével? Itt legfeljebb Lucifer és a komorna epizódjával tarkíthatná a folytonosan két ember között lefolyó történést, amelyet akármilyen hangulatos, de mégis csak naturalisztikus légkörrel vehetne körül. Naturalisztikus, bár stilizált lenne az ég, a paradicsom, meg a világür is, a falanszter és minden egyéb. Mert csak ez a naturalisztikus légkör bírja el azt, hogy felhangozzanak a madáchi remekmű verssorai, az égben és a földön egyaránt.

Az álomjelenetek stílusa. - Csakhogy Az ember tragédiájá-nak tizenöt színe közül tizenegy álom: Ádám álma. A filmben meg lehet csinálni azt, amit színpadi rendező a Tragédiában eddig soha nem mert. Ott láthatnók mindig a filmkép szélén Ádámot, ahogy megálmodja saját sorsát és benne az emberiséget. Az alvó Ádám arcán ott tükröződhetne, izgalmas arcjátékkal, sorsának minden változása. A filmfényképezés csodálatos technikájával nagy művészi élménnyé avathatná a remek filmszínész arcvonásainak megrendítő játékát, egészen addig, hogy megálmodja az utolsó ember sorsát, ami a kétségbeesés torz vonásait vési arcába.

 

Ez a naturalisztikus, felnagyított ádámi ábrázat mindig eszünkbe juttatná ugyan, hogy álmok elevenednek meg előttünk, de még nem oldaná meg az álomszínek stílusát. Ez a stílus, persze, nem lehetne más, mint egészen az irrealitásig felfokozott expresszionizmus. Attól a pillanattól kezdve, hogy feldereng a Tragédiában Egyiptom, egészen az eszkimó nő utolsó mozdulatáig. A színpad és a színházi látogató még elbirhatja valahogyan azt a stílustörést, hogy az álomjelenetek naturalisztikus eszközökkel kelnek életre; a modern világítási lehetőségek ezt a naturalizmust legfeljebb ha enyhíthetik, de nem módosíthatják; a színpadi előadásnál bele kell törődni abba is, hogy a madáchi szöveg, akármennyire komprimált, mégis csak jól megszerkesztett, tulajdonképpen reális és értelmes emberi beszéd.

 

A film naivabb, kollektívebb publikumtömege számára az álom csak akkor valószerű, ha kavargó, álomszerűen megvilágított, torz, sokdimenziójú, folytonosan változó színtereken álomszerűen mozgó és egymásba folyó emberek ágálnak. A mai filmrendezői művészet ezt kitűnően meg is tudja csinálni. Ennek az álomvilágnak szereplői nem mondhatják el a kimért, bár lángeszű madáchi sorokat! Ha pedig nem igazán álomszerűek ezek az álomszínek, akkor a film hideg, művészietlen, hazug és primitív lesz.

A Tragédia-film paradoxonja. - Madách Imre drámai költeménye, melynek elolvasása gazdagító és megrendítő, tehát nem filmszerű. Azaz akkor nem az, ha súlyt helyezünk arra, ami e hatalmas költői műben mégsem hanyagolható el, tudniillik a madáchi szövegre. Az expresszionisztikus álomvilágban nem hangozhatnak el Madáchnak a tiszta ész birodalmából kisugárzott sorai. Ebből azonban az a paradoxon következik, hogy a Tragédia-film, ha egyáltalán megoldható, álomszíneiben nem lehet hangos, vagyis beszéd-film, hanem csak beszédtelen, legfeljebb muzsikával kísért film. Ennek a filmnek azonban, akármilyen nagyméretű és gyönyörű volna is, Madách remekművéhez kevés köze lenne.

Végső következtetés. - A Tragédia tömegjelenetei nagy naturalisztikus rendezést kívánnak. De mivel ezek a tömegjelenetek az álomszínek részei, nem szabad őket másként megcsinálni, csupán az expresszionizmus stílusában. A Tragédia eszmei tartalma és szövege, persze, így is, úgy is elsikkadna. Mivel azonban a szürke elmélet szerint a Tragédia-filmet megcsinálni nem lehet, bizalommal várom, hogy holnap megalkossa a filmrendezés Napoleonja Az ember tragédiája tökéletes filmváltozatát.

 

Mohácsi Jenő

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apróságok Apróságok
A szász királyné legkisebb leánya. Szász ujságok írják, hogy...
Az Arizona Szilvesztere Az Arizona Szilvesztere
Az Arizona új műsora mindig esemény volt a pesti szórakozási fronton!...
A legnépszerűbb gyermek- filmcsoport A legnépszerűbb gyermek- filmcsoport
Néhány esztendővel ezelőtt egy amerikai filmvállalkozónak az az...
Átmulatott éjszaka után kiugrott a New York kávéház félemeleti ablakából az utcára egy fiatal dizőz Átmulatott éjszaka után kiugrott a New York kávéház félemeleti...
Vasárnap reggel hangos csörömpölésre lettek figyelmesek a Miksa-utca...
A petróleum keletkezése, az összefüggések A petróleum keletkezése, az összefüggések
Az újabb időben derült ki az az érdekes tény, hogy Földünknek majdnem...
Finnországban életbelépett a legmodernebb házassági törvényt Finnországban életbelépett a legmodernebb házassági törvényt
Helsinglorsból jelenti A A Reggel tudósitója: Finnországban...
A Nobel-dij nyertese Fischer Hans, a hämatin előállítója A Nobel-dij nyertese Fischer Hans, a hämatin előállítója
Az utóbbi évtizedek kémiai kutatása, annyi meddő kísérlet után,...
Európa első kézfogása az új Magyarországgal Tokajban Európa első kézfogása az új Magyarországgal Tokajban
Ezen a héten Tokaj-Hagyalján mindenki az eget nézte, mert ez volt a...
Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja
Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy rablógyilkossága még mindig...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98