Dtum
Login with Facebookk
1940 | Május

Az atomágyú, atomrombolás

A kaliforniai egyetem két fizikusa az új atomrombológép, a „cyclotron” (ejtsd: szájklotron”) szerelésén dolgozik. A roppant készülék (a kép baloldali és felső részén), segéd-gépezeteivel együtt, 225 tonnát nyom.

Eddig már egész sor közönséges anyagot, egyebek között konyhasót alakítottak át vele rádiumszerűen sugárzó anyaggá. A tudósok szerint, a cyclotronban gyártott „mesterséges rádium” a gyógyításban pótolhatja majd a természetes rádiumot.

Milyen meglepetéseket várhatunk az atomrombolástól?


Amíg a hadszíntereken az újkori történelem egyik legtragikusabb fejezete zajlik, a tudósok csendes, de szüntelen erőfeszítéssel ostromolják kutatóműhelyeikben a természet titkait. Amerikában, a kaliforniai egyetem fizikai intézetében például éppen az utóbbi időkben értek el feltűnő eredményeket egy újfajta atomromboló készülékkel. És a kutatók most feszült kíváncsisággal várják, milyen meglepetésekkel ajándékozza meg őket az új találmány.

De hogy tisztábban láthassunk, miről is van itt tulajdonképpen szó, foglaljuk össze sebtében pár szóval mai tudásunkat az atomról. Az anyagok parányi építőkövei nem tömörek és mozdulatlanok, bonyolult szerkezetűek s bennük szakadatlan sürgés-forgás uralkodik. Minden egyes atom: naprendszer kicsiben. Középpontja, az apró atommag, a Napnak felel meg.

Körülötte keringenek bolygókként a villamosság kicsiny részecskéi, az elektronok. A mag is villamos töltésű s aszerint, hogy mekkora a töltése, anyagi minősége is változik. Vagyis más villanytöltése van a vas-atom magjának, mint a rézének; más a szén atommagjának töltése, mint például az aranyé. És éppen ez teszi, hogy az egyik anyag vas, a másik réz, a harmadik szén, a negyedik pedig arany!

Ebből pedig két dolog is következik. Egyik: ha megváltoztathatnók az atommagok töltését, egyszeriben megvalósulna a régi alkimista álom és bármilyen elemből aranyat vagy akármilyen más anyagot készíthetnénk. Csakhogy ehhez szét kellene zúzni az atomokat, be kellene hatolni belsejükbe, hogy képesek legyünk villamos töltésüket tetszésünk szerint változtatni!

A másik - még az aranycsinálásnál is fontosabb - következménye: az atomok magjában irtózatos energia rejlik összetömörült állapotban. Ez is egyszeriben felszabadulna, ha szét tudnók rombolni az atomot. Az atomok energiája pedig oly meseszerűen nagy, hogy két darab kétfilléres fémanyagának: felszabadított atomenergiája az ország valamennyi gyárát talán hónapokig is elláthatná hajtóerővel.
Sajnos, mindettől még irdatlan messze vagyunk. Lawrence amerikai tanár újfajta atomromboló készüléke, a „cyclotron” azonban most egy lépéssel mégis közelebb vitt hozzá. Szétzúzza az elemeknek, ha nem is valamennyi, de legalább néhány atomját s így energiájukat, kis részben, felszabadítja.

Hogyan működik már most a „cyclotron” ez a titokzatos masina?

Ha egy üvegcsőből vagy tartályból kiszivattyúzzák a levegőt, kevés gázt (rendszerint hidrogént) bocsátanak belé és nagy villamos feszültséget kapcsolnak rá, a gázrészecskék sugárrá állnak össze és roppant sebességgel repülnek tova. A sugarak útjába helyezett akármilyen anyagból (pl alumíniumból) készített korongocska atomjai valóságos pergőtűzbe kerülnek. Bombazápor módjára kopognak rajtuk a rettentő sebességgel vágtató sugárrészecskék.

S ha elegendő nagy - sok millió voltos - feszültséggel „lőttük ki” őket, akkora lendületre tesznek szert, hogy be is hatolnak az aluminium-atomok magjába és szétrepesztik azt. Akkor azután az atom hirtelen átalakul és ugyanakkor a benne lappangó energia egy része, sugarak alakjában kiszabadul. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a „bombázott” anyag rádiumszerűen sugárzó elemmé változik át!

A cyclotron lényegileg nem más, mint ilyen tartály, amelyben villamos erő miriádszámra lövöldöz efféle liliputi atomzúzó-gránátokat. Sőt nemcsak lövöldözi, hanem parittya módjára néhányszor körbe is forgatja, mielőtt nekihajítaná az átalakulásra szánt anyag atomjainak. Persze működése valójában sokkal bonyolultabb, mint ahogy itt leírtuk. Kolosszusi méretű, nehéz mágnesek, rádiócsövek és számtalan más villamos segédkészülék kell hozzá, úgyhogy az egész eszköz vagy 225 tonnát nyom. Felvételünk éppen az új atomzúzógép szerelési munkálatai közben ábrázolták a kaliforniai egyetem fizikusait.

Ebben a szerkezetben már egész sor közönséges anyagot, egyebek között konyhasót sikerült rádiumhoz hasonló sugárzásra kényszeríteni. Az eddigi tapasztalatok a cyclotronnal készített „műrádiumok” éppen olyan gyógyító erejűek, mint a természetes rádium. S minthogy olcsó anyagokból és nagy mennyiségben készíthetők, nincs kizárva, hogy komoly versenyt támasztanak majd a rádiumnak az orvoslásban és a sugaras kezelést idővel hozzáférhetővé teszik olyan betegek számára is, akik eddig nem részesülhettek a drága és ritka rádium áldásaiban.

Lawrence tanárt, korszakalkotó atomrombolási kísérleteiért, idén a fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Olyan elme részesült a világ legnagyobb tudományos kitüntetésében, aki kutatásaival talán még egészen új utakra fogja terelni ez emberi haladást!

Ernyei Frigyes

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A főváros élelmezése szállitási szempontból A főváros élelmezése szállitási szempontból
A lófogatu szállitási eszközöktől eltekintve vasut, hajó és automobil...
Uj gyorskorcsolyázási világrekord Uj gyorskorcsolyázási világrekord
A norvég gyorskorcsolya bajnokságok 3000 méteres futamában a bajnok...
A rövid hajú és balkezes hölgyek győztek a tőrbajnokságban A rövid hajú és balkezes hölgyek győztek a tőrbajnokságban
Ősz apák, fess anyák, ismert fővárosi vívómesterek, európai hírű...
A paradicsom tenyésztése A paradicsom tenyésztése
A paradicsom magját legjobb márczius hó második felében vetni. A...
Irók, szinészek és egyéb csirkefogók Irók, szinészek és egyéb csirkefogók
Könyvének már a czime is rávall Heltai Jenőre, az elmés, könnyed,...
Az élet mikróbák nélkül  1. Az élet mikróbák nélkül 1.
A haladásnak ebben a rohanó századában, mely ugy tünteti föl az...
Automobil-korzó Budapesten Automobil-korzó Budapesten
Április utolsó vasárnapján, 27-ikén tartották Budapesten az első...
Volt-e élet az őskorszakban? Volt-e élet az őskorszakban?
A Föld történetének legrégibb korszaka, amelyben már a fizikai...
Fenyőfától a mustárgázig 2. Fenyőfától a mustárgázig 2.
Ma mintegy 23-30 fajta harcigázt ismerünk. Mindegyikük ellen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98