Dtum
Login with Facebookk
1941 | December

Kiev, a véres multú város

A hét lexikona

Huszonöt éven belül most másodszor került német kézre Kiev, a véres multú Dnyeper-menti város. A világháború folyamán a németek egész Ukrajnát meghódították és csak a békekötés után vonultak ki a rendkívül termékeny tartományból. Természetesen most is az a törekvésük, hogy teljesen megszerezzék Oroszország éléskamráját, a búzatermő síkságot.

A mai Kiev


Kiev fensíkon fekszik, amely meredeken esik alá a Dnyeperhez. Három részből áll; a Dnyeper nyugati oldalán elterülő óvárosból, az alsóvárosból, amelyet Podol-nak neveznek, és a citadellából, a Pecserszk néven ismert városrészből. Az óvárosban, a nagyhercegek volt székhelyén, még ma is sok a régi érdekes épület. A legrégibb és legszebb a szent Zsófiáról elnevezett templom, amelyet 1020-ban kezdtek építeni. Ugyancsak itt áll a Szent Bazil-templom, amelyet Nagy Vladimir alapított.

A megerősített Pecserszkben állnak a középületek, a legfőbb állami hivatalok, a kaszárnyák és az arzenálok. 1883 óta Kievben működik az 1588-ban alapított vilnai egyetem, amelyet a csillagvizsgálóval a nagy egyetemi könyv- és szertárakkal együtt hoztak át Vilnából. Szerencsés földrajzi helyzeténél fogva kereskedelmi gócpont, de gyáripara is fejlett. Van teljesen modern városrésze, amely az utolsó húsz esztendőben épült ki. Sok szép szobra között a legsikerültebb Chmelnicki Bogdán kozák hetman bronzszobra, amely az egyetem közelében, a Chmelnicki-téren áll.

Kiev multja

Kiev évszázadok óta játszik szerepet a történelemben. Az a hely, ahol most Kiev városa áll, már az ókorban is fontos kereskedelmi góc lehetett, mert már a rómaiak és görögök feljegyzéseiben előfordul a Dnyeper. A görögök Borisztenesznek hívták a folyót, a rómaiak Danaprisz-nak (innen a folyó mai neve), a törökök Uzu-nak nevezték, a tatárok Ag-szu (öreg víz) néven becézték. Orosz hagyományok szerint a várost Kij, Scsek és Korív testvérek alapították 880-ban.

Kiev rövidesen az árucsere egyik legfontosabb pontja lett. A város gyorsan fejlődött, de igazi jelentőségre csak akkor kezdett szert tenni, amikor a nagyfejedelmek Novgorodból Kievbe helyezték át székhelyüket. 1037-ben már olyan fejlett volt, hogy Jaroszlav egész Oroszország fővárosává tette meg. Ez maradt százhúsz évig, ezután hanyatlani kezdett. 1205-ben a lengyelek foglalták el, 1239-ben Batu kán ragadta magához, ettől kezdve nyolcvan évig mint tatár város szerepelt a történelemben. 1320-ban litván kézre került, 1481-ben ismét tatár hadak jelentek meg az ősi falak alatt. Ezúttal Mengi Hirel krimi tatár kán tört rá a városra és fel is égette.

1516-tól 1667-ig lengyel uralom alatt állt, 1667-ben az andrusszovi szerződés és az 1686-iki moszkvai béke egészen Oroszországnak juttatta a tartománynak a Dnyesztertől keletre eső részét, míg a nyugatra eső részét, míg a nyugatra eső terület csak Lengyelország második felosztásakor, 1793-ban került orosz uralom alá. 1917-ben rövid ideig tartó önállóságra tett szert, de öt év mulva már ismét orosz tulajdon volt, tagállama a szovjetuniónak.

Magyar lovasok Kievben


Anonymus és mások is feljegyzik, hogy a magyarok 894 táján megvívták Kiev városát. Álmos népe Lebediából jövet útba ejtette a várost. A krónikás szerint az orosz vezérek, Igor és Oleg, megrémültek, amikor meghallották, hogy magyar seregek közelednek, mert tudták, hogy ezek a lovasok ama rettenetes erejű Attilának ivadékai, akinek az oroszok századokkal ezelőtt már adófizetői voltak. Mégis elhatározták, hogy megkísérlik az ellenállást. Két hétig állták is a magyarok ostromát, akkor békeköveteket küldtek Álmos vezérhez, aki nagy váltságdíj ellenében békét kötött a kieviekkel. A magyar seregek még ezután is sokáig tartózkodhattak a városban, mert emlékeiket még a 11. században is fel lehetett találni Kievben.

Akkori krónikák magyar uccát, magyar kaput említenek, sőt írnak egy környékbeli magyar mezőről is, mint ahol az ostrom alatt a magyar seregek sátrai álltak. A Vladimír nagyherceg által alapított Szent Mihály-templomban még ma is látható az egyik domborművön egy csatajelenet, amelynek egyik alakja egy magyar vitéz. Álmos seregei, miután kierőszakolták a Dnyeszteren való átkelést, innen indultak Podolián át a vereckei szoros felé.

Kiev mai jelentősége

Kiev, amint említettük, földrajzi adottságai révén lett jelentős piaccá. Keletkezésének természetes alapja az, hogy a Dnyeper és a Deszna összefolyásában fekszik, olyan ponton, ahol több út találkozik. A Deszna torkolatán alól kínálkozik az első alkalmas átkelőhely, ennek következtében itt fejlődött ki Oroszországnak egyik legfőbb útvonala, amely a művelt nyugat felé visz. Kiev bonyolítja le az ukrán termelés áramlását Oroszország belseje felé, ugyanott megy át a keletről jövő forgalom nagy része. Az utolsó évtizedek alatt ipara is erősen fellendült, mert központja lett az Ukrajnában termelt nyerstermények feldolgozásának.

Rengeteg gyára van, különösen fontosak cukor-, szesz-, dohány-, len-, bőr-, gép- és papírgyárai, valamint gyapjúfonói. Kereskedelme is rendkívül élénk, különösen gabonában, fában, cukorban és állatban bonyolít le nagy forgalmat. Lakóinak száma a világháború óta rohamosan növekedett, az utolsó népszámlálás óta elérte 538.000-et, ami szinte hiheletlen gyarapodás, ha tudjuk, hogy 1923-ban csak 390.000 ember lakott Kievben.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rákóczi orvosa Rákóczi orvosa
A mostani Rákóczi-ünnepek során említést sem tesznek a szerencsétlen...
A késhegyig menő harc jegyében 8, majd 12 órás üléseken indul ma meg a költségvetési frankvita A késhegyig menő harc jegyében 8, majd 12 órás üléseken indul ma meg...
A nemzetgyülés hétfőn délelőtt 11 órakor kezdi meg a...
Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról Törvényjavaslat a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról
Erődy-Harrach Béla a pénzügyi bizottság előadója ismertette a...
Az olaj és a gumi háborúja Az olaj és a gumi háborúja
Nemhiába nevezik ma lépten-nyomon az egész földgömb területén folyó...
Szenes Béla vígjátéka, befejezte Nóti Károly Szenes Béla vígjátéka, befejezte Nóti Károly
A tavaly elhunyt Szenes Béla derék és rokonszenves íróember volt....
Andrássy jegyzéke Andrássy jegyzéke
Az osztrák-magyar kormány tisztelettel kijelenti, hogy éppen úgy,...
Zaporozsje az orosz történelemben Zaporozsje az orosz történelemben
A legutóbbi időben, a keleti nagy elhárító csatának egyik...
Szerencsétlenség egy budapesti bérházban Szerencsétlenség egy budapesti bérházban
A főváros egyik legnagyobb és legrégibb bérháza a Károly-körút és...
Betegségek pusztitása az orosz hadseregben Betegségek pusztitása az orosz hadseregben
Az oroszoknak a harcztereken szenvedett óriási veszteségeit borzalmas...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98