„Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez”. Ennek az. elvnek a jegyében születtek meg mindenütt a világon az úgynevezett „vándor-intézmények.” Ha a szétszórt telepesek és istenhátamögötti tanyák lakói nem mehetnek kórházba, moziba, könyvtárba, hát akkor odarobog hozzájuk a mozi, a kórház és a könyvtár.

A vándor-intézmények ma már igen szép multra tekinthetnek vissza a világ valamennyi államában. Vándor-kórházak, vándor-tanfolyamok, vándor-mozik, vándor-színházak gondoskodnak a kisebb ipartelepeken vagy falvakban, tanyákon elszórtan élő ipari-mezőgazdasági lakosság egészségvédelméről, szakoktatásáról, kulturális neveléséről és szórakoztatásáról. A vándorintézmények nálunk is eredményes munkát fejtenek ki az egészségügyi gondoskodás és a népművelés keretében.

Vándor-fogászatok és vándor-bölcsődék

A zöldkeresztes mozgalom mindenekelőtt a vándor-iskolafogászatok intézményét karolta föl. Ezek a fogászatok hordozható felszereléssel vannak ellátva, amelyet kocsin szállítanak faluról-falura, hogy így a falusi iskolásgyermekek számára biztosítani lehessen a fogorvosi rendelést ott is, ahol erre más módon lehetőség egyáltalában nem adódnék. Nagyjelentőségű intézmény ez; hiszen éppen nemrégen megdöbbentő statisztikákat olvastunk arról, hogy az ország lakosságának milyen nagy százalékát sújtják különböző fogbetegségek, amelyek azután számtalan további betegségnek lehetnek okozói.

A másik rendkívül bevált kezdeményezés a vándor-bölcsőde. Ezt a szekérre szerelt és ponyvákkal praktikusan védett bölcsődét reggel kivontatják a mezőre, árnyékos helyre állítják, s amíg az anyák dolgoznak, egy-egy nagyobbacska lány ügyel fel a csecsemőkre. Amikor aztán a szoptatás ideje elérkezik, az anyák fölkeresik a szekeret, csecsemőiket rendben megszoptatják, majd visszatérnek a munkájukhoz. Ha tehát meg lehet szervezni azt, hogy 10-12 szoptató asszony egy csoportban álljon munkába, a vándor-bölcsőde a csecsemőgondozást igen talpraesetten oldja meg.

Egyre jobban kifejlődik a vándor-kelengye intézménye is. A szociális nőegyesületek babakelengyéket készítenek, amelyeket szétosztanak a falvakban, az arra rászoruló anyák között. Ezek a kelengyék aztán tovább vándorolnak, öröklődnek.

Autókra szerelt Röntgen-gépek és vándorkönyvtárak

A modern technika vívmányait hasznosítják a falusi vándor-tüdőbeteggondozók. A zöldkeresztes szervezet nálunk egyelőre öt, autókra szerelt ilyen gondozónak van birtokában, amelyeket röntgenkészülékkel is elláttak. Ezek a tüdőbeteggondozó-autók a kisközségekben vagy tanyákon lakó falusi népességnek tuberkulózis elleni védelmét szolgálják.

A népművelési szervezet fontosabb hasonló intézményei közé tartoznak például a falusi vándor-könyvtárak. Ismeretes, hogy nagyarányú munka folyik hosszú évek óta a falusi könyvtárak országos kiépítése érdekében. A népkönyvtárak száma ezidőszerint 2000 körül mozog. Minthogy azonban az ország valamennyi községének megfelelő könyvtárral való ellátása az anyagi nehézségek miatt esetleg még évekig eltarthat, rendszeresítették a vándor falusi és tanyai könyvtárak intézményét is, amely igen hasznos szolgálatokat tesz ott, ahol az állandó könyvtárak még nincsenek berendezve.

Robogó mozik

A népművelés keretében rendkívül hasznos munkát fejtenek ki aztán a különböző vándor-tanfolyamok, háziipari-tanfolyamok és így tovább. Itt emlékezünk meg a falusi vándor-tanítóság intézményéről is, valamint azokról a vándor-mintaműhelyekről, amelyek az ipari továbbképzés céljait szolgálják és egyúttal példát mutatnak arra, milyen a racionális üzemvezetés, vagy milyen, mondjuk, a munka szépsége és egysége jegyében berendezett korszerű szabóműhely, cipészműhely és így tovább.

Legutóbb megjelentek Magyarországon az első vándor-mozik. Az iskolánkívüli népművelés, amelynek szemléltetőeszköze eddig főleg a vetítés, az állókép volt, újabban egyre erőteljesebben bekapcsolja a maga munkájába a filmet. Az autóra szerelt vándor-mozi, amelynél a film vetítőgépet az autó motorja hajtja, igen nagy hivatást teljesít, mert az oktató-, ismeretterjesztő-vagy szórakoztató-filmeket, amennyiben az útviszonyok engedik, legtávolabbi falvakba is eljuttatja.

Mint látjuk, a hazai vándor-intézmények jó munkát végeznek. Fejlesztenünk kell ezeket az intézményeket, mert számos egészségügyi és népművelési kérdést sikerrel oldanak meg a falusi néprétegek számára.

Palasovszky Ödön