Szevasztopolj (oroszul így ejtik ki a nevét) kitűnő, természetes kikötője a Krim-félsziget déli csúcsánál terül el és messze belenyúlik a Fekete-tengerbe. Központi fekvése rendkívül kedvező. A Boszporusztól csupán 10-12 órás tengeri út (550 km) választja el, de ellenőrzése alatt áll a Fekete-tenger minden zuga, mert még a legtávolabbra eső délnyugati, kaukázusi part is csak 750 km távolságban van. A modern hadihajóknak és a repülőgépeknek ez a távolság egyáltalában nem jelent akadályt és aránylag kisszámú flotta segítségével is Szevasztopolj már ura lehet a Fekete-tenger egész medencéjének.

A hadikikötő

Szevasztopolj kikötője, a nyugatról keletre húzódó, közel hét kilométer hosszú főöbölből és ennek több kisebb melléköbléből áll. Közülök a legnagyobb a délfelé nyúló „Déli öböl”, amely közel két kilométer hosszú. Mélysége még az óceánjáró hajóknak is a parthoz való közvetlen kikötését teszi lehetővé. Még a legviharosabb időben is teljesen nyugodt itt a víz. Ezért itt vannak a kereskedelmi hajók rakpartjai és a könnyebb hadihajóegységek bázisa. A főerők támaszpontja a főöböl két oldalán levő kikötőkben létesült. Itt korszerűen berendezett, hatalmas hajójavító-dokkok és műhelyek vannak; nagy befogadóképességű földalatti lőszerraktárak, erős vizirepülőgép-támaszpont, aknagyárak és egész sor technikai és más tengerészképző szakiskola tömörült itt össze.

A kikötő tengerfelőli védelmét a parton elhelyezett messzehordó nehéz ütegek és a tengeri aknamezők biztosítják. A szárazföld felől - bár Szevasztopoljnak nem volt állandó erődítményrendszere, - azonban a rendkívül kedvező terepviszonyok felhasználásával itt igen erős védelmi vonalat lehetett kiépíteni. Ugyanis Szevasztopoljnál érnek véget a krimi Jajla-hegygerinc hegyei, amelyeknek gránitanyaga a beton erősségével vetekszik. Néhány szakadék, és magaslatövezet váltja itt fel egymást, úgyhogy a harckocsialakulatok számára a mozgási illetve támadó lehetőségek igen csekélyek és sokhelyütt csak a sziklákba vágott utakra szorulnak össze.

Szevasztopoljnak már nyolc hónapja tartó ostroma mindennél jobban rámutat arra, milyen hatalmas erődítéseket emeltek itt a bolsevisták és milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a kikötő birtoklásának. Valóban, Szevasztopolj elvesztésével a szovjet flotta elveszti feketetengeri uralmát is.

Szevasztopolj történelmi szerepe

Szevasztopoljnak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a mindenkori orosz politika, és fontossága tekintetében a kikötő Szentpétervár után a második helyen állt. Ennek magyarázatát abban találjuk meg, hogy Oroszország tengeri kivitelének 60 %-a a Fekete-tengeren keresztül bonyolódott le - Szevasztopolj pedig katonailag is biztosította a kereskedelmi forgalmat, - azonkívül Oroszországnak a Dardanellák tengerszorossal megszerzésére irányuló évszázados törekvései szintén Szevasztopoljban öltöttek testet. Ezért a kikötőnek tulajdonképpen világpolitikai jelentősége is van.

Es utóbbi szerepe történelme folyamán már sok kellemetlenséget hozott a városnak; a krimi háború idején (1854-1856) például a tizenegy hónapig tartó híres ostrom után, a teljesen rombadőlt Szevasztopolj vértanúja is lett a hivatásának. Az ostrom a szárazföldön és a tenger felől egyszerre indult meg. A csaták, akárcsak most is, rendkívül véresek voltak. Az ostromlók állandóan erősítéseket kaptak és végül már 175.000 emberrel rendelkeztek. Szevasztopolj elesett, de a háború még sem dőlt el a harcmezőn, hanem tárgyalások indultak meg az ellenségek között, amelyek azután a Párizsban aláírt békéhez vezettek.

Ez a béke nagy csapás volt Szevasztopoljra, mert Oroszország arra kötelezte magát, hogy nem tart a Fekete-tengeren hadiflottát és ezt a kötelezettségét évtizedeken át be is tartotta. Ezért erre az időre Szevasztopolj elvesztette politikai jelentőségét, amelyet csak az első világháború alatt nyert ismét vissza, amikor Oroszország a Dardanellák megszerzését tűzte ki háborús céljául. Azonban a kitört forradalom véget vetett a tengerszorosok megszállására irányuló törekvéseknek, később pedig az orosz flotta elpusztult és így Szevasztopolj megint elvesztette fontos szerepét.

A Szovjetnek a most folyó háború előtt elért területterjeszkedései újból szőnyegre hozták a Dardanellák problémáját és Szevasztopolj jelentősége ismét fellendült, de a bolsevisták már nem tudták ezirányú terveiket megvalósítani....

A történelmi emlékek festői városa

Szevasztopolj városa magas dombon kapaszkodik fel a kikötő déli oldalán. Fekvése rendkívül festői. Lombok dús zöldjével szegett, kanyargós utcái gyakran meredeken futnak felfelé, néha lépcsőkké alakulnak át. A lejtőkön sok olyan ház áll, amelynek egyik oldala földszintes, a másik pedig három-négy- emeletes.

Legszebb épülete a reneszánsz-stílusban épült régi cári paŹlota, amely, a város szívében, gyönyörű kert közepén áll. Világhírű nevezetessége a városnak a „Történelmi boulevard” és a „Szevasztopolj védelme” című óriási körkép, Roubaud festőművész alkotása. A körkép vászna 180 méter hosszú és 25 méter széles. Megalkotója oly rendkívüli élethűséggel vitte vászonra a krimi háború idejében lezajlott végső, rendkívül véres ostromot, hogy a megdöbbent nézőre a kép szinte kísérteties benyomást gyakorol amelyet még fokoznak a vászon előtt elhelyezett ágyúk és mellettük a katonák viaszfigurái.

A körkép körül a „Történelmi boulevard”-on az egykori, homokzsákokból készült orosz állások - mint történelmi emlék - sértetlenül maradtak meg. A félig rombadőlt erődítmények, a régi, megrozsdásodott ágyúk úgy vannak most is, mint a csata utolsó napján, kilencven évvel ezelőtt. A földön ágyúgolyók és törött fegyverek bevernek. A fedezékekben is helyén maradt a katonák egyszerű holmija. A nem messze innen elterülő hősi temetőjének 127,0000 keresztje pedig mindennél jobban bizonyítja az egykori harcok hevességét.

A városnak más rendkívül érdekes történelmi emléke is van. Ugyanis Szevasztopoljban, illetve az akkor a mai város helyén álló Korszuny nevű görög városban 988-ban vette fel a kereszténységet az egykori kijevi orosz nagyfejedelem, Vladimir, - az oroszok Szent Istvánja. Ennek a nagy eseménynek emlékére a Szevasztopoljban még ma is látható Korszuny-város romjai között a cárok nagy székesegyházat emeltettek, amelyet Szent Vladimír tiszteletére szenteltek fel.

Zsukovzsky-Vollaszky