Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1941 | Szeptember

Dnyeper: a kilencnevű folyó

A hét lexikona

A Dnyeper, amelynek folyamrendszere közepette katonáink előrenyomultak, Európa egyik legfontosabb folyója. Nem annyira a hossza teszi ki a jelentőségét, bár Európa harmadik leghosszabb folyóvize (az első a Volga 3600 kilométerrel, a második a Duna 2860 kilométerrel, a Dnyeper pedig 2150 kilométer hosszú), mint inkább az a tény, hogy a hozzácsatlakozó három csatornarendszer - a Berezina-, az Oginszki- és a Bug-csatorna - közbenjöttével egybekapcsolja a Keleti tengert a Fekete tengerrel s így a szovjet-földnek stratégiai szempontból is egyik legkiütközőbb érvonala.

Fontos szerepét már az is jelzi, hogy az ókor óta minden nép történetében szerepet játszott, amely csak valamiképpen is kapcsolatba került a szarmata kelettel s mindegyik más és más néven jelölte meg. A görögöknél Borysztenesz, a rómaiaknál Danapris volt a neve (ebből eredt a modern Dnyeper szó), a törökök Uzu-nak, a tatárok Ag-szu-nak („öreg víz”) nevezték. A különböző középkori olasz gyarmatosító városok, a velenceiek, a génuaiak, amelyek itt hatalmas kolóniákat létesítettek a kelet és ázsiai kereskedelem lebonyolítására, más-más néven ismerték ezt a folyót: egyik talián térképen Elice, a másikon Lerene, a harmadikon Luosen vagy Lussem néven szerepelt.

400-800 méter szélességet is elér egyes szakaszain, de azért nagyjából mégis nehezen hajózható. Ugyanaz a baja, mint a többi délorosz folyónak, főként a Dnyeszternek meg a Bugnak: a Kárpátokból kiindulva a föld alatt valamilyen acélkemény gneisz-gerinc vágja át a medrüket keresztben s ezen a helyen aztán csupa örvény és sellő a víz mente. Itt külön hajókalauz pilóták teljesítenek szolgálatot, akiket az örvény orosz nevéről (porog) neveztek el. S mivel rendszerint kozákok voltak, azért innen vette a kozákok egyik hatalmas csoportja a „zaporogi kozák” nevet. Kétszáz esztendő óta azonban iparkodnak csatornák útján megkerülni ezeket a veszedelmes folyamrészeket.

A Dnyeszter, a legszeszélyesebb szovjet-folyó

Itt ered az Északi Kárpátokban, s bár légvonalban eléggé rövidesen elérhetné a Fekete tengert, mégis addig-addig kanyarog, amíg 1371 kilométernyi hosszú utat tesz meg. (Összehasonlításul: a Tisza 963 kilométer hosszú.) Ha a többi orosz folyóval hasonlítjuk össze, valósággal gyorsvonati a folyása; ennek ellenére mégis tele van a környéke lagunákkal, mocsaras helyekkel, amelyek főként az évente kétszer ismétlődő áradásai nyomán maradnak meg a földeken. Ilyenkor a körzetébe tartozó szántók, kertek és szőlők egyszerűen elmerülnek a víz alá és - halastavakká alakulnak át.

Ami nagy szerencséje a dnyesztermenti népnek, mert ilyenkor hónapokon keresztül legalább halból lakhatnak jól, lévén, hogy a hajózás ezen a folyón igen problematikus dolog van úgy, hogy - a jég kivételével - egész éven át hajózható, viszont bőséggel akadnak esztendők, amikor az alacsony vízállás miatt éppen csak három-négy hétig járható hajóval. Az emberi halászoknak azonban nagy versenytársa akad ezen a vidéken egy madárfajtában, az úgynevezett halászsasban, amely hihetetlen ügyességgel csap le a magasból a víz színére, hogy onnan kikapja a halakat.

Ennek a sasnak a híre valaha olyan nagy lehetett, hogy meg a déloroszországi művészetbe is behatolt: a Dnyeszter melléki görög városoknak már az ókorban is ilyen halászó sas volt a címer képük, amelyet ezüstpénzeikre mintáztattak rá. Igy került el aztán a hún-leletekkel együtt egy szegedvidéki húnkori ezüstlemezre is ilyen dnyeszteri halászó-sas képe, Magyarország egyik legritkább népvándorláskori lelete.

Kolomea városa, ahonnan a „kalamajka” ered


Kelet-Galíciában fekszik ez a körülbelül 45.000 lakosú városka, amelyről régebben azt hitték, hogy a rómaiak alapították „Colonia (gyarmat) néven. Utóbb kiderült, hogy Koloman, vagyis Kálmán név rejlik mögötte. Főként agyagiparáról, szép kerámiáiról híres. Számunkra azonban főnevezetessége abban rejlik, hogy a kolomea-környéki szlávoknál született meg a kétnegyed taktusban táncolt, vad és szenvedélyes szláv nemzeti tánc, amelyet „kolomeika”-nak hívnak. Viszont hozzánk „kala-majka” néven került el s mindenféle nagy háborgást, zajgást tisztelnek meg ezzel a névvel.

Breszt-Litovszk, a keleti békekötés városa

Valaha az oroszoknak egyik legerősebb vára volt: három kiépített erősség is övezte falait. Az első világháborúban az orosz főparancsnokság azt remélte, hogy ez a vár feltartóztathatja a központi hatalmak támadását. Ebben a reményében alaposan csalatkozott. Az 56.000 lakosú város, amely a Bug mentén a Varsó - Moszkva vasúti vonal legfontosabb csomópontja volt, már 1915 augusztus 26-án a németek kezére esett.

Itt folytak le aztán 1917 decemberében a fegyverszüneti tárgyalások a központi hatalmak és Oroszország között, amelyeket 1918 február 9-én a központi hatalmak és Ukrajna között kötött béke (az úgynevezett ,,kenyér-béke”) követett. Az orosz delegáció vezetője, Trockij, erre kijelentette, hogy a Szovjet lemond a formális békekötésről s azzal eltávozott Breszt-Litovszkból. Ez 1918 február 18-án történt, mire a mieink újra megkezdték a hadműveleteket.

Mindössze négy napig tartott ez az újabb „háború”, 22-én a Szovjet elfogadta a német ultimátumot s képviselői március 3-án minden ellenmondás nélkül aláírták a bresztlitovszki békeszerződést. A várost magát, amelynek helyes lengyel kiejtést: Bzsezs Litevszki, majdnem földig rombolták a német ütegek.

Zbrucz, a határfolyó


A Dnyeszternek ez a baloldali mellékvize (helyes kiejtése: Zbrucs) 283 kilométer hosszú. Régebben Galícia és Oroszország, újabban Lengyelország és Ukrajna között alkotta a határt. A nagy kelet-galíciai ütközetben, 1917 július 19-31 között, egészen eddig a folyóig verték vissza a mieink az oroszokat, akiknek többé háború folyamán nem is sikerült a folyón újra átkelniök.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A japáni színház vendégjátéka a Városi Színházban A japáni színház vendégjátéka a Városi Színházban
Artista = színpadi művész; a latin népeknél ez a szó máig megőrizte...
Nem sok jót igér a keleti konferencia Nem sok jót igér a keleti konferencia
Még nem tünt el minden remény a keleti konferencián, de a helyzet...
Csodaszer-e a telepítés? Csodaszer-e a telepítés?
A faluszövetség által rendezett faluszeminárium keretében Vass Elek...
Dr. Földes István volt újpesti ügyvédet a budapesti ügyvédi kamara is rehabilitálta Dr. Földes István volt újpesti ügyvédet a budapesti ügyvédi kamara is...
A budapesti ügyvédi kamara tanácstermében szombaton délután dr....
Meztelen táncosnő a Városligetben Meztelen táncosnő a Városligetben
A pesti éjszakai élet botránykrónikájába piros tintával íródott be az...
A szárnyra kelt hadsereg, a flamingók A szárnyra kelt hadsereg, a flamingók
Augosturas kis délamerikai városka lakói, rövidesen a város alapítása...
Új könyvek Új könyvek
A könyveknek a háború második-harmadik esztendejében meginduló...
Berzsenyi és az alkotmány Berzsenyi és az alkotmány
Mondják, manapság mindent politikai szemmel nézünk. Mennyire áll ez,...
Hol kapható mezőgazdasági munka? Hol kapható mezőgazdasági munka?
Az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda (V., Kossuth Lajos-tér 11....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98