Amerre a Szovjetnek szánt amerikai hadianyag utazik.

Térképünk a Szovjetunió és az angolszászok létfontosságú hajózási vonalát, az Amerika - Murmanszk közötti tengerrészt mutatja. A megszokott térképeken ez a területrész rendesen torzítva látható, mert a földgömb síkban kivetített rajza legtöbbször az Északi sark felé torzul el legjobban. A mi térképünk aránylag torzulásmentesen mutatja ezt a területet, mintha a földgömbről észak felöl, az Északi sarkkör Izland fölött áthaladó része fölött óriási magasságból légi felvételt készítettünk volna.

A térképen az Északi sark irányát a Grönlandon és a Spitzbergák mellett rajzolt nyíl mutatja. A két nyíl meghosszabbításában a térképen kívül esik az Északi sark. Az amerikai hajókaravánoknak nagyjából a Battle Harbour - Farvel-fok – Izland - Jan Majen-sziget – Medve-szigetek - Murmanszk-útvonalat kell követniök.

A hadizónába került világtengereken az utóbbi időben egyre nehezebbé vált a hadianyagot szállító angolszász hajók útja. A legyőzhetetlennek tartott angol és amerikai hajóhad csak néhány létfontosságú útvonalat tud úgyahogy biztosítani, de ezeket az útvonalakat is egyre több támadás éri. A bajba jutott Szovjetunió megsegítésére ma a legtöbb amerikai hadianyag kalandos hajóút megtétele után Murmanszk kikötőjén át érkezik Európa földjére.

Murmanszk kikötője messze északon, jóval az északi sarkkör fölött, a Barents-tengerre nyílik. Csodálatos, hogy ezt a kikötőt mégis meg lehet télen is közelíteni. Murmanszk kikötőjének használhatósága az Atlanti-óceán egy hatalmas, sok ezer kilométeres utat megtevő meleg tengeráramlatnak, a Golf-áramlatnak köszönhető. E nélkül az áramlás nélkül a Barents-tengert, da Norvégia egész nyugati partvidékét is az év nagyobb részében vastag jégtakaró borítaná.

Az Atlanti-óceán „központi fűtése”

A norvég partok közepetáján fekvő Trondheim város körülbelül azon a szélességi fokon fekszik, mint a grönlandi Goothaab, a jéggel borított hatalmas sziget fővárosa. Trondheimnek 54,000 lakosa van, Goothaabnak alig 500, tehát Trondheim lakosságának csak egyszázadrésze. Ezt az óriási a különbséget a különböző tenger-áramlásokkal lehet megmagyarázni. A Kanada és Grönland között elterülő Baffin-tengerből jéghideg áramlás indul délnek, amely kétfelé oszlik és nyugaton Labrador partjait, keleten pedig Grönland déli végét mossa körül. Ezért ez a két terület vigasztalanul hideg és sivár.

A Golf-áramlat, Európa nyugati partjainak ez a csodálatos fűtőberendezése Közép- és Dél-Amerika forróövi vidékének felmelegedett vizét szállítja Európa felé. A hatalmas melegáramlás Spanyolországtól egészen a Barents-tenger vidékéig végigmossa a partokat. Az áradás legészakibb ága Izlandig, a Spitzbergákig és Archangelszk vidékéig hatol el. Ezeken a partokon ezért nyoma sincs olyan kemény hidegeknek, mint például Oroszország központi részeiben. A Golf-áramlat a mostani sorsdöntő harcokban az amerikai szállítóhajók számára lehetővé tette, hogy a messze északon fekvő Murmanszk kikötőjébe télen át is szállíthassanak hadianyagot.