Dtum
Login with Facebookk
1942 | Március

Jáva: Hollandia kincses szigete

Az angolszászok a Kelet-Ázsiában elszenvedett kudarcok után ismételten kijelentenék, hogy az ottani védelem alapjául Jáva szigetét teszik meg. Jáva lakói bizonyára jól tudják, hogy ez az intézkedés a háború borzalmait zúdítja a nyakuk közé, úgyhogy aligha örülhetnek ennek a kétes dicsőségnek. A nyugat-keleti irányban elhúzódó sziget csakugyan kiválóan alkalmas ilyen védekező hadviselés céljaira, mert a hátsóindiai szigetcsoport többi szigetével együtt természetes védőgát módjára sorakozik a fenyegetett Ausztrália északi része fölött.

A dél felé húzódó japáni támadás azonban egymásután hálózza be a Jáva közelében elterülő szigeteket, úgyhogy a támadásban lévő japáni-arcvonal egyre jobban közeledik a hollandiak szemefénye, Jáva szigete felé. A kibontakozó támadást az angolszász-hollandi egyesült erőknek pedig valahol ezen a környéken kell megállítaniok, mert ha Jáva az ellenség fegyvereinek hatósugarába kerül, megszűnik az utolsó védekezési lehetőség is és egész Délkelet-Ázsia előbb-utóbb a japániak kezére kerül.

Az első ízelítőt már Jáva szigete is megkapta a háborúból, mégpedig eléggé korán, akkor, amikor a legközelebbi japáni légitámaszpontok még többezer kilométerre voltak a szigettől. A támadás lehetősége és az erőviszonyok azóta egyre jobban eltolódnak a japániak javára. Az észak felől elinduló japáni támadásnak két út kínálkozik, természetesen mind a kettő hosszadalmas, hajózás és az eddiginél talán nehezebb partraszállási hadműveletek árán.

A nyugati útvonalon Indokína irányából kiindulva a Singapore előtti vizeken, a Borneo- és Szumatra-szigetek közötti tengerrészen kellene a csapat- és hadianyagszállító hajóknak elvonulniok. Ebből az irányból Jáva szigetének északnyugati partjait, a Batavia és Semarang közötti partrészletet lehetne közvetlenül megtámadni. Ez az útvonal rövidebbnek, de eléggé veszedelmesnek látszik, mert a támadónak a Singapore-körüli vizeken és a Singapore-tól délkeletre elnyúló szigetsűrűségben kellene áthaladnia.

Ilyen helyen pedig könnyen történhetik váratlan támadás. Sokkal biztatóbb kilátásokkal kecsegtet a keleti útvonal, a Borneo- és Celebesz-szigetek közötti átjáró, a sokat emlegetett Makassar-tengerszoros. Ez a tengerszoros a Celebes-sziget déli végén lévő Makassar városától kapta nevét. Az itt átvonuló japáni hajóknak a vállalkozás minden nehézsége mellett is megvan az az előnyök, hogy nagyrészt a japáni megszállás alá került partrészletek előtt haladhatnak el, Borneo és Celebes szigetének a Makassa-tengerszorosra néző partjain ugyanis már több helyen a japániak az urak.

40 millió ember 120 tűzhányó töveken

Ha Jáva szigetének térképét szemügyre vesszük, első pillanatra feltűnik, hogy alakja mennyire hasonlít Kréta szigetéhez. Ennek a hasonlatosságnak nincsen semmi szerkezeti alapja, úgyhogy csak véletlennek lehet mondani. A nyugat-keleti irányban elnyúló keskeny sziget kereken ezer kilométer hosszú és belsejében a kialudt működő vulkánok egész serege található. Legalább 120 újabbkeletű vulkán található Jáván és ezek közül hat ma is működik.

A vulkánok között legnagyobb a 4000 métert megközelítő Smeroe a 3500 méter körüli Stamet, de még vagy hatvan vulkán ezeken is kétezer méter fölé emelkedik. A működésben lévő vulkánok egyszer súlyos katasztrófát okoznak. A legutóbbi ilyen nagyobb kitörés ezelőtt 33 évvel volt, amikor 50,000 ember pusztult el a kitörés következtében. A lakosság azonban mégis ragaszkodik a vulkáni hegyoldalakhoz, mert itt is, akárcsak Japánban, a tűzhányók a termőföld igazi táplálói. A kitörések hamuja ugyanis valósággal trágyázza az ültetvényeket, úgyhogy enélkül a Jáván szokásos gazdag terméseket aligha lehetne elérni.

Pedig a jó termésre szüksége van lakosságának, mert a mai Magyarország háromnegyedrészét kitevő, aránylag kis területen majdnem 40 millió ember él összezsúfolva. Ez a nagy népsűrűség még feltűnőbb, ha arra gondolunk, hogy Ausztrália hatvanszor nagyobb területén csak 8 millió lakos él, tehát kereken egyötöde Jáva lakosságának. Ezzel a nagy lakossággal Jáva szigete a keletázsiai szigetvilág egyik legsűrűbb lakott része. A bevándorolt, alig 70,000 főnyi hollandiai lakosságtól eltekintve a lakosság legnagyobb része maláji; más népfaj, különösen kínai, csak kisszámban él a szigeten. Igazán paradicsomi termékenységre van szükség, hogy a föld ezt a szapora lakosságot el tudja tartani.

Jáva szigete szerencsére rendkívül termékeny, úgyhogy a sűrű lakosság a legutóbbi időkig nem okozott sok gondot a Jávai hatóságoknak. Az utóbbi években azonban már érezni lehetett a túlszaporodás káros következményeit. A kormány a túlszaporodott népességet kitelepítésekkel igyekezett csökkenteni. A környező szigeteken, de különösen Szumatra szigetén még rengeteg felhasználatlan terület van, ilyen helyekre azután ezrével telepítették ki a jávai lakosságot.

Ezzel az áttelepítéssel azonban nem lehetett a lakosság lélekszámát megfelelően csökkenteni, mert a többszázezres természetes szaporodás felülmulta a kitelepítettek számát. Jáva szigetének lakossága tehát a háború kitörése előtt aggasztó túlnépesedés felé haladt, ami azután állandóan növekedő gondot jelentett a hollandi kormányzásnak.

Ahol a nagy Maláj Birodalomról álmodoznak


Jáva szigetének főterménye a rizs. A hatalmáé kiterjedésű rizsföldekre szüksége is van a szigetnek, mert a lakosság főtáplálékát a rizs teszi. A hollandi kormány nagyon vigyáz rá, hogy a kevesbbé értékes, de a lakosság élelmezése szempontjából fontos rizsföldeket más ültetvények ki ne szorítsák, mert ezzel a sziget élelmezése veszedelmes helyzetbe kerülne.

Másik fontos termény a cukornád. Cukornádtermelésben Jávát csak Cuba szigete múlja felül. A jávai cukor messze területeket ellát és a keletázsiai térségben még ma is legyőzhetetlen versenytársa a répacukornak. A többi trópusi termények közül a dohány-, kávé- és teaültetvények fontosak. A két legfontosabb háborús nyersanyaggal, kőolajjal és gumival, Jáva szigete bőven el van látva.

A Maláj-félsziget gumiültetvényei mellett egész Kelet-Ázsiában a holladindiai gumi a legfontosabb. Nem csoda, ha ennyi természeti kincs birtokában Jáva szigete a hátsóindiai szigetvilág legsűrűbben lakott és leggazdagabb gyarmatává vált. Az évszázados hollandi uralom mégsem hozott létre nagyobb hollandi telepeket. A hollandi lakosság alig 70,000 főnyi és jóformán csak a hivatalnoki karban, ültetvények vezetésében vesz részt. A hollandiaiak nem tekintik a szigetet végleges lakóhelyüknek, csak meggazdagodni költöznek ide; öregnapjaikra azután jó hollandi forintokkal megrakodva visszatérnek európai hazájukba.

A bennszülött maláji lakosság a japániak és kínaiak mellett Kelet-Ázsia legjobban civilizált népei közé tartozik, sőt az utóbbi időben már erős nemzeti törekvéseket is kezdenek hangoztatni. A most folyó háború a jelek szerint nagy öntudatraébredést fog náluk is kiváltani, hiszen egyes japánbarát vezetőik már a hatalmas Maláj Birodalomról álmodoznak.

Ez az álom nem is olyan elérhetetlen, ha meggondoljuk, hogy a Maláj-félszigettől és a Fülöp-szigetektől kezdve az egész keletázsiai szigetvilágot megszakítás nélkül ez a nép lakja. Magasabb műveltségű, megszervezésre és idővel is alkalmas a partok környékét lakó keverék-maláji faj, míg a szigetek belsejében alacsonyabb műveltségi fokon álló, nem keveredett malájiak laknak. A bennszülött lakosság túlnyomórészt mohamedán, de akadnak közöttük hinduk, sőt buddhisták is. Ha az ázsiai népek öntudatraébredése egyszer csakugyan megindul, bizonyára az első megszerveződök között lesznek.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98