Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1943 | November

Egy sugár elárulja magát

Ehhez a felfedezéshez is úgy jutott az emberiség, mint a legtöbb hasonló ajándékhoz: a szerencsés véletlen prezentelte meg vele. Wilhelm Conrad Röntgen, a szorgalmas német fizikus, a nagy ajándék napján is éppoly lelkiismeretesen foglalkozott az elektroncsövel folytatott kísérleteivel, mint máskor. Ott volt előtte az üveghenger, benne a két beforrasztott platinvég, az anód az áram kibocsátására. Hetek óta minden reggel bekapcsolta a nagyfeszültségű áramforrást, és figyelte, hogyan melegszik fel az üvegcső és hogyan világít kékes, zöldes, vöröses fénnyel.

A fizikus pontosan tudta, hogy az áram bekapcsolásával a katódról erős sugarak, úgynevezett katodsugarak indulnak ki, s ezek hozzák létre a csőbe zárt, ritkított levegőben az észlelt hő- és fényjelenségeket. Igen, ez így tökéletesen rendben volt azon a reggelen is; csak éppen annyi történt, hogy a kísérletező az asztalon felejtett egy bárium-platin-cianürrel bevont ernyőt, amellyel előző napon kísérletezett, és ez az ernyő váratlanul - és egyelőre indokolatlanul - világítani kezdett.

Röntgen meglepetten nézett az ezüstös fényben derengő felületre. Az első pillanatban hallucinációnak gondolta: lehúnyta a szemét, majd ismét felnyitotta: az egyre erősödő fény most is ott villódzott az ernyő síkján. A homályos laboratóriumból úgy fényesedett elő, mint egy aprócska hold. Keze tétován nyúlt az áramkapcsolóhoz, lekattantotta, ugyanakkor megszűnt az ernyő fluoreszkálása is. Újra helyreállította a sugárzást az elektroncsőben, - ime, ismét megjelent a fény a báriumernyőn. Most már izgatottan le-, és felkattantotta az elektromos vezeték kapcsolóját, a fény az ernyőn pontosan ugyanabban a ritmusban villódzott. A kapcsolat az elektroncső és a fényjelenség között kétségtelen volt, igen ám, de...

- Eddig úgy tudtuk - gondolta a kísérletező az elsötétített laboratóriumban, - hogy az üvegcsőbe zárt katódsugarak nem tudnak a cső falán behatolni, ám az ernyő mégis kifényesedik, valahányszor a sugárzás a csőben megindul. Mi ez?

Az X-sugar megszületik

Röntgen szinte bénultan ült a nagy csendben és az ernyőre bámult. Borzongva érezte, hogy megint elárulta magát egy titok, egy a sok közül, amely millió és millió éve rejtőzik a természet gondosan őrzött arzenáljában. Most felbukkant, ott villódzik az ember előtt, aki megfogja, bilincsbeveri és nem ereszti többé vissza titoktársaihoz. De Röntgen meglepetése oly nagy volt, hogy nyomban nem tudta megragadni; szemmel nem látta, nem tudta megtapintani, megmérni: csak azt tudta, hogy ott kereng előtte. Első zavarában elnevezte X-sugárnak.

A szívósan kutató tudomány azután már nem engedte ki kezéből a jövevényt. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a sugarak az üvegcső ama részeiből indulnak ki, amelyeket katódsugár ért. A további vizsgálódás felderítette az új sugár mechanizmusát. J. J. Thomson angol fizikus kutatásai nyomán annyit már régebben tudtunk, hogy az elektromos áram behatása következtében a katód atomjai elektronokra bomlanak szét és a nagy sebességgel mozgó elektronok adják a katódsugarakat.

Most azután megállapították, hogy valahányszor a katódsugár akadályba ütközik, az ütközés helyéről (ezúttal az ernyő felületéről) éterrezgés, elektromágnesen rezgés indul ki s ez az a sugárzás, amely Röntgen előtt elárulta magát. Az is bebizonyosodott, hogy minél nagyobb a katódsugár sebessége, annál rövidebb hullámhosszú az X-sugár.

Ennyi előzmény után megindult a kísérletek számtalan sorozata. Ahogy minden esetben történt: az alapfelfedezést a világ tudósai mohón birtokba vették és többé nem engedték el. A bilincsbe vert új sugarat dolgoztatták és lassanként megismertek minden rejtett tulajdonságát. A legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy az X-sugarak nemcsak a fekete szöveten, hanem sokkal tömörebb anyagokon, mint a fa és a fém is, áthatolnak.

Akármennyire láthatatlanok az emberi szem számára, a fényképezőlemez fényérzékeny anyagára erősen hatnak s így a sugárral fotografálni lehet. Most már olyan csöveket szerkesztettek, amelyek nagy mennyiségben szórták a katódsugarakat és így jött létre az úgynevezett fókuszcső, a röntgenkészülék legfontosabb alkatrésze. A további kutatások során beigazolódott, hogy a különböző X-sugarak áthatoló képessége nem egyforma. Van kemény és lágy sugár, aszerint, hogy mekkora az átütő ereje.

Az X-sugár az orvos kezében

Ennyi előzetes megismerés után az X-sugarat a gyakorlati tudomány szolgálatába lehetett állítani. Az orvos sohasem remélt segítőtársat kapott benne, úgy a betegségmegállapítás, mint a gyógyítás terénél. A kórmegállapításnál vagy átvilágítják a beteget, vagy fényképet vesznek fel a beteg testrészről. A fotografálásnál lágyabb sugarakat használnak, mert a keményebbek a test minden részét egyforma könnyűséggel járják át és így csak lapos képet adnak.

A lágyabb sugarak ellenben a test különböző sűrűségű szövetein (csontokon) különbözőképpen hatolnak át s árnyékoltabban, plasztikusabban adják vissza a rejtett szerveket. Az átvilágítás pedig úgy történik, hogy a beteget bárium-platincianürernyő elé állítják, amely az áthatoló röntgen-sugár hatására fluoreszkálni kezd, úgy hogy láthatóvá válik rajta a megvilágított testrész árnyképe.

Ma a röntgenológia az orvostudománynak külön ága, és legértékesebb munkatársa úgy a sebésznek, mint a belgyógyásznak és a fogorvosnak. Az X-sugár különösen a csontelváltozásokat árulja el csalhatatlanul. Ficamoknál, töréseknél a beteg megszabadul a kínos tapogatódzásoktól: az X-sugár pontosan megmutatja, hogy a húsba, izomba mélyen beágyazott csont hol rendellenes, és egyenesen oda vezeti a sebész kezét.

Sok esetben az operatőrt a rentgenologus irányítja s készülékén a beteg testét figyelve, a kés minden mozdulatát előírja. Idegen anyagok megtalálása, puskagolyók, gránátszilánkok vagy más erőszakosan betolakodott testek felkutatása az emberi szervezetben ma már szinte gyerekjáték. A lágyabb szervek megrögzítése fényképen, vagy átvilágítása báriumernyő előtt, már nehezebb, mert sok minden részlet egyforma árnyékot ad. A leleményes orvosi tudomány ezekben az esetekben úgy segít magán, hogy például a megvizsgálandó gyomrot előzetesen úgynevezett „kontrasztmasszá”-val tölti meg.

A gyomor és a bél átvizsgálása előtt bárium- vagy bizmutkását etetnek a beteggel. Ezen a masszán as X-sugár nem tud áthatolni, így a képen éles árnyékot mutat. A kontrasztmasszával megtöltött gyomor vagy bél működése a legpontosabban megfigyelhető és minden rendellenességük kétségtelenül megállapítható. Ugyanolyan mély árnyékot adó kontrasztmassza a jodoform is.

Az X-sugár roncsolóan hat a test szöveteire - ezt úgy fedezték fel, hogy a sugárral dolgozó orvosok és kezelők gyakran megbetegedtek, - de ezt a tulajdonságát is az emberiség javára fordították. Rosszindulatú daganatok, keletkezőben levő rákos megbetegedések oloszlatására sikerrel használják az X-sugarat. A bőrgyógyászat is jó eredménnyel alkalmazza a sugárkezelést, éppenúgy a fogászat is.

Újabban sokat kísérleteznek az X-sugarak belső adagolásával. Megtörténhetik, hogy a torokban vagy a hasüregben kell egy daganatot eloszlatni. Ha kívülről irányítják rá a sugarat, az sok egészséges testrészen megy keresztül és feleslegesen roncsol. Elmés szerkezettel ma már belsőleg adagolják a gyógyító erőt éppen úgy, mint a rádiumnál, amelynek gammasugarai ugyanolyan hatásúak, mint az X-sugarak.

Két éve mult ötven esztendeje, hogy a német fizikus felfedezte a titokzatos erőt, amelyet ő szerényen X-sugaraknak nevezett, de amelyet ma az egész világ röntgen-sugár néven emleget. A tudomány szolgálatába fogott sugár első időkben sorra szedte áldozatait az orvosok és ápolók tömegéből, úgyhogy maga Röntgen is kétségbeesett, vajjon nem rossz szellemet szabadított-e fel, amely többet-árt, mint használ. Azóta ólom és más védőberendezésekkel megfékezték a sugár démonát, ma már csak a jó szelleme dolgozik az emberiség kimondhatatlan hasznára.
U. D.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A röntgenezésnél a beteg mit sem érez, helyette óramű jelzi, milyen erő érvényesül a beteg testben. A fogorvos ma már nem lehet el a röntgenapparátus nélkül.  Ólomüvegből készült ablak választja el a beteget a készüléket kezelő asszisztenstől A radioaktív anyagok kezelése a legnagyobb elővigyázattal történik. A briliánsnál értékesebb a rádium, ezért valóságos páncéltrezórokban őrzik Modern varázsszemek lehet a röntgenkészülék kémlelő ablakát nevezni
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Farczády Irisz spanyol tudása Farczády Irisz spanyol tudása
Szombaton délután meglátogattunk egy fiatal banktisztviselőt, Végh...
Belgium helytáll
Az erődök nagy károkat okoztak a németeknek. Ágyúzták az ostromlókat,...
A papirgyártásról A papirgyártásról
A papirgyártás eredetileg Kínából indult ki, ahonnan a mórok...
Szuronyerdő, nyilt terror, ujságíróletartóztatás és kitiltás a pásztói kerületben Szuronyerdő, nyilt terror, ujságíróletartóztatás és kitiltás a...
Az a tizennégy ítélet, amely a Nep választási...
Eltüzelték Gyóni Géza sírkeresztjét és a szovjet nem engedi hazahozni a költő hamvait Eltüzelték Gyóni Géza sírkeresztjét és a szovjet nem engedi hazahozni...
Krasznojarszkból érkezett késői jövevények hozták a megdöbbentő hírt,...
A belgiumi leányvásárok A belgiumi leányvásárok
A Magyarországon ismert, ugynevezett gainai leányvásár sokkal...
Hamisítók és hamisítványok Hamisítók és hamisítványok
Vannak, kik elvitatják Paracelsustól, hogy ő mondotta ki először ezt...
A Deutscher Sport Club versenye
Mult vasárnap, 14-én tartotta prágai D. S. C. II-ik nemzetközi...
Rastelli, a világhírű zsonglőrzseni hirtelen meghalt Rastelli, a világhírű zsonglőrzseni hirtelen meghalt
A zseniális zsonglőr, aki Grockkal egy rangban állott az artisták...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98