Dtum
Login with Facebookk
1945 | Augusztus

Milyen hatással járt az ostrom az egészségre

Erről tanácskoztak a budapesti orvosok

Kevés nagyváros lakossága szenvedett annyit, mint Budapesté az ostrom alatt. Önként adódik a feltevés, hogy a nélkülözések nem múlhattak el nyom nélkül a budapestiek egészsége felett. Érdekes és jelentős tanácskozást tartottak erről a legilletékesebbek: a budapesti orvosok. Az országos orvos-szakszervezet hívta össze a nagyváros legkiválóbb orvosait, hogy mondják el tapasztalataikat és véleményeiket erről a kérdésről. Három napon át folyt a nagy orvosi ankét, az első általános orvostalálkozás a felszabadult országban.

Az első meglepetést a belgyógyászok keltették azzal a bejelentésükkel, hogy sok betegségre nem várt jó hatással voltak a nélkülözések - nevezetesen a kényszerű sovány (jaj, de milyen sovány!) étrend. A cukorbetegeknek, gyomorfekélyeseknek és magas vérnyomásban szenvedőknek panaszai csökkentek. Igaz ugyan, hogy szakember számára tulajdonképpen nem is olyan nagyon meglepő ez. Hiszen az efféle betegek számára ártalmas a sok cukor, hús, zsír. De szegények valószínűleg mégis lemondtak volna az ilyen lónak való kúráról.

Fura módon azonban a reumások állapota sem rosszabbodott – sőt! Az a kitűnő szakorvos, aki ezt a kérdést tárgyalta, így magyarázza a dolgot: A fehérje- és fűszerszegény étkezés a beteg izületeknek is hasznára van. Aztán sok ember kényszerű nyugalomban töltött el néhány hetet. Végül pedig napokon és napokon át nem került le róla a ruha, ami azt jelenti, hogy izületeit állandóan egyforma vagy legalább is nem nagyon ingadozó hőmérséklet vette körül; márpedig ez jól tesz a fájó izmoknak, izületeknek.

A bőrgyógyászat terén azonban már több hátrányos megállapítást kellett az orvosoknak tenniök. A vízhiány és pinceélet okozta mosdatlanság következtében nagyon megszaporodtak a viszketéses, kiütéses bőrbajok. Aztán jöttek a tetvek! Ezeknek szörnyű veszély fenyegetése járt a nyomában: a kiütéses tífuszé, amelyet ezek az undok élősködők terjesztenek emberről emberre.

A többnapos orvosgyűlés egyhangúan megegyezett abban, hogy a vitaminok hiánya sok betegséget okozott, sokat pedig súlyosabbá tett. Különösen a gyermekekre vonatkozik ez. De szembetegségek, bőrbajok, súlyos foghúsgyulladások is felléptek vitaminhiány miatt.

A fülészek tanúsították, hogy a hatalmas robbanások sok dobhártyasérülést okoztak. Különösen a légiaknák voltak veszélyesek az érzékenyebb fülekre - még ha messze süvítettek és robbantak is.

Legtöbb dolguk persze a sebészeknek akadt az ostrom alatt. Sebesülés, sérülés nemcsak nagy számban volt, hanem a mostoha tisztasági és higiénikus viszonyok között sokszor olyan komplikációk, fertőzések keletkeztek, amelyektől békés időben korunkban már alig fél az orvos és a páciens. A sziklakórházban fekvő betegek között sokszor lépett fel tüdőpanasz is - valószínűleg a hiányos szellőztetés következtében.

Mint mindnyájan tudjuk: rendkívül sok volt a bélbetegség az ostrom alatt. Van még most is belőle elegendő. A hatosági ételvizsgálat hiánya, az egyhangú és hiányos táplálkozás épúgy oka ennek, mint a legyek és baktériumok támadása. Szerencsére az erélyesen keresztülvitt védőoltások elejét vették a tífusz nagyobbarányú pusztításának.

Hogy az idegeknek nem tett jót az ostrom, az csak természetes. De szerencsére igazi idegbetegség mégsem lépett fel, inkább csak a mindennapos „idegesség” fokozódott. (Igaz, hogy a valódi bolondok már előzőleg nyilasegyenruhába öltöztek...)

Igy tehát az orvosok nem festettek túlságosan sötét képet az ostrom hatásáról az egészségi állapotra.
Egy betegséget kivéve, amelynek megerősödését annál komolyabban kell venni a társadalomnak és az államnak egyaránt! Ez a gümőkór, a tuberkulózis. Magyarország úgyis mindig előljárt a gümókór-statisztikában. Ma még nem állnak rendelkezésre értesülések arról, hogy miként változtak meg a számadatok a világon, de attól kell félnünk, hogy szomorú elsőbbségünket ma még erősebben tartjuk, mint azelőtt. Itt aztán teljes megdöbbentő súlyával jelentkezik a pinceélet és a rossz táplálkozás hatása. Különösen a gyerekek gümőkóros fertőzése, tüdővészes arányszáma öltött nagy méreteket.

A Dolgozók Világlapja közvetíteni fogja az orvosok tanácsait, hogy ki, mit tehet egyénileg védekezésül a gumókor ellen - a maga és a családja érdekében.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyarország – Ausztria XVII-ik háborus mérkőzése Magyarország – Ausztria XVII-ik háborus mérkőzése
Magyarország győz 2:0 (0:0) arányban Győzött a magyar csapat és...
A legveszedelmesebb mérges gomba A legveszedelmesebb mérges gomba
Nem múlik el egyetlenegy nyár sem, hogy a napilapok az ország...
Két új országos rekord a stafétabajnokságokban Két új országos rekord a stafétabajnokságokban
Teljes szélcsendben, ideális időben bonyolították le az izgalmasnak...
Lotz Károly (1833-1904).
Bölcsője idegen földön ringott. Gyermekkorának összes emlékei más...
A világ legnagyobb szobrai A világ legnagyobb szobrai
Már az ó-kor hét csodája körött szerepelnek az óriási szobrok. Az...
Visszanémetesedünk? Visszanémetesedünk?
Szekfü Gyula, aki történetírói munkája mellett szeret néha kitérni a...
Kis gazda rovat Kis gazda rovat
Ócska hordóból nagyon czélszerű baromf-etetőt lehet előállitani ugy,...
Ferdinánd bolgár fejedelem házassága Ferdinánd bolgár fejedelem házassága
Márczius 1-én tartották meg a Kóburgi Szent Ágoston templomban...
A rianás és a turolás A rianás és a turolás
Ha azután melegebbre fordul az időjárás, a jég is fölmelegszik és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98