Dtum
Login with Facebookk
1918 | Szeptember

Hadisebészet a középkorban

 Képünkön a kauterizálás (magyarul: sebkiégés) módját mutatja be a strassburgi csodadoktor. Legfölül vannak a különböző kauterizáló vasak (a, b, c, d, e), amelyeknek alakja a seb formája és nagysága vagy mélysége szerint változik; a fő az – a magyarázza a kancsal felcser – hogy a tüzes vas mennél mélyebbre belemenjen a sebbe, mert akkor biztosabb, hogy elállítja a vérzést.
 
18. oldalon (f) látható az eleven parázszsal, izzó faszénnel megrakott serpenyő, amelyben most is tüzesedik az egyik vas, míg a másikkal éppen egy sebesült katonát "kezel" az orvos és előrehajló felső testének tartásából látszik, hogy ugyancsak belenyomja a tüzes vasat a szegény sebesült testébe.
 
Ez a "kauterizálás" voltaképpen fertőtlenítette a sebet, mert a tüzes vas hőfokában már mind elpusztulnak a fertőző bacillusok – amelyekről akkor még sejtelmük se volt a seborvosoknak – és a bajt (a sokáig föl nem derített sebláz igazi okát) az okozta, hogy kiégetése után nem kezelték eléggé tisztán a sebet. 

Mert az ugynevezett "aszepszis" vagyis csiramentesség az uj sebészet legfontosabb vívmánya és az a törvénye, hogy csak azok a sebek gyógyulnak be tökéletesen és baj nélkül, amelyeket a baktériumok nem fertőzhetnek meg. Mivel pedig a baktériumok ugyszólván mindenütt ott vannak – tehát a műszereken, a sebkötésen, a beteg bőrén és az orvos kezén egyaránt – arról kell gondoskodni, hogy minden, ami a sebbel bármi uton-módon érintkezésbe jöhet, csiramentes legyen és meg ne fertőzze a sebet.
 
Ezért sterilizálják – azaz fertőtlenítik – első sorban a műszereket, amelyekkel a seborvos operál és a kötőszereket is, amelyekkel a sebet bekötözi. A műszereket forró vízben kifőzik, a sebruhákat, törlőket lepedőket és az orvos köpönyegét stb. magas nyomásu vízgőzzel sterilizálják. Magát a beteg bőrét és az orvos kezét ugy csirátlanítják, hogy szappannal s utána erős deziniciáló szerekkel (alkohol, éter, benzin, szublimát stb.) erősen átmossák, sőt ujabban a seborvos sterilizált gummikeztyűben dolgozik s az arcára csirátlanitott álarcot tesz, hogy még a lehellete se érje a sebet. 

Minderről persze sejtelmük se volt az elmult századok seborvosainak és így történt aztán, hogy a sebesültet gyakran nem maga a seb ölte meg, hanem a fertőzésből származó sebláz (vérmérgezés) sőt egyenesen az a csodálatos, hogy akadt sebesült, aki egyáltalában meggyógyul, holott az orvosok nem védelmezték a fertőzés veszedelme ellen, amelyet nem is ismertek. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy az egészségesebb, erősebb szervezet önmaga győzte le a vérmérgezés könnyebb eseteit, amelyekkel a modern ember elpuhultabb szervezete már nem tud megbirkózni. 

Kétségtelen ugyanis, hogy a középkori, sőt az ujkori ember szervezetének is határozottabban nagyobb volt az ellentálló képessége. Bizonyság erre egy-egy régebbi orvosi szakkönyv – például a strassburgi kacsal seborvosnak a könyve is – amelyben hajmeresztő részletek vannak a "gyógykezelés"-ről. A mai embert – hogy enyhén szóljunk – a nyavalya is kitörné, ha végig kellene szenvednie az olyan "első segélynyujtást", aminőben a mult századok tábori orvosai részesítették a szegény sebesülteket.
 
Harmadik képünkön látható például egy sebesült, akinek mellében éppen kutatja az orvos a golyót és a képhez írt szövegben tudákosan magyarázza, hogy: "ha a golyó mélyen fekszik és nem érheted el harapófogóval (11), akkor tágítsak a sebet egészen addig, míg a golyó magától (11) kipotyog belőle"... De még ennél az utasításnál is borzalmasabb az, hogy ha a nyíl vagy a kopja (lándzsa) mélyen befúródott a sebbe, akkor nem szabad (visszafelé) kihuzni, nehogy a nyílhegy kampója szertetépje a sebet, hanem előre kell tólni mindaddig, amig átfurja a testet és akkor a tulsó oldalon szépen (11) ki lehet huzni... 

Az az ember, aki kibírta és kiállta az efféle orvosi kezelést – sőt meg is gyógyult és egészségben élt utána – kétségtelenül sokkal erősebb szervezetű volt, mint a modern ember. Mert nem szabad feledni azt se, hogy amig napjainkban a súlyosabb műtétek alatt a beteget elaltatják, hogy nyugodtan tűrje az operációt és a fájdalmat ne érezze, addig a letünt századokban ezt a narkotizálást nem ismerték és a betegnek ébren kellett elszenvedni a legsúlyosabb operációkat is, hacsak a fájdalomtól és vérvesztéstől el nem ájult... 

Vajjon száz közül hány ember vállalkoznék rá, hogy ébren tűri el, mig lefűrészelik a lábát, vagy kiveszik a vakbelét?...Régente pedig még a koponyalékelést is ugy végezték, hogy a beteg teljesen eszméleténél volt. 

1. Reklámkép, melyen a csodadoktor bemutatja mind azokat a sebesüléseket melyeket tudományával meggyógyítani képes.
2. A seb kauterizálása, vagyis: kiégetése tüzes vassal, hogy elállítsa a vérzést; fönt vannak a különböző formáju műszerek.
3. Mig a háttérben szilajon tombol a csata, az orvos "első segélyben" részesíti a sebesültet és kutatja mellében a golyót.
4. Orvosi műszer a betört koponya sérülésének kezelésére.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
reklamkep Koponyamütét
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Gyermekek, akik sohasem sírnak 1. Gyermekek, akik sohasem sírnak 1.
- Japánban nem sírnak a csecsemők - nyugtatott meg Komoa úr, amikor...
Nyolc korona Nyolc korona
A pesti villamoskocsik, amelyek a nap minden szakában fürtökben lógó...
Vasúti szerencsétlenség Erdélyben Vasúti szerencsétlenség Erdélyben
A magyar kir. Államvasutak igazgatóságának közlése szerint e hónap...
A főváros háztartása A főváros háztartása
Két évvel ezelőtt még a deficit örvénye tátongott a városháza előtt...
Örvendetesen fejlődik háziipari cikkeink exportja Örvendetesen fejlődik háziipari cikkeink exportja
Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy ebben az évben már...
Forgó exploziós motor Forgó exploziós motor
Bajtay Ernőnek hivják azt a tállyai mechanikust, a ki ebben az...
A beszélő acélszalag A beszélő acélszalag
A hanglemezek ezerféle használhatóságáról már mindenki...
Az ideges fejfájásról
Az ember idegrendszerének megbetegedései közt leggyakoribb baj a...
A sárgavirágos leány -  Kolozsvári Grandpierre Emil regénye A sárgavirágos leány - Kolozsvári Grandpierre Emil regénye
Grandpierre már előző regényével, az Alvajárók-kal letért a realista...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98