Dtum
Login with Facebookk
1946 | Március

Sztálin válaszolt Churchillnek

Moszkva, március 16.
A Pravde tudósítója kérdést intézett Sztálin generalisszimuszhoz: mi a véleménye Churchill legutóbbi beszédéről. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg Sztálin Churchill beszédét, a válasz a következő volt:
- Véleményem szerint ez a beszéd igen veszélyes cselekedet, amelynek célja az, hogy egyenetlenség magvait hintse el a szövetséges államok között és megnehezítse együttműködésüket.


Arra a kérdésre, hogy Churchill beszéde ártalmas-e a béke ügyére és a nemzetközi biztonságra, Sztálin így válaszolt:
- Minden bizonnyal ártalmas. Tény az, hogy Churchill úr jelenleg a háborús uszító szerepét vállalta. Churchill úr pedig etekintetben nincs egyedül, mert barátai vannak nemcsak Angliában, hanem az Észak-amerikai Egyesült Államokban is. Rá kell mutatni, hogy Churchill úr és barátainak magatartása etekintetben feltűnő módon hasonlít Hitler és barátainak magatartásához.


- Churchill úr is a faji elmélet meghirdetésével kezdi el a háború kirobbanására irányuló uszítását, azt állítva, hogy csak azok a nemzetek tekinthetők értékes nemzeteknek, amelyek angolul beszélnek és ezek a nemzetek vannak hivatva arra, hogy az egész világ sorsát irányítsák. A népek azonban a véres háború öt éve alatt országaik szabadságáért és függetlenségéért, nem pedig azért ontották vérüket, hogy a Hitlerek uralmát a Churchillek uralma váltsa fel. Ugyanakkor igen valószínű, hogy azok a nemzetek, amelyeknek nyelve nem az angol és amelyek ugyanakkor a világ lakosságának hatalmas többségét alkotják, nem hajlandók az új rabszolgaságba belemenni, Churchill úr tragédiája abban nyilvánul meg, hogy mint betokosodott tény, nem ismeri fel ezt az egyszerű és kézzelfogható igazságot. Nem kétséges, hogy Churchill úr beállítottsága háborús beállítottság és a Szovjetúnió elleni háborúra való felhívást jelenti.


- Nyilvánvaló az is, hogy Churchill úrnak ez a beállítottsága nem egyeztethető össze az Anglia a Szovjetúnió között fennálló szövetségi szerződéssel. Való igaz, hogy Churchill úr ugyanakkor csak úgy mellékesen kijelenti, hogy a Szovjetúnió és Anglia közötti kölcsönös segélynyújtást és szövetségi egyezményt ötven esztendőre lehetne meghosszabítani. De hogyan lehet összeegyeztetni Churchill úrnak ezt a kijelentését a Szovjetúnió elleni háborúra irányuló beállítottságával és a Szovjetúnió elleni háborúra vonatkozó prédikációjával. Ez azt jelenti, hogy Churchill úr az angol-szovjet egyezményt pusztán papírrongynak tekinti, amelyre csak azért van szüksége, hogy a szovjetellenes beállítottságát elrejtse és álcázza.


A Pravda tudósítójának következő kérdése arra vonatkozott, mi a véleménye Sztálin generalisszimusznak arról, hogy Churchill megtámadta a Szovjetúnióval szomszédos európai államok demokratikus rendszerét. Sztálin generalisszimusz erre így válaszolt:
- Churchill úr beszédének ez a része a rágalom elemeinek, a durvaság és a tapintatlanság elemeivel való vegyüléke. Churchill úr azt állítja, hogy „Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia a hozzájuk tartozó területek lakosságával együtt szovjet szférához tartoznak és nemcsak szovjet befolyásnak vannak kitéve, de Moszkva ellenőrzésének is." Churchill úr mindezt úgy minősíti, mint a Szovjetúnió határtalan terjeszkedési törekvését. Nem szükséges különleges fáradság annak bebizonyítására, hogy Churchill úr durván rágalmazza mind Moszkvát, mind pedig a Szovjetúnió fentebb felsorolt szomszédállamait.


- Először is képtelenség arról beszélni, hogy a Szovjetúnió Bécsben és Berlinben kizárólagos ellenőrzést gyakorol, hiszen ezeken a helyeken a négy hatalom képviselőiből álló szövetséges ellenőrző tanácsok működnek. Másodszor nem szabad elfelejteni, hogy a németek a Szovjetúnió területére Finnországon, Lengyelországon, Románián, Bulgárián és Magyarországon át törtek be. A németek azért tudtak ez országok területén át a Szovjetúnióba betörni, mert ez államokban abban az időben olyan kormányok voltak uralmon, amelyek ellenséges érzülettel viseltettek a Szovjetúnió iránt. A német betörés következtében a Szovjetúnió körülbelül hétmillió embert vesztett és így emberveszteségei többszörösen felülmulják Anglia és Északamerikai Egyesült Államok veszteségeit. Felmerül a kérdés, vajjon mi a csodálatos abban, hogy a Szovjetúnió bizosítani akarja önmagát az eljövendő időben, és arra törekszik, hogy ezekben az országokban olyan kormányok legyenek, amelyek a Szovjetúnió  irányában lojális magatartást tanúsítanak. Hogyan lehet ezek után annyira elveszíteni a fejét valakinek, hogy a Szovjetúniónak ezeket a békés törekvéseit országunk terjeszkedési törekvseként jellemzi?


Pontról pontra megcáfolta ezután Sztálin generalisszimusz Churchillnek Lengyelországgal kapcsolatban tett kijelentéseit. Kijelentette, hogy Churchillt éppen az vezette dühös kirohaására, mert megszűnt az az idő, amikor a Churchillhez hasonló államférfiak a Lengyelország és a Szovjetúnió közötti ellentéteket kihasználva, Lengyelországot kezükbe vették azzal az ürüggyel, hogy megvédik az oroszokkal szemben. Valószínűnek tartja azt is, hogy Churchill úr nincs megelégedve a Szovjetúnió ama határozatával, amely szerint Lengyelország nyugati határainak kérdéseiben a lengyel követeléseket jogosnak ismeri el.


- Churchill úr továbbá azt állítja – folytatta Sztálin generalisszimusz –, hogy "a kommunista pártok, amelyek mindezekben a kelet-európai államokban jelentéktelenek voltak, erőszakkal váltak olyan erőtényezővé, amely számarányukat jóval meghaladja és most mindenütt totális ellenőrzésre törekszenek. Ez országokban Csehszlovákiát kivéve nincs igazi demokrácia”. Mint ismeretes Angliában az államot jelenleg egyetlen párt igazolja, nevezetesen egyetlen párt igazgatja, nevezetesen a Labour Party és ennek folytán az ellenzéki pártok meg vannak fosztva attól a jogtól, hogy részt vehessenek Anglia kormányzásábanb. És ezt nevezi Churchill úr igazi demokráciának.


- Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában, Bulgáriában és Magyarországon több párt – négy-hat párt – kormányoz, ezért az ellenzék számára, amennyiben többé-kevésbbé lojálisnak mutatkozik, biztosítják a kormányban való részvétel jogát. Ezt Churchill úr totalitáriusnak, zsarnokságnak és rendőrállamnak nevezi. Hogy miért és milyen alapon, erre ne várjunk választ tőle. Churchill úr azt szeretné, ha Lengyelországban Anders, Jugoszláviában Pavelics, Romániában Stirboy herceg, Magyarországon és Ausztriában pedig a Habsburgok házából származó valamilyen király lenne uralmon. Churchill arról akar bennünket meggyőzni, hogy ezek a fasiszta kapualjból származó urak biztosítani tudják az „igazi demokráciát”. Ez a Churchill úr demokráciája.


Hangsúlyozta ezután Sztálin, hogy a kommunista pártok befolyása nemcsak Kelet-Európában növekedett, hanem Európának csaknem valamennyi államában, ahol egykor a fasizmus volt uralmon, vagy ahol német, olasz vagy magyar megszállás volt. A kommunista pártok befolyásának növekedését nem lehet véletlennek tekinteni, hanem ez törvényszerű jelenség. A kommunisták befolyása azért növekedett – mondotta Sztálin -, mert az európai fasizmus uralmának nehéz éveiben a kommunisták a fasiszta rendszer elleni küzdelem legbátrabb, legönfeláldozóbb harcosainak bizonyultak, akik a népek szabadságáért küzdöttek.


Nyilatkozata befejező részében Sztálin generalisszimusz kijelentette, hogy azok az egyszerű emberek, akikről Churchill beszédében még megemlékezik, meg tudják magukat védeni. Ők, az „egyszerű emberek” milliói, leszavazták Churchill urat és pártját Angliában – mondotta – és szavazataikat a munkáspártra adták. Ezeknek az „egyszerű embereknek” milliói elszigetelték Európában a reakciósokat, a fasizmussal való együttműködés párthíveit és előnyben részesítették a baloldali demokratikus pártokat. Az „egyszerű embereknek” ezek a milliói megismerték a kommunistákat a harcok tüzében és a fasizmus elleni ellenállásban és amellett döntöttek, hogy a kommunisták megszolgálták a nép bizalmát. Ilymódon nőtt meg Európában a kommunisták befolyása. Ez a történelmi fejlődés tanújele. Természetes, hogy Churchill úrnak nem tetszik az események ilyen fejlődése. Ezért riadót fúj az erőszakra hivatkozva.


De már az első világháború után sem tetszett neki, hogy Oroszországban bevezették a szovjetrendszert. Akkor is riadót fújt és megszervezte a „tizennégy állam” háborús akcióját Oroszország ellen, célul tűzvén ki a történelem kerekének visszafelé való forgatását. Ám a történelem erősebbnek bizonyult Churchill intervenciójánál és Churchill donkizsoti tevékenysége a legteljesebb kudarcba fulladt. Nem tudom, vajjon Churchill úrnak és barátainak a második háború után sikerül-e új akciót szervezni a kommunizmus ellen. De ha ez sikerülne – ami igen kevéssé valószínű - , akkor az „egyszerű emberek” milliói őrködni fognak a béke fölött és akkor teljes bizonyossággal meg kell mondanunk, hogy ugyanúgy vereséget fognak szenvedni, mint ahogy a múltban, 26 esztendővel ezelőtt vereséget szenvedtek – fejezte be Sztálin generalisszimusz nyilatkozatát. (MTI)

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
 A gépesített számtanművész A gépesített számtanművész
A matematika legtöbbünk számára: bűvészetekkel és rejtelmekkel teli...
Balaton bajnokság
A Magyar Athletikai Club évenkinti két nagy úszóversenyének másodika...
Ujházy Ede Ujházy Ede
Mint a nagy forradalom tábornokai, a hadviselés mesterei, Ujházy Ede...
Uj dijszabás a MÁV-nál Uj dijszabás a MÁV-nál
A magyar királyi államvasutak igazgatósága január hó 1-től kezdődően...
Javulás az értékpapirpiacon Javulás az értékpapirpiacon
A Giró beillesztése és a pénzkérdés rendezése ügyében szombat délután...
Tűzvész a Nemzeti Szalonban Tűzvész a Nemzeti Szalonban
November 3-ikán este nagy pusztulást okozott egy véletlen tűzvész a...
Csaták Asiágónál és az Isonzónál Csaták Asiágónál és az Isonzónál
Cadorna olasz vezérkari főnök eredetileg az Isonzónál tervezett...
Eddig 3720 külföldi zsidó hagyta el Olaszország területén Eddig 3720 külföldi zsidó hagyta el Olaszország területén
Hivatalosan jelentik, hogy az olasz zsidó rendelet értelmében március...
Színházi bemutatók Színházi bemutatók
Lángelmét színpadon érzékeltetni bizonyára a legnehezebb feladatok...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98