Dtum
Login with Facebookk
1900 | Január

Az őrlési forgalom eltörlése

Az év során megszüntették az "őrlési forgalom" néven ismert rendelkezést. Ez arra adott lehetőséget, hogy az egyébként vámköteles gabonát vámmentesen hozhatták be a malmok külföldről, ha az ebből őrölt lisztet szintén külföldön adták el. A vámmemtes behozatal kedvezett a nemzetközi összehasonlításban is igen tekintélyes magyar malomiparnak, de a magyar búzatermelők általában ellenezték.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Az őrlési forgalom megszüntetése
Lóczy István

A malmok és a gabona – az „őrlési forgalom” megszüntetése

Az „őrlési forgalom” azt jelentette, hogy a magyarországi malmok vámmentesen hozhattak be külföldről (a Monarchián kívülről) gabonát, ha az ebből készült lisztet is külföldre szállították és ott adták el. Sokan támadták ezt az 1885-ben bevezetett rendeletet, amelyet végül 1900-ban töröltek el.

A védővámok politikája általánosan jellemző a korabeli gazdaságokra. Azon túl, hogy bevételhez juttatják az államokat, a vámok gazdaságpolitikai eszközök is, és bizonyos külföldi árucikkek távoltartását szolgálják egyszerűen azzal, hogy ezek a vámok miatt drágábbak lesznek. A cél persze nem az, hogy ilyen termékeket ne is lehessen kapni, hanem hogy a hazai termelőktől legyen érdemesebb vásárolni. A korban már ismert „vámháború”, „kereskedelmi háború” kifejezések pedig arra utalnak, hogy ezeket a döntéseket az érintettek nem mindig fogadták kitörő lelkesedéssel, sőt néha még a legelemibb megértést sem tanúsították irántuk.

1882-ben a Monarchia vámot vetett ki a búza behozatalára, majd 1887-ben a vámot felemelték. Ez a magyar gabonatermesztők védelmét szolgálta, amely az egész magyar gazdaság szempontjából lényeges kérdés volt. A veszély olcsó külföldi gabona képében leselkedett ezekre a termelőkre. Ez a gabona eddig is létezett, hiszen régóta termesztettek ilyesmit Kelet-Európa tágas síkságain, meg más földrészeken is, például Amerikában.


 

Mindeddig azonban többé-kevésbé biztonságos távolságra volt ez a gabona a magyar piacoktól. A távolsági gabonakereskedelem mindezidáig szinte kizárólag hajókon volt kifizetődő, ezek pedig messzire elkerülték a legtöbb magyarországi települést. A változást a vasút jelentette, és a lázas vasútépítkezéseknek köszönhetően az olcsó búza egy szép napon ante portas bukkant fel. Nem maradt más, adót kellett kivetni rá.

Ez azonban kifejezetten hátrányosan érintette a magyar malmokat. Nem a kis vidéki, a helyben learatott gabonát megőrlő malmokat persze, hanem azokat a hatalmas malom-üzemeket, amelyek az őrölt liszt mennyisége és minősége tekintetében egyaránt a világ élvonalába tartoztak. Miután ezeknek a malmoknak igen jelentős volt az exportja, az „őrlési forgalom” bevezetése elvileg bölcs döntésnek látszott, hiszen – szintén elvileg – az olcsóbb búza még lisztté őrölten, mondhatni álruhában sem juthatott a magyar piacra, hiszen ebben az esetben a vámot a malmokkal is megfizettették.

A gabonatermelők azonnal tiltakoztak. A malmok külföldi versenyképessége csakugyan nőtt, de a magyar termelők nehezebben – és alacsonyabb árakon – jutottak hozzá a malomipar megrendeléseihez. Általános volt az a felvetés is, hogy a vámmentesen behozott olcsó búza sorsát a malmokon belül már nem lehet nyomon követni, így abból juthat a belső piacokra is. Ezúttal a gabonatermelők bizonyultak erősebbnek, a rendeletet visszavonták.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Letartóztatták Kassák Lajost Letartóztatták Kassák Lajost
A szolnoki rendőrség vasárnap délután letartóztatta Kassák Lajost és...
Sakkjátszma drótnélküli táviróval Sakkjátszma drótnélküli táviróval
Nap-nap után érdekesebb hirek érkeznek arról, hogy a drótnélküli...
Hindenburg – gyaloglóverseny Hindenburg – gyaloglóverseny
Nagy érdeklődés mellett folyt le a mult vasárnap Düsseldorfban a 25...
Az automatikus telefonközpont Az automatikus telefonközpont
Habár nagyon régen érezték a telefon előfizetők annak a szükséges...
A magyar tüzoltás múltjából A magyar tüzoltás múltjából
Magyarország az elemi csapások hazája volt mindig, mégis legtöbbet...
 A legnagyobb tengermélység A legnagyobb tengermélység
Az eddigi megállapítások szerint a legnagyobb tengermélységet a...
Husz éves börzianer Husz éves börzianer
A beteg Budapest egyik szomoru jelensége az a kis történet, amely...
Alexander Bernát új könyve Alexander Bernát új könyve
Tudományos világunkban talán senki sincs, a kit tehetségének...
Képzőművészeti szemle Képzőművészeti szemle
Két hónapnyi szünet után újra megindult a budapesti képzőművészeti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98