Dtum
Login with Facebookk
1925 | Április

A hónap rövidhíreiből

Nemesfém árfolyam

14 karátos arany grammonként fazon nélkül 35.700, feldolgozott platina 288.000, 900/1000 ezüst 1550, 800/1000 ezüt 1390, 750/1000 ezüst 1300 K. Differencia tört aranynál 6-15 százalék, ezüstnél 8-12 százalék, platinánál 72.000 K fizetendő. Fémjelzési illeték aranynál 1020, ezüstnél 102 K.


Megszünik a kosztkamat

Félhivatalos hirek szerint a kormány egy rendeleten dolgozik, amely megszünteti a kosztkamatolást. Ipari vonatkozásban a kosztkamat megszüntetése óriási horderejü, mert mind addig, mig a hitel életben csak kosztkamatra lehet pénzhez jutni, addig ipari fellendülésről beszélni nem lehet.

Az is természetes, hogy amig a készpénz után heti kosztkamatot lehet kapni, addig a tőke nem iparkodik elhelyezkedni ipari vállalatokba, sőt addig vásárolni sem siet senki ipari cikkeket, mig kis tőkéje olyan jövedelmet hoz, hogy abból meg tud élni, vagy azzal tőkéjét rövid időn belül megduplázni tudja.

A rendelet, amely a kosztkamatolást megszünteti, nekünk iparosoknak existenciálisan fontos és sürgős.


A só árának ujabb megállapitása

A pénzügyminiszter április 1-től kezdve a következőképen állapitotta meg a sóárakat. Étkezésre használt konyhasó 420.000, lábsó 100.000, poralaku marhasó 230.000, sajtolt marhasó 300.000, iparsó 130.000, tiszta iparsó 230.000 korona métermázsánként.


A zsemlye előirt sulya

Egy vidéki főszolgabirói hivatal egy régibb keletü kihágási ügyből kifolyólag a budapesti kamarától aziránt kért szakvéleményt, hogy szakszerüség szempontjából megállja-e a helyét egy pékmesternek az a védekezése, hogy a zsemlye minimálisan előirt sulyában (5 dekagramm) a liszt minősége, a tészta kidolgozása és az időjárás eltolódásokat idézhet elő.

Válaszában közölte a kamara, hogy a liszt minősége, a tészta kidolgozása és az időjárás a zsemlye sulyára nincs befolyással. Egyedül a kisütés mikéntje idézhet elő eltolódásokat. Ha ugyanis a zsemlyék a kelleténél tovább maradnak a kemencében, akkor az előirt sulytól zsemlyénkint legfeljebb fél dekagrammnyi eltérés állhat elő.

Megállapitotta, hogy amennyiben a panaszolt pékmester üzletéből származó zsemlyék az előirt (5 dekagrammnyi) sulytól egyenkint és tömegesen és állandóan jelentékeny eltérést mutattak, az inkriminált cselekvény időpontjában még fennállott jogszabályok megsértése fennforgott.


Visszatérünk a papirkorona rendszerhez

Beavatott helyről kiszivárgott hirek alapján közöljük, hogy a pénzügyminisztériumban a most munkálatban levő 1925-1926. évi költségvetések a nemzetgyülés elé aranykorona helyett papirkoronában lesz összeállitva.

Ugyan ezen hir alapján Petrichevich Horváth Emil báró, népjóléti államtitkár ugy nyilatkozott, hogy ez év májusában utoljára számitják aranykoronában a házbéreket, az augusztusi negyedtől kezdve ujból papirkorona alapon fogják az uj házbéreket megállapitani.

Ezzel kapcsolatosan befejezett tényként tekintik, hogy a pénzügyi kormányzat julius elsejével visszatér a papirkorona rendszerre.


Husnemüek vasárnapi árusitása

A kereskedelemügyi miniszter 62.111/1925. számu rendelete szerint az ország egész területére a husnemüek az április 16-tól október hó 15-ig terjedő időszakban vasárnapokon, továbbá Szent István napján reggel hat órától délelőtt 10 óráig árusithatnak és az árusitásnál az alkalmazottak is foglalkoztathatók.

Az október hó 16-tól április hó 15-ig terjedő időszakban vasárnapokon a husnemüek árusitása – halnak, továbbá élő és leölt baromfinak kivételével, amelyek ebben az időszakban is vasárnapokon reggel hét órától délelőtt 10 óráig árusithatók – az egész napon át tilos.
Jelen rendelet tehát vidéki városokban és községekben is megengedi, hogy április 16-tól október 15-ig terjedő időben eső vasárnapokon reggel 6-10 óráig segédek, tanoncok vagy más alkalmazottak igénybevételével tarthatják nyitva üzleteiket a husiparosok.


Szódás üvegek és az érdekeltek

A keresk. miniszter egy kiadott rendeletével kimondotta a szódás üvegek halálos itéletét. A rendelet szerint a ma használatban levő ólomfejes szikvizes üvegek egy éven belül kivonandók a forgalomból és szintelen kengyelzáras üvegekkel cserélendők ki, amit a közegészségügy szempontjai indokolnak. A rendelet ellen az érdekelt szikvizgyárak állást foglaltak és annak megváltoztatását kérték a kereskedelemügyi minisztertől.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kosztpénz
Szabóné Fricska Anna

A XX. század eleji magyar nyelvben átvitt értelmű jelentésben is használták a koszt szót.

A kosztba ad
(vagy vesz) kifejezéssel jelölhették a pénz heti kamatra való kölcsönadását (kölcsönbe vételét), továbbá értékpapír, részvény átadását (ill. átvételét) azzal a kötelezettséggel, hogy bizonyos határidő után magasabb (ill. alacsonyabb) áron visszaveszi (ill. visszaadja).

Röviden kosztpénznek hívták a kosztba adott értékpapír, pénz ellenében felvett összeget, a kosztkamatot.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98