Dtum
Login with Facebookk
1900 | Április

Mi lesz a telepités ügyével?

Tagadhatatlan, hogy Magyarországon sem kielégitő a föld népének gazdasági állapota.

A nagy közteher, különösen az egyre növekvő községi terhek alatt roskadozik nem egy vidéken a földmivelő osztály. Azért elismerést érdemel a földmivelési miniszter, ki fáradhatatlan buzgalommal ragad meg minden eszközt a gazdasági állapot emelésére. A lefolyt héten a telepitési ügyről folyt nagy szaktanácskozmány a földmivelési miniszteriumban.

 

Szükség van nálunk a telepitésre, mert a nép egy része, ha munkát, keresetet nem talál, elmegy Amerikába, vagy, a mi még rosszabb, felcsap szoczialistának.

Ennek a szomoru szétzüllésnek hathatós ellenszere volna a telepités, azért a törvényhozás 1894-ben külön törvényt alkotott a telepitésröl s három millió forintot rendelt egy telepitési alapra. De a tapasztalás azt mutatja, hogy azóta sem megy gyorsabban a telepités, mint előbb, mert hat év alatt összesen hét telepes község jött létre, vagyis annyi embert sem telepitettek le hét év alatt itthon, a mennyi egy év alatt kimegy Amerikába.

 

Azon tanácskoztak napokon át az összehivott tekintélyes gazdák, hogy mi módon lehetne jobban föllenditeni a telepitési ügyet; de hát alapjában ez is főleg pénzkérdés.

Hiába választják a legczélszerübb eljárást, ha az anyagi eszközök elégtelenek. Három millió forinttal nem sokra megyünk. Poroszországban kétszáz millió márkát szavaztak meg hasonló czélokra.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Telepítések
Lóczy István

„A nép, ha munkát nem talál…” – a telepítésekről

A század elején szaporodtak a figyelmeztető jelek, hogy valamit tenni kell a szegény és szerencsétlen sorsú állampolgárok ügyében is. A munkanélküliség és az alacsony bérek miatt megmozdulásokra került sor a városokban és a falvakban egyaránt, és terjedt a „szocializmus”, amibe bele kell értenünk az elméletek nélküli, minden eszmerendszertől független szociális követeléseket is.
Az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás, de például a székelyek Romániában végzett szezonális munkái is sürgették a megoldások keresését.
1894-ben törvényt alkottak a belső telepítésekről, amelyek során a rászorulók kedvezményesen földhöz-házhoz juthattak. Az intézkedés a parasztság legszegényebb rétegének helyzetén próbált javítani, és fontos célja volt az agrármozgalmak lecsillapítása is.
A programhoz rendelt 3 millió korona azonban, ahogy az újságcikk is írja, komolytalanul kevés volt.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98