Dtum
Login with Facebookk
1900 | December

Népszámlálás

Nemzetközi megegyezés, hogy minden tiz esztendőben összeszámlálják a lakosságot. Ez Magyarországon is ebben az esztendőben az év utolsó napján lesz, mikor a házakba beadott jelentési lapokba be kell irni, hogy hányan laknak ott, kik vannak távol. A beirt lapokat aztán szépen összeszedik a népszámlálásra kirendelt biztosok, esetleg kijavitják, vagy kitöltik. A kereskedelmi miniszter ép most figyelmezteti a hatóságokat, hogy mily kötelességek várnak rájok. A számláló lapokat a családfő, vagy háztulajdonos tölti ki, s beirja név és kor szerint családja tagjait és a házban lakókat.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Mire jó a népszámlálás?
Kántor Judit

Ma már természetesnek érezzük, hogy időről időre lajstromba vesznek, „összeírnak” bennünket. Bele sem gondolunk – miért is tennénk – hogy az első összeszámlálások nem rólunk, emberekről, hanem a lábasjószágokról szóltak; hiszen az ember pótolható volt, a háziállat viszont oly érték, melynek létszámát és állapotát mindenképpen szükséges volt pontosan följegyezni.


Az emberek csak az 1700-as évek Finnországában kezdték foglalkoztatni a kormányzatot, itt történt ugyanis az első teljes körű népesség-összeírás, 1749-ben.


Nálunk csak jóval később, Mária Terézia 1777-ben hozott intézkedése nyomán indult meg e munka előkészítése és csak 1784 és 1787 között végezték el az első népszámlálást. Ezt jó ideig -1857-ig – csak részleges összeírások követték, majd létrehozták az első hivatalos statisztikai szolgálatot. A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az új intézmény vezetésével Keleti Károlyt bízta meg, 1867-ben. (Nyilván nem kis szerepe volt ebben az újjáformálódó államalakulat adatigényének.)


Időközben, mint sok más praktikus dolognak, a statisztikának is kialakult az a tudományos háttere, ami nemzetközi méretűvé duzzasztotta az eladdig helyi módszereket. 1872-ben Szentpéterváron megalakult a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok nevű szervezet, melynek magyar „helytartója” az 1871-ben létrehozott Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal lett. Az 1880-as népszámlálást már ez a hivatal szervezte.


Tíz évvel később már a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is bekapcsolódtak a munkálatokba és az összeírás kibővült a lakosságon kívül a magánépületek összeírásával is.
Úgy látszik, a begyűjtött adatok valóban hasznosnak bizonyultak a kormányzatnak, mert 1897-ben soron kívüli összeírást tartottak – a cigányokról. Nagyon valószínű, hogy a cigányság integrációjának nemes szándékán túl a hadra foghatók valós számának ismerete is motiváló tényezőként hatott ezügyben.


Az 1900-as összeírás hatékonyságának biztosítása érdekében egy 1897-ben kiadott törvény a Központi Statisztikai Hivatalt jelentős önállósággal ruházta fel, amivel a szervezet élt is: bevezették a kérdezőbiztosok képzését, valamint kieszközölték az összeírók díjazását.
Ekkor már az adatok egy részét publikussá is tették, elsősorban a Magyar Statisztikai Közlemények című szaklapban.


Az adatokból kiderül például, hogy a születéskor várható élettartam 1900-ban 37,3 év volt. Ha a jelenleg várható 71,3 évvel összevetjük, be kell látnunk, hogy ez talán a huszadik század legnagyobb vívmánya! Ugyanakkor – és ez is a népszámlálások adataiból derül ki – ha egy férfi eléri a „kritikus” 37 éves kort, továbbélésének valószínűsége napjainkban csak négy százalékkal jobb, mint 1900-ban volt.


Mit is jelent ez a gyakorlatban? 1900-ban száz 35 éves férfiból 46 meghalt, mielőtt betöltötte volna a 65. életévét, vagyis ötvennégy százalék esélye volt a túlélésre. Ma ez az esély ötvennyolc százalék. Egyedülálló anakronizmus ez a magyar társadalom történetében!


Minden új jelenség és eredmény akkor válik „valódivá”, kézzelfoghatóvá, amikor az oktatásban is megjelenik: az 1900-as népszámlálás annak rendje és módja szerint fel is bukkant a tanulnivalók között, természetesen a társadalmi elvárásoknak és a kor iskolai rendszerének megfelelően. Ízelítőül néhány példa a Számtan a fiúiskolák I. és II. osztálya számára című tankönyvből:


1. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Budapest I. kerületében a rendes (állandó) lakosság száma 45.183, a II. kerületben 34.864, a III. kerületben 37.764, a IV. kerületben 24.010, az V. kerületben 50.138, a VI. kerületben 132.679, a VII. kerületben 158.707, a VIII. kerületben 134.906, a IX. kerületben 66.516, a X. kerületben 32.107. Mennyit tesz a főváros rendes lakóinak száma összesen? Mekkora Budapest rendes lakossága a katonasággal együtt, ha ezek száma 16.484?


2. Az 1900. évben a Duna bal partján 743 községben foglalkoztak a lakosok szőlőműveléssel, a Duna jobb partján 2.004 községben, a Duna és Tisza közében 455, a Tisza jobb partján 406, a Tisza bal partján 621, a Tisza—Maros szögében 543, Erdélyben 1.002 községben. Hány szőlőművelő község volt anyaországunkban az 1900. évben?


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Népszámlálási adatok Népszámlálási adatok
Cikk-ajánló
Léghajón Párizstól Szepesváraljáig Léghajón Párizstól Szepesváraljáig
Párizsban október 15-ikén érdekes léghajós verseny volt a kalábriai...
Szegény ember ebédje Szegény ember ebédje
A drezdai nemzetközi egészségügyi kiállításon egy egészen külön kis...
Peltzer dr. világrekorddal legyőzte Lowet az angol bajnokságban Peltzer dr. világrekorddal legyőzte Lowet az angol bajnokságban
Egy újabb kellemetlen tapasztalattal lettünk gazdagabbak az idei...
A háború után A háború után
Az első világháború után a vesztes országokban a szórakoztatásé lett...
Kiállítások Kiállítások
Az észtek kiállítása a Nemzeti Szalonban nem hozott különösebb...
Népvívóakadémia Népvívóakadémia
Egy érdekes eszmét vetett fel Santelli Italo vívómester. Azt...
Egy német katonatiszt levele a magyarokról Egy német katonatiszt levele a magyarokról
Egy német katonatiszt levele a magyarokról. Egy nagy frankfurti ujság...
91 vidéki város küzdelme a pénzügyi egyensúlyért 91 vidéki város küzdelme a pénzügyi egyensúlyért
Közgazdasági szempontból nem közömbös, hogy vidéki városaink milyen...
A régi gabonakészlet elhelyezése: megoldhatatlan probléma A régi gabonakészlet elhelyezése: megoldhatatlan probléma
Az elmult napokban, – mint az exportintézet jelenti, –...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98