Dtum
Login with Facebookk
1900 | December

Népszámlálás

Nemzetközi megegyezés, hogy minden tiz esztendőben összeszámlálják a lakosságot. Ez Magyarországon is ebben az esztendőben az év utolsó napján lesz, mikor a házakba beadott jelentési lapokba be kell irni, hogy hányan laknak ott, kik vannak távol. A beirt lapokat aztán szépen összeszedik a népszámlálásra kirendelt biztosok, esetleg kijavitják, vagy kitöltik. A kereskedelmi miniszter ép most figyelmezteti a hatóságokat, hogy mily kötelességek várnak rájok. A számláló lapokat a családfő, vagy háztulajdonos tölti ki, s beirja név és kor szerint családja tagjait és a házban lakókat.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Mire jó a népszámlálás?
Kántor Judit

Ma már természetesnek érezzük, hogy időről időre lajstromba vesznek, „összeírnak” bennünket. Bele sem gondolunk – miért is tennénk – hogy az első összeszámlálások nem rólunk, emberekről, hanem a lábasjószágokról szóltak; hiszen az ember pótolható volt, a háziállat viszont oly érték, melynek létszámát és állapotát mindenképpen szükséges volt pontosan följegyezni.


Az emberek csak az 1700-as évek Finnországában kezdték foglalkoztatni a kormányzatot, itt történt ugyanis az első teljes körű népesség-összeírás, 1749-ben.


Nálunk csak jóval később, Mária Terézia 1777-ben hozott intézkedése nyomán indult meg e munka előkészítése és csak 1784 és 1787 között végezték el az első népszámlálást. Ezt jó ideig -1857-ig – csak részleges összeírások követték, majd létrehozták az első hivatalos statisztikai szolgálatot. A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az új intézmény vezetésével Keleti Károlyt bízta meg, 1867-ben. (Nyilván nem kis szerepe volt ebben az újjáformálódó államalakulat adatigényének.)


Időközben, mint sok más praktikus dolognak, a statisztikának is kialakult az a tudományos háttere, ami nemzetközi méretűvé duzzasztotta az eladdig helyi módszereket. 1872-ben Szentpéterváron megalakult a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok nevű szervezet, melynek magyar „helytartója” az 1871-ben létrehozott Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal lett. Az 1880-as népszámlálást már ez a hivatal szervezte.


Tíz évvel később már a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is bekapcsolódtak a munkálatokba és az összeírás kibővült a lakosságon kívül a magánépületek összeírásával is.
Úgy látszik, a begyűjtött adatok valóban hasznosnak bizonyultak a kormányzatnak, mert 1897-ben soron kívüli összeírást tartottak – a cigányokról. Nagyon valószínű, hogy a cigányság integrációjának nemes szándékán túl a hadra foghatók valós számának ismerete is motiváló tényezőként hatott ezügyben.


Az 1900-as összeírás hatékonyságának biztosítása érdekében egy 1897-ben kiadott törvény a Központi Statisztikai Hivatalt jelentős önállósággal ruházta fel, amivel a szervezet élt is: bevezették a kérdezőbiztosok képzését, valamint kieszközölték az összeírók díjazását.
Ekkor már az adatok egy részét publikussá is tették, elsősorban a Magyar Statisztikai Közlemények című szaklapban.


Az adatokból kiderül például, hogy a születéskor várható élettartam 1900-ban 37,3 év volt. Ha a jelenleg várható 71,3 évvel összevetjük, be kell látnunk, hogy ez talán a huszadik század legnagyobb vívmánya! Ugyanakkor – és ez is a népszámlálások adataiból derül ki – ha egy férfi eléri a „kritikus” 37 éves kort, továbbélésének valószínűsége napjainkban csak négy százalékkal jobb, mint 1900-ban volt.


Mit is jelent ez a gyakorlatban? 1900-ban száz 35 éves férfiból 46 meghalt, mielőtt betöltötte volna a 65. életévét, vagyis ötvennégy százalék esélye volt a túlélésre. Ma ez az esély ötvennyolc százalék. Egyedülálló anakronizmus ez a magyar társadalom történetében!


Minden új jelenség és eredmény akkor válik „valódivá”, kézzelfoghatóvá, amikor az oktatásban is megjelenik: az 1900-as népszámlálás annak rendje és módja szerint fel is bukkant a tanulnivalók között, természetesen a társadalmi elvárásoknak és a kor iskolai rendszerének megfelelően. Ízelítőül néhány példa a Számtan a fiúiskolák I. és II. osztálya számára című tankönyvből:


1. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Budapest I. kerületében a rendes (állandó) lakosság száma 45.183, a II. kerületben 34.864, a III. kerületben 37.764, a IV. kerületben 24.010, az V. kerületben 50.138, a VI. kerületben 132.679, a VII. kerületben 158.707, a VIII. kerületben 134.906, a IX. kerületben 66.516, a X. kerületben 32.107. Mennyit tesz a főváros rendes lakóinak száma összesen? Mekkora Budapest rendes lakossága a katonasággal együtt, ha ezek száma 16.484?


2. Az 1900. évben a Duna bal partján 743 községben foglalkoztak a lakosok szőlőműveléssel, a Duna jobb partján 2.004 községben, a Duna és Tisza közében 455, a Tisza jobb partján 406, a Tisza bal partján 621, a Tisza—Maros szögében 543, Erdélyben 1.002 községben. Hány szőlőművelő község volt anyaországunkban az 1900. évben?


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Népszámlálási adatok Népszámlálási adatok
Cikk-ajánló
A MAC nemzetközi atlétikai versenye A MAC nemzetközi atlétikai versenye
A MAC a BEAC-pályán rendezte nagyszabású nemzetközi atlétikai...
Fenyő László - Vers Te maradtál Fenyő László - Vers Te maradtál
Íme megint csak te maradtál vers, kibe most úgy kapaszkodom, ...
Étel és ital Étel és ital
Költői attitűdje az expresszionistákra emlékeztet: lázas...
Előkészületek a Nemzetközi Vásárra Előkészületek a Nemzetközi Vásárra
Amint jeleztük, a szokásos tavaszi árumintavásárok helyett az idén a...
Bethlen miniszterelnök ujra gyöngélkedik Bethlen miniszterelnök ujra gyöngélkedik
Az orvosai megállapítások szerint a miniszterelnök szédüléseit...
Az NSC mátyásföldi uszóversenye Az NSC mátyásföldi uszóversenye
Részletes eredmények: 40 méteres gyermekverseny: 1. Bodó Zoltán III....
A moratórium és a tőzsdebiróság A moratórium és a tőzsdebiróság
Moratórium alá eső pénztartozás iránt keresetet indítani nem lehet és...
A Tildy-kormány programja A Tildy-kormány programja
Viszonyunk a Szovjetúnióhoz, a nyugati nagyhatalmakhoz és...
A Duna deltája, a Dunatorkolat hajózhatóvá tétele A Duna deltája, a Dunatorkolat hajózhatóvá tétele
A XIX. század közepéig a Dunatorkolat hajózhatóságával vajmi keveset...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98