Dtum
Login with Facebookk
1900 | Június

Háború Khínában

A Pekingbe indult európai csapatok

Seymour angol tengernagy parancsnoksága alatt indulnak el az európai csapatok Tiencsinből, hogy Pekingbe menjenek. Ez a csapat 2000 főnyi. Alig hagyták el Tiemcsint, már a harmadik vasúti állomásnál, Jung-csun-nál a vasutat, hidakat elrombolva találták. Gyalog folytatták útjokat s junius 14-ikén elérkeztek Tiencsin és Peking között feleuton levő Langfangba s egyelőre ott maradtak. Egy japáni hajó junius 18-ikán azt a hírt vitte Csi-Fuba, hogy a nemzetközi csapatok, melyek Pekingbe indultak, nem birtak oda eljutni és visszatértek Tiencsinbe. Ezt az esetet más tudósítások is megerősítik.

A helyzet Tiencsinben
A hatalmak cselekvéséről Tiencsinből érkeznek a távirati tudósítások. Noha itt napról napra több európai katonaság gyűl össze a szomszédos lakui kikötőből, Tiencsinben is izgalmas napokat élnek, mert a város ki van téve a boxerek támadásának. Junius 15-ikén gyujtogatások és zavargások fordultak elő, különösen a város keleti részében, hol három angol és amerikai templomot és az idegenek sok házát felgyujtották. A távíróösszeköttetés, miután a távíró-oszlopokat is elégették, szintén megszakadt az ország belsejével.

Hírek Pekingből
Peking el van zárva a világtól. A legutolsó hírek junius 13-ikáról azt jelentették, hogy a nagyhatalmu külügyi tanácsot, a czungli-jáment a császárné újraszervezte s mindazokat a tagjait, a kik az idegenek ellen türelmesek, idegengyűlölőkkel pótolták.

 

Jelentették még, hogy Peking városán kívül khinai csapatok vannak, melyek elsánczolják magukat és az ágyuikat az angol és az amerikai követségre irányítják. A pekingi belga követség sorsa miatt nagyon aggódnak, mert a követség palotája teljesen külön áll. Ausztria és Magyarország tengerészkatonái őrizték a palotát.

 

Lehetséges, hogy a követség más hatalom követségén talált menedéket. További hír szerint Pekingben felgyujtották a katholikus székesegyházat. Egy nagy khinai sereg megszállva tartja Pekinget. A város kapui zárva vannak. A kapukat ágyukkal védik. Csung tábornok kijelentette, hogy az idegen csapatok nem fognak a szent város területére lépni. Az idegen követek junius 11-ikén ultimátumot intéztek a czungli-jemenhez, melyben a város kapuinak megnyitását követelték, de választ erre nem kaptak.

 


Nem egészen megbízható a Sanghajból junius 16-ikáról táviratozott eset, hogy 10,000 khinai katona a kik Peking előtt állottak elhagyta a zászlókat és a boxerekhez csatlakozott. Annak is hire járt, hogy a khinai kormány kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget az európai csapatokkal való esetleges összeütközésért.

 

Junius 14-én Pekingben nagy zavargások voltak. A város keleti részénben felgyujtották a legszebb épületek egyikét. Az idegeneknél szolgálatban lévő khinai keresztények közül néhány százat megöltek. Az idegeneket mind az idegen őrcsapatok védelme alá helyezték. Azt hiszik, európai embernek nem esett baja.

 

A Pekingben ujabban összpontositott khinai seregek 7000 - 12,000 emberből állnak. A boxerek bejárják a főváros utczáit és a czungli-jamen hivatalnokait váltságdíj reményében fogva tartják. A junius 14-én érkezett táviratok megerősitik, hogy Pekingben megtámadták az összes európai követségeket és hogy a támadás visszaverésénél az osztrák-magyar követség előtt fölállított osztrák-magyar Maxim-ágyu kitűnő szolgálatot tett. A támadók az ágyu pusztitó hatásától megijedve rémülve hátráltak. Azt hiszik, hogy a helyzet rendkívüli komolysága miatt az orosz sereg siettetni fogja előrenyomulását.


A háboru kezdete
Egy japáni hajó Takuból a háboru megkezdésének hírét vitte jun. 18-ikán Csi-Fuba. Taku a Pejho torkolatánál fekszik, s a folyón kisebb hajók Tiencsinbe is fölmehetnek. ezért a folyó torkolatához a két partra tizenhét erődöt emeltek a khinaiak.

 

A Taku előtt álló hadihajók parancsnokai junius 16-án délután fölszólították a khinai parancsnokot, hogy bocsássa el az összes csapatokat, különben az erődöt lövetni fogják. erre a takui erődök kevéssel éjfél után kezdték meg a lövöldözést, a melyet a brit, franczia, német, orosz és japán hajók viszonoztak.

 

Két erődöt a levegőbe röpitettek, a többieket rohammal vették be a nemzetközi csapatok. A takui erődök most a folyónak mind a két partján meg vannak szállva. A nemzetközi csapatok vesztesége a következő volt: angol részről egy halott, négy sebesült; német részről három halott, hét sebesült; orosz részről tizenhat halott, negyvenöt sebesült; franczia részről egy halott, egy sebesült.

 

A Taku előtt lévő khinai torpedó-naszádokat elfoglalták az európaiak. Az ostromban részt vett állítólag a "Zenta" osztrák-magyar hajó is. A harczban állítólag négyszáz khinai elesett.

 

Az oroszok megszállották az összes erősségeket s elkergették a khinai helyőrséget a mely éjszak felé menekült s utjában felgyujtotta az összes falvakat. Hír szerint a khinai parancsnok magától az özvegy császárnétól kapta a rendletet, hogy az európaiakat megtámadja.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Idegenellenesség Kínában
Szabó Zoltán

Kínában a társadalmi elégedetlenség – az a tény, hogy Ce Hszi császárné akadályozta a várt reformokat, és a népszerű politikusok közül sokakat letartóztattak, egyeseket pedig kivégeztettek – a kormány és a vidéki nemesség elleni felkeléshez vezetett. Ezt nevezzük boxer-lázadásnak. (A lázadást vezető szervezet az Igazság és Egyetértés Ökle nevet viselte.)

 

A kormány és az udvar a feszültségeket az idegenek, a Kínában élő keresztények ellen kívánta levezetni – sikerrel. A nép kiábrándultsága, dühe az idegenek, a külföldiek ellen fordult. Több nagykövetséget megostromoltak, Klemens von Ketteler német nagykövetet meggyilkolták. Az idegen-ellenes pogromok egyszerre okot és ürügyet szolgáltattak a nagyhatalmaknak arra, hogy fegyveresen is beavatkozzanak Kínában.

 

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia küldött csapatokat az országba. A nemzetközi koalíciós erőket Alfred von Waldersee gróf, német vezértábornagy vezette. A német csapatokat útra indító beszédében használta először II. Vilmos német császár a „sárga veszedelem” kifejezést. A nemzetközi koalíciós erők leverték a felkelést.

 

-y-n


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Báró Ketteler Kelemen Ágost, a Khinában meggyilkolt német követ A kinai hadsereg és boxerek A japán hadsereg, 1900 A boxerlázadás
Cikk-ajánló
Nemzetközi mérkőzés: FTC-Rapid Nemzetközi mérkőzés: FTC-Rapid
Gyönyörü időjárás, jó pálya, a nézőteret teljesen megtöltő közönség,...
Románia válsága Románia válsága
Két éve már, hogy Románia „mérlegeli” a hadihelyzetet,...
Negyven milliárd a tengerfenéken Negyven milliárd a tengerfenéken
Charles Nordmann, a kiváló francia természettudós, tizenöt millió...
Mit vár az ország a kormány gazdasági politikájától? Mit vár az ország a kormány gazdasági politikájától?
Uj ülésszakra ült össze a parlament: az ország figyelme a...
Balatonfüred fürdő Balatonfüred fürdő
Balatonfüred fürdő legközelebb valószinüleg részvénytársasággá fog...
A hadügyi kormányzat tervei A hadügyi kormányzat tervei
A transzváli háború tanúságai már abban mutatkoznak, hogy a hadügyi...
Melegebb levegőréteg 11 kilométer magasságban Melegebb levegőréteg 11 kilométer magasságban
Az atmosphaera vizsgálata, önjelző mérőeszközökkel felbocsátott...
Dr Steinberger Sarolta, az első magyar orvosnő Dr Steinberger Sarolta, az első magyar orvosnő
Egy fiatal leány díszítette föl a nevét az elmúlt héten az...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
Az utóbbi időben a kisebb osztálysorsjáték árusitókat a nagy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98