Dtum
Login with Facebookk
1900 | Június

Háború Khínában

A Pekingbe indult európai csapatok

Seymour angol tengernagy parancsnoksága alatt indulnak el az európai csapatok Tiencsinből, hogy Pekingbe menjenek. Ez a csapat 2000 főnyi. Alig hagyták el Tiemcsint, már a harmadik vasúti állomásnál, Jung-csun-nál a vasutat, hidakat elrombolva találták. Gyalog folytatták útjokat s junius 14-ikén elérkeztek Tiencsin és Peking között feleuton levő Langfangba s egyelőre ott maradtak. Egy japáni hajó junius 18-ikán azt a hírt vitte Csi-Fuba, hogy a nemzetközi csapatok, melyek Pekingbe indultak, nem birtak oda eljutni és visszatértek Tiencsinbe. Ezt az esetet más tudósítások is megerősítik.

A helyzet Tiencsinben
A hatalmak cselekvéséről Tiencsinből érkeznek a távirati tudósítások. Noha itt napról napra több európai katonaság gyűl össze a szomszédos lakui kikötőből, Tiencsinben is izgalmas napokat élnek, mert a város ki van téve a boxerek támadásának. Junius 15-ikén gyujtogatások és zavargások fordultak elő, különösen a város keleti részében, hol három angol és amerikai templomot és az idegenek sok házát felgyujtották. A távíróösszeköttetés, miután a távíró-oszlopokat is elégették, szintén megszakadt az ország belsejével.

Hírek Pekingből
Peking el van zárva a világtól. A legutolsó hírek junius 13-ikáról azt jelentették, hogy a nagyhatalmu külügyi tanácsot, a czungli-jáment a császárné újraszervezte s mindazokat a tagjait, a kik az idegenek ellen türelmesek, idegengyűlölőkkel pótolták.

 

Jelentették még, hogy Peking városán kívül khinai csapatok vannak, melyek elsánczolják magukat és az ágyuikat az angol és az amerikai követségre irányítják. A pekingi belga követség sorsa miatt nagyon aggódnak, mert a követség palotája teljesen külön áll. Ausztria és Magyarország tengerészkatonái őrizték a palotát.

 

Lehetséges, hogy a követség más hatalom követségén talált menedéket. További hír szerint Pekingben felgyujtották a katholikus székesegyházat. Egy nagy khinai sereg megszállva tartja Pekinget. A város kapui zárva vannak. A kapukat ágyukkal védik. Csung tábornok kijelentette, hogy az idegen csapatok nem fognak a szent város területére lépni. Az idegen követek junius 11-ikén ultimátumot intéztek a czungli-jemenhez, melyben a város kapuinak megnyitását követelték, de választ erre nem kaptak.

 


Nem egészen megbízható a Sanghajból junius 16-ikáról táviratozott eset, hogy 10,000 khinai katona a kik Peking előtt állottak elhagyta a zászlókat és a boxerekhez csatlakozott. Annak is hire járt, hogy a khinai kormány kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget az európai csapatokkal való esetleges összeütközésért.

 

Junius 14-én Pekingben nagy zavargások voltak. A város keleti részénben felgyujtották a legszebb épületek egyikét. Az idegeneknél szolgálatban lévő khinai keresztények közül néhány százat megöltek. Az idegeneket mind az idegen őrcsapatok védelme alá helyezték. Azt hiszik, európai embernek nem esett baja.

 

A Pekingben ujabban összpontositott khinai seregek 7000 - 12,000 emberből állnak. A boxerek bejárják a főváros utczáit és a czungli-jamen hivatalnokait váltságdíj reményében fogva tartják. A junius 14-én érkezett táviratok megerősitik, hogy Pekingben megtámadták az összes európai követségeket és hogy a támadás visszaverésénél az osztrák-magyar követség előtt fölállított osztrák-magyar Maxim-ágyu kitűnő szolgálatot tett. A támadók az ágyu pusztitó hatásától megijedve rémülve hátráltak. Azt hiszik, hogy a helyzet rendkívüli komolysága miatt az orosz sereg siettetni fogja előrenyomulását.


A háboru kezdete
Egy japáni hajó Takuból a háboru megkezdésének hírét vitte jun. 18-ikán Csi-Fuba. Taku a Pejho torkolatánál fekszik, s a folyón kisebb hajók Tiencsinbe is fölmehetnek. ezért a folyó torkolatához a két partra tizenhét erődöt emeltek a khinaiak.

 

A Taku előtt álló hadihajók parancsnokai junius 16-án délután fölszólították a khinai parancsnokot, hogy bocsássa el az összes csapatokat, különben az erődöt lövetni fogják. erre a takui erődök kevéssel éjfél után kezdték meg a lövöldözést, a melyet a brit, franczia, német, orosz és japán hajók viszonoztak.

 

Két erődöt a levegőbe röpitettek, a többieket rohammal vették be a nemzetközi csapatok. A takui erődök most a folyónak mind a két partján meg vannak szállva. A nemzetközi csapatok vesztesége a következő volt: angol részről egy halott, négy sebesült; német részről három halott, hét sebesült; orosz részről tizenhat halott, negyvenöt sebesült; franczia részről egy halott, egy sebesült.

 

A Taku előtt lévő khinai torpedó-naszádokat elfoglalták az európaiak. Az ostromban részt vett állítólag a "Zenta" osztrák-magyar hajó is. A harczban állítólag négyszáz khinai elesett.

 

Az oroszok megszállották az összes erősségeket s elkergették a khinai helyőrséget a mely éjszak felé menekült s utjában felgyujtotta az összes falvakat. Hír szerint a khinai parancsnok magától az özvegy császárnétól kapta a rendletet, hogy az európaiakat megtámadja.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Idegenellenesség Kínában
Szabó Zoltán

Kínában a társadalmi elégedetlenség – az a tény, hogy Ce Hszi császárné akadályozta a várt reformokat, és a népszerű politikusok közül sokakat letartóztattak, egyeseket pedig kivégeztettek – a kormány és a vidéki nemesség elleni felkeléshez vezetett. Ezt nevezzük boxer-lázadásnak. (A lázadást vezető szervezet az Igazság és Egyetértés Ökle nevet viselte.)

 

A kormány és az udvar a feszültségeket az idegenek, a Kínában élő keresztények ellen kívánta levezetni – sikerrel. A nép kiábrándultsága, dühe az idegenek, a külföldiek ellen fordult. Több nagykövetséget megostromoltak, Klemens von Ketteler német nagykövetet meggyilkolták. Az idegen-ellenes pogromok egyszerre okot és ürügyet szolgáltattak a nagyhatalmaknak arra, hogy fegyveresen is beavatkozzanak Kínában.

 

Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és az Osztrák-Magyar Monarchia küldött csapatokat az országba. A nemzetközi koalíciós erőket Alfred von Waldersee gróf, német vezértábornagy vezette. A német csapatokat útra indító beszédében használta először II. Vilmos német császár a „sárga veszedelem” kifejezést. A nemzetközi koalíciós erők leverték a felkelést.

 

-y-n


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Báró Ketteler Kelemen Ágost, a Khinában meggyilkolt német követ A kinai hadsereg és boxerek A japán hadsereg, 1900 A boxerlázadás
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98