A költségvetés tárgyalása
Az országgyülésen a költségvetés tárgyalását megkezdték, de befejezni már ebben az esztendőben nem fogják. Kossuth Ferencz, ki a függetlenségi párt részéről a vitát megnyitotta, határozati javaslatot nyujtott be, mely a párt ismeretes közjogi követelésein kívül az önálló vámterület eszméjét hangsulyozta.
A külön vámterület eszméje különben erősen terjed az országban s ma már nem szoritkozik a függetlenségi párt köreire. Az önálló vámterület mellett nyilatkozott nem rég – mint annak idején emlitettük – a fővárosi képviselet, a napokban pedig a kassai kereskedelmi kamara foglalt mellette állást.
A nyomott közgazdasági helyzet általában keményen érezteti hatását a közvélemény minden nyilvánulásában. Két kérdés fog uralkodni a közelebbi jövő politikai harczaiban: a közgazdasági és a közigazgatási állapot halasztást már nem tűtő megjavitása. Sem az egyik, sem a másik tekintetben már nem fognak nagy dolgok történni a mostani országgyülés alatt.
Az adóreform kérdése, valamint az évtizedek óta tervezett közigazgatási reform is a jövő országgyűlésre marad, de ez nem zárja ki azt, hogy bár kisebb keretben, kisérletek ne történjenek a legégetőbb bajok orvoslására.
A magyar államnak választania kell, hogy vagy folytatja, ha mérsékelten és óvatosan is, a befektetéseket valamivel magasabb kamatláb mellett felvett pénzzel, - mert a pénz a háboruk miatt megdrágult az egész világon, - vagy beszünteti a befektetéseket. Az utóbbi nagyobb baj volna, mint a körülbelül négy tized perczenttel magasabb kamat. Azért a kormány a befektetések folytatását választja, ha némi áldozatok árán is.
Hasonló esetben van Budapest főváros is. Ennek pénzügyei oly helyzetbe jutottak, hogy a város intéző körei már kikerülhetetlennek mondják a községi pótadó emelését. Az adóemelés azonban oly visszatetszést szült a polgárság közt, különösen tekintettel arra, hogy ez idő szerint úgy is minden kereseti ág nehézségekkel küzd, hogy az adóemelést elhalasztották s a főváros részint bizonyos közmunkáknak lassubb keresztülvitelével, részint kölcsönnel fog segiteni magán.
Ezen kívül a tulságosan költséges közigazgatási szervezet egyszerüsitésével lehetne enyiteni a pénzügyi bajokat. A miniszterelnök és belügyminiszter, kinek tárczájához a főváros ügyei tartoznak, behatóan foglalkozik a főváros helyzetével s arra az elhatározásra jutott, hogy a főváros szervezetére vonatkozó törvénynek gyökeres reformját fogja javaslatba hozni. Eddig az volt a terv, hogy a fővárosi törvényt majd csak az általános közigazgatási reform keresztülvitele után fogják megváltoztatni. Most már arra az elhatározásra jutottak, hogy ezzel a változtatással nem várnak a megyék és községek reformjáig, hanem mielőbb hozzáfognak.
Hogy a viszonyok a vidéken sem sokkal jobbak, néhol még rosszabbak is, azt tudja mindenki. Tudja maga a kormány is. Itt nem lehet az orvoslással a közigazgatási reformot bevárni. Ez az oka annak, hogy a belügyminiszter fölszólitotta a főispánokat, hogy a leghivatottabb tisztviselők közremüködésével tartsanak értekezleteket és tegyenek javaslatokat, mi módon lehetne a mostani tulságosan hosszadalmas és nehézkes hivatalos eljárást egyszerüsíteni.
Az eljárás egyszerüsítése – ez most a jelszó mindenütt, mert az ország már nagyon is sinyli a tulságos sok irkafirkát s ezernyi érdek mindenfelé segélyért kiált!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!