Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1901 | Január

A XX-ik század első esztendeje

Az 1901-ik év, míg az egész keresztény világban a XX-ik századot nyitja meg, Magyarországon külön is nagy jubileumi év, mert a magyar állam szervezkedésének befejezését ezer esztendősnek hirdeti.


Az új esztendő 7772-ik a világ teremtése óta, 7499-ik a görög egyház és 5661-5692-ik a zsidók korszámítása szerint, 2651-ik Róma alapítása óta, 1112-ik őseinknek a mai Magyarországban való megjelenése óta, ezredik Szent István magyar trónra való jutása óta, 901-ik Magyarországnak az európai független államok közé történt besorozása óta, 660-ik a tatárjárás óta, 600-ik III. Endrének , az Árpád-ház utolsó ivadékának a halála óta, 463-ik a könyvnyomtatás föltalálása óta; 264-ik a magyar tudományegyetem, 99-ik a Nemzeti Múzeum alapitása óta, 71-ik Ferencz József király születése és 34-ik megkoronázása óta.

 

Legtöbb nap kedd lesz az új évben: keddel kezdődik és keddel végződik.


A farsangja rövid: január 7-től február 19-ig, tehát mindössze negyvennégy nap. Az új-év uralkodó bolygólya a hold. Mindössze egy teljes és egy gyűrűs napfogyatkozás s egy holdfogyatkozás lesz. Budapesten csak a holdfogyatkozás látható október 27-én és a gyűrűs napfogyatkozás november 11-én, reggel egynegyed nyolcz óra tájban.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Mikor kezdődik egy új évszázad?
Kántor Judit

Egy jól dokumentált ezredfordulón túl talán nem tűnik meglepőnek, hogy az 1901-es év újévi köszöntője nem a „kerek” 1900-at, hanem a következő esztendőt tartja az új évszázad kezdetének. Mindannyian emlékszünk azokra a sajtó- és egyéb vitákra, melyek azt lettek volna hivatottak eldönteni, hogy az új évezred 2000-ben avagy 2001-ben kezdődik-e? Az évek múltával a kérdés némiképp aktualitását veszítette ugyan, de „végső” megoldás nem találtatott.


A történelem során a különböző népek és vallások igen sokféle naptárt és évszámlálási módot alakítottak ki. Ezek közül néhány – például a zsidó és a mohamedán egyházi naptár – még ma is él, párhuzamosan az egész világon egységesen használt Gergely-féle naptárral.


A mai időszámítási mód még nincs kétezer éves, hiszen a középkori Európában még Diocletianus császár trónralépésétől (284) számlálták az éveket.


A ma is használt naptári elvet először Dionysius Exiguus római apát javasolta 532-ben, mivel nem tartotta méltányosnak, hogy időszámításunkat „egy zsarnok hatalomra jutásához” kössük. Ő javasolta először, hogy Jézus születése legyen az új kezdőpont.


Eme dátum körül azonban már ekkoriban is nagy volt a bizonytalanság s a mai legújabb csillagászati álláspont szerint most sem jó a rendszer, mivel Jézus valójában a mai időszámításunk kezdetének tekintett időpont előtt a 7. évben született.


S akkor még nem beszéltünk a hónap és nap problémájáról! A IV. század végétől ezt december 25-re teszik s időszámításunk e jelképes születési nap utáni 8. napon kezdődött el. Az időszámítás kezdete előtti évekre ekkor még nem gondoltak, valójában csak a XVII. századtól kezdték számlálni őket.


Időszámításunk első éve Dionysius rendszerében az 1. sorszámot kapta, tehát történeti időszámításunknak nincs nulladik éve. Ez a lehetőség fel sem merülhetett, mert az arab számírás Európában csak a X. század körül jelent meg, Dionysius korában a számoláshoz római számjegyírást használtak, amiből hiányzott a nulla. Az évek számolását sem kezdhették másként, mint egyessel! Ez történelmi tény, amit a hagyomány másfél évezreden át változatlanul megőrzött – s történelmi tényekről vitatkozni éppoly értelmetlen lenne, mint mondjuk arról, hogy miért sárga a citrom.


Az első évvel kezdődő számítási mód egyébként is sokkal közelebb áll a mindennapi logikához, hiszen amikor megszámlálunk valamit, akkor sem kezdjük a felsorolást nullával! Gondoljunk bele: hogy hangzana mondjuk egy olimpiai híradásban, hogy X. Y. szerezte meg a dicsőséges O. helyet!?


Az időszámítás kezdete előtti évek számlálásának bevezetésekor szintén kihagyták a nullát, eszerint a Kr. u. 1-et megelőző a Kr. e. 1. év. Ez a módszer már valóban okoz némi kényelmetlenséget az időszámítás kezdetét magában foglaló időtartamok hosszának kiszámolásakor, vitára bocsátani azonban ezt sem lehet, mert hagyományként ezt is elődeinktől örököltük.


S milyen logikátlan az ember! Annak ellenére, hogy a tudomány és a sajtó annak idején még egységesen 1901. január 1-re tette az új század kezdetét, a nagy ünneplés, „koczzintások és jókivánságok” mégis „1899 deczember 31-ére” estek.

 

S a „kerek számok bűvölete” azóta sem engedi ki markából az emberiséget és eufórikusan ünnepeltünk 1999. decemberében is. Legfeljebb arra voltunk hajlandóak – a tudomány és a fogyasztás szellemének adózva -, hogy 2000-ben megismételjük a mulatságot, hiszen egy jó buli mindig jár nekünk.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
BUÉK1901 BUÉK 1901 BUÉK
HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Nyersanyagválság a világpiacon Nyersanyagválság a világpiacon
Soha olyan tisztán a világpiac tendenciája, hogy nagy területek...
Kossuth Lajos szobra a Párisi nagy szalonban Kossuth Lajos szobra a Párisi nagy szalonban
Tizenöt évi párisi időzés nem változtatott egy magyar szobrász,...
Ádám és Benedek professzor viszontagságos utazása után vasárnap hazaérkezett Amerikából Budapestre Ádám és Benedek professzor viszontagságos utazása után vasárnap...
Viszontagságos utazás után vasárnap érkezett haza Amerikából két...
A Földön mozgó testek súlya A Földön mozgó testek súlya
Legnagyobb fizikusunk, a nemrég elhunyt Báró Eötvös Loránd, a...
Asszonyuralom az őserdőben Asszonyuralom az őserdőben
Az Amazon őserdeiben, mintegy negyven mérföldnyire a Rio Teffe...
Buvárok a leszállás előtt Buvárok a leszállás előtt
A sokféle merész emberi vállalkozások között nagy elsimerés illeti...
A miniszterelnök az antiszemitaság ellen A miniszterelnök az antiszemitaság ellen
Augusztus 17-én Szabolcsi Miksa az „Egyenlőség” czímű...
„Paprikás” hangulatban a Törekvés nyerte az amatőr derbit „Paprikás” hangulatban a Törekvés nyerte az amatőr...
Az Elektromos nagy elánnal kezd és mindjárt veszélyes is. Pfandler...
A drótkötélpálya A drótkötélpálya
A völgyben vagy az alföldön élő ember igen furcsa fogalommal bir...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98