Dtum
Login with Facebookk
1901 | Július

Régi naptárak és jóslások

Újabban a naptárcsinálás történetét többen próbálták megirni. Viszszamentek egész Khina őskoráig, a hol már Marco Polo látott kalendáriumokat. Sőt még meszszebb is viszsza lehet menni, a 18-ik, 20-ik egyiptomi dinasztiáig, Kr. e. 1200 évvel. Ez időből már maradt fen egy papyrus-töredék, mely többek közt ilyen közhasznú tanácsokat ád: szept. 21: ne vágj le ökröt; 22: ne sózz be halat; decz. 28: ne egyél vizi állatotjan. 7: ne mutasd magad asszony előtt, stb.


Maga az „almanach” szó némelyek szerint az arabsból, mások szerinte a görög, vagy az ó-szász nyelvből elred, a hajdani szászok körülbelől egy láb hosszú, négyszögletes farudakra szokták volt vésni az egész évi holdjárást, ugy, hogy mindig meg tudták mondani, mely napra esik valamelyik ünnepök.

 

Ezt a rovátkás fadarabot aztán almon-aghinak nevezték. Ilyen ősi naptárt ma is őriznek Cambridgeben, a St. John-kollegiumban. Ezek a régi fába vésett almanachok mintegy nyolcz hüvelyk hoszszú, négyszögletesre faragott kemény fából állottak, oly módon készitve, hogy a teremben a család hasznára fel legyenek függeszthetők. De sokszor sétabotba voltak beillesztve.

 

Tulajdonképpen valóságos örök naptárak voltak ezek, melyek a vasárnapokat s az év egyéb ünnepeit jelezték. Mekkora út e durva márványtömbtől a mai elegáns zsebnaptárakig, melyek plüssbe, selyembe kötve, művészi rajzaikkal gyönyörködtetnek!


Egyes naptár-kiadások valóságos világhirt tudtak maguknak kivívni. Nálunk a lőcsei kalendárium volt országszerte hires és imseretes. A hagyomány szerint egy Leensberg Máté nevű kanonok a ki 1600-ban élt, s a ki a mende-monda szerint unokaöcscsének szokta volt tollba mondani az év egyes napjai alá irandó időjóslatokat. Mikor szeptember 21-hez értek, az öreg kanonok elkezdte komolyan diktálni:

 

Borús idő, erős csapadékkal.” „De nagybátyám – kiáltott fel az unokaöcscs,- hiszen szeptember 21-dike a te névnapod!” „Igazad van, öcsém, ird hát, hogy állandóan derült”. – vágott vissza a lelkiismeretes kanonok.


Leensberg első naptára 1636-ban jelent meg. Ebben le volt ábrázolva az emberi test különböző részei felett uralkodó tizenkét égi jegy s olvasható volt, hogy mely hónapok kedvezők a hajvágásra, érvágásra, orvosság szedésre. Ám az orvosok fellázadtak erre a vakmerőségre, hogy egy kalendárium-csináló avatkozik bele az ő mesterségükbe s a következő években már kihagyhatták a naptárból az orvosi tanácsokat.

 

Pedig a mi különösen az érvágást illeti, már a régi arabok keddet és szerdát ajánlták erre legalkalmasabbnak. Ma is még azokon a napokon, melyeket a csillagjósok köpölyözésre rendelnek, a bagdadi utczákon egész vérpatakok folynak, melyek a borbélyműhelyekből erednek, a hol az ily műveleteket végezni szokták.


Egy régi angol orvos, Gordon Bernát is azt mondta, hogy jó kalendárium nélkűl, mely a hold járását mutatja, az egész orvostudomány haszontalan. Gyógytudomány és asztrológia igy jártak karöltve századokon keresztül. Az ó-kor „dies aegyptiaci” (egyiptomi napok) név alatt ismerte azokat a napokat, melyekben nem volt szerencsés bármibe is belekezdeni.

 

Ilyen eredetileg kettő volt minden hónapban, de később 42-re emelték a csillagászok ama napok számát, melyeken tartózkodni volt tanácsos akár a szakáll,- akár a hajnyirástól, körömvágástól, adás-vételi szerződésektől, stb. Öt nap különösen kedvezőtlen volt az útazásra, ezek: márczius 3-ika, augusztus 17-ike s szeptember 1-je, 2-ika és 30-dika.

 

De a legszerencsétlenebb három napnak tartották az egész évben április 1-jét, mint állitólag az áruló Judás születése napját, augusztus 1-jét, a mely napon Luczifert az Isten letaszitotta az égből, s deczember 1-jét, Szodoma pusztulásának napját.

 

Ma már ezekhez járúl még a babonában a péntek és minden hó 13-dika. Sokan nem akarnak pénteken körmöt vágni, vagy ruhát cserélni, nehogy maguk ellen zúdítsák a szerencsét vagy egészséget”. Különösen a pénteki ingcserélés anynyira ellenszenves ma is némely országok tengerészei előtt, hogy megtörtént az is, hogy egy hajótörést a bretagni partokon, melyben mindenki odaveszett s csak a kapitány menekűlt meg, annak tulajdonitottak utóbb, hogy emberei áthágva parancsát, előtte való napon, pénteken inget váltottak.


Abban azonban már Zahn sem hisz, hogy a ki nagypénteken született, képes volna látnia halottakat a föld alatt. Ő – úgymond – szintén nagypénteken született 1641-ben, de soha sem látott egyebet néhány éjféli kisértetnél, milyeneket mások is láttak.

 

Pedig a péntek nap babonájában nevezetes emberek is osztoztak. Napoleon is remegett a péntek naptól. A mi ezek közűl a péntek napot illeti, némi magyarázatot találunk abban a legendában, hogy Ádám és Éva péntek napon ettek a tiltott gyümölcsből, s azon a napon haltak is meg.

 

Jézus halálát is péntek napra teszi a közhit De lehet, hogy öszszefügg ez a babona azzal is, hogy péntek a muzulmánok vasárnapja, s az indiai buddhisták és brahminok is tartózkodnak attól, hogy pénteken valami munkába belekezdjenek. A skótok nem osztják ezt a véleményt, mert ők péntek napon szeretnek házasodni.

 

Honnan jön a 13-as szám baljóslatú jelentősége? A keresztény hagyományok szerint Krisztus utolsó vacsorájától a tizenkét tanítványnyal. De az éjszaki mytholigia onnan származtatja, hogy a Valhalla egyik lakomáján Loki titkon belopózott tizenharmadiknak, minek következtében Baldur megöletett.

 

A törökök is akkora ellenszenvvel vannak a tizenhármas iránt, hogy ezt a szót teljesen törölték a szótárukból. Hát még ha a 13-as szám és a péntek nap végzetes dátuma összekerülnek a naptárban!

 

Nemcsak napok, de egyes hónapok is voltak szerencsétleneknek bélyegezve a régi naptárak szerint. Így május, a rózsák hónapja kedvezőtlennek tekintetett a házasságokra, szeptember veszedelmes volt a nagy urakra, október és november az öregekre.

 

Viszont aztán januáriust minden tekintetben szerencsés hónapnak tartották. Érdekes itt megjegyezni, hogy az 1789-diki franczia forradalmat három-négy astrologus is megjövendölte.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Háboru és időjárás
A jelen világháború és a régibb háborúk lefolyása igazolja, hogy a...
Meddig él egy bolha? Meddig él egy bolha?
Egy svéd természet rajzszakos tanártól azt kérdezte egyszer egy...
Egységes magyarság Egységes magyarság
Magyarság csak egyetlenegy van az egész világon. El se lehetne...
Barthou új angol-francia antantot készít elő Barthou új angol-francia antantot készít elő
Barthou francia külügyminiszter nagy diplomáciai kísérettel vasárnap...
Budán cipészkedik Kalmár Elza a szegedi Madách-szobor alkotója Budán cipészkedik Kalmár Elza a szegedi Madách-szobor alkotója
Szombaton a főkapitányság bűnügyi osztályának folyosóin választékosan...
Öt és félmillió pengő tanoncotthonokra Öt és félmillió pengő tanoncotthonokra
Az Ipartestületek Országos Központjának legutóbbi választmányi ülésén...
A koala vagy erszényes medve A koala vagy erszényes medve
Az erszényes állatok virágkora a szárazföldi otromba gyikok, a...
Az átöröklés a természetben Az átöröklés a természetben
A természettudósok már évszázadok óta fürkészik a lét keletkezésének...
Újpest – Somogy 7:2 (1:1) Újpest – Somogy 7:2 (1:1)
A bajnokcsapat hívei azzal mentek ki a Stadionba, hogy gólarányjavító...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98