Dtum
Login with Facebookk
1901 | November

A karborundum ipari alkalmazása

Az aranycsinálás titkát fürkésző alchimisták meddő törekvéseik ellenére is számos fontos fölfedezéssel gazdagították az ipart és a tudományt; a gyémánt mesterséges előállítása körül fáradozó kutatók is dicsekedhetnek hasonló véletlen sikerekkel, bár ők kitűzött feladatukat is, legalább részben, megoldották.

 

Az ő kisérleteiknek gyümölcse egyebek között a karborundum fölfedezése is. A tiszta szilicziumkarbid 30% szénből és 70% szilicziumból áll; az ipari karborundum ezenkivül még kevés aluminiumot, vasat és meszet is tartalmaz. A karborundum hatszöges rendszerű táblás kristályokat alkot, szinök a bennök foglalt idegen alkatrészek szerint sárgás, zöldes, kékes; a kristályok ridegek, keménységök a korund és a gyémánt keménysége között áll, sűrűsége 3.22.

 

A közönséges oldószerekben majdnem teljesen oldhatatlan, olvasztott alkálikarbonátok és alkálihidroxidok azonban szénre és alkáliszilikátokra bontják. Levegőn vagy oxigénben nehezen ég el szénsavvá és kovasavvá.Gyakorlati fontosságát nagy keménységének köszöni, a melynek folytán igen becses csiszoló anyag. A karborundum-kristályokat megőrlik, iszapolják és porát különböző finomság szerint osztályozzák. Csiszolási czélokra port, porral bevont papirost és vásznat, végre karborundum-korongokat és lapokat használnak.

 

A karborundum koptató ereje és tartóssága gyakorlati tapasztalatok szerint 4–5-szörte nagyobb a korundénál (smirgli), tehát ugyanannyi idő alatt 4–5-ször annyi munkát végezhetünk vele, mint a korunddal. Ez azonban csak a csiszoló porra, papirosra és vászonra áll; a korongok még sok tekintetben kifogás alá esnek. A korongok Mühlhäser szerint úgy készülnek, hogy a kellő finomságú port, a korong czélja szerint változó kötőanyaggal, pl. porczellánmasszával gyurják össze, hidraulikus nyomással sajtolják, szárítják és erős tűzben a kötőanyag zsugorodásáig hevítik.

 

Ha már most akár a kötőanyag, akár a karborundumpor finomsága nem felel meg a megmunkálandó tárgy keménységének, akkor vagy nem fog rajta a korong, vagy kipattannak a rideg szemcsék és csak a kötőanyag horzsolja a tárgyat. Hosszabb gyakorlat után az érdekeltek bizonyára mindenféle anyaghoz előállítják és meg is jelölik majd a megfelelő korongokat és a legczélszerűbb forgási sebességöket, a mely megjelölésnek már is nagyon érzik híját és vallják kárát a gyakorlatban.

 

A jól megválasztott korong azonban nagyon felülmulja a többi csiszoló anyagokat, és szinte megbecsülhetetlen a keményre edzett szerszámaczél csiszolására. A csiszolt tárgy ugyanis nagyon kevéssé melegszik fel a karborundum-korongon, legfeljebb a sárga futtatási színt ölt fel, s így nem lágyul meg mint a smirglikorongon edzett aczél, a mely egész a vörösizzásig hevülhet. A közönséges csiszoló korongon a szerszámélesítés nagyon időrabló munka, mert minduntalan félre kell tenni, vagy lehűteni, hogy élesítés közben keménységét el ne veszítse, hogy meg ne ereszkedjék.

 

A karborundummal mindig szárazon dolgoznak és ügyelni kell arra, hogy különösen olaj ne érje, mert az csiszoló hatását teljesen lerontja. Az olajos smirglikorong megtisztul, ha szívós rézdarabot szorítunk rája, a karborundum-korongot azonban gyémánttal kell leköszörülni, ha újra használni akarjuk.

 

A karborundum-korongoknak, azonkívül hogy törékenyek, még az a hibájok, hogy csak a peremök csiszol, koronglapjok nem fog. Ennek oka a kristályok táblás szerkezetében rejlik, a lapos táblák ugyanis a sajtolás hatására a korong síkjával egyközűen helyezkednek el, az élek tehát mind a korong pereme felé irányulnak, a korundszemcsék ellenben nincsenek valamely lap irányában fejlődve, nem táblásak és így elhelyezkedésök sem egyirányú.

 

Ujabban a vaskohászat terén is próbálták a karborundumot fölhasználni, nevezetesen a nyersvas finomításánál mind deszoxidáczióra, mind a szén és a sziliczium mennyiségének szabályozására. Egyes helyeken jó eredményeket is értek el vele, a mennyiben egyenletesebb és nagyobb szilárdságú anyagra tettek szert. Egyelőre azonban a karborundum sokkal drágább, semhogy erre a czélra nagyobb terjedelemben volna hasznosítható.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Buvárnaszádok Buvárnaszádok
Amily mértékben fejlődött és tökéletesedett a buvártechnika,...
A bécsi vívóverseny és az osztrákok A bécsi vívóverseny és az osztrákok
Régi dolog,hogy a külföld azért nem ismer kellőleg bennünket,...
Fülbetegségek, a fül részei Fülbetegségek, a fül részei
Mielőtt a fül betegségeiről beszélnénk, először legyünk tisztában...
A Montessori-módszer A Montessori-módszer
A Montessori-módszer főbb szempontjai a következők: gyermekben...
Kozmutza Flóra értelmiségi- és ösztönvizsgálataival Kozmutza Flóra értelmiségi- és ösztönvizsgálataival
Különös könyv. Teli nyugtalan és nyugtalanító kérdéssel. Ha a...
A német császár fia házasodik A német császár fia házasodik
A mult héten Vilmos császár ötödik fia, a 26 éves Oszkár herczeg...
A Danubia nemzetközi versenye A Danubia nemzetközi versenye
A bécsi Danubia kétnapos versenye a résztvevő magyar versenyzőknek...
Mi a rossz az új divatban? Mi a rossz az új divatban?
A megszólás öröme… Hiába, ezt a tavaszi napfénynek készült,...
Német Wagner-előadások Budapesten Német Wagner-előadások Budapesten
A mai idősebb nemzedék jól emlékszik, hogy ifjúkorában a legnagyobb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98