Dtum
Login with Facebookk
1901 | Szeptember

Tegyünk valamit!

- Teasdale Ottó szövetségi urhoz.-
Elnök ur, - engedje meg, hogy én, a ki esztendők sora óta kisérem figyelemmel a kerékpáros-sportnak minden eseményét, megannyi mozzanatát és látom, hogy míly visszaesés állott be a sport életében – néhány sornyi írásommal terhelhessem.


Naiv hittel én ugyanis még ugy vélekedem, hogy lesz még az máskép is. Valamikor nemsokára megint feléled a kerékpározás sportja és egészségesebb lendületet vesz, mint valaha. Bízom benne, hogy ujból életképes lesz s fejlődni fog, de hogy így legyen – szükséges természetesen az is, hogy a kik erre első sorban vannak hívatva, minden erejükkel s a rendelkezésükre álló eszközökkel istápolni a válságban leledző sportot, hogy azok, a kiknek cselekedniök kell, ne hagyják el, hanem lelkesedéssel és szeretettel karolják fel a kerékpározás sportjának maiglan mostoha sorsban részesített ügyét.


Hogy ki van erre első sorban hivatva? Kell-e mondanom, nem találja-e mindenki el? Az a szövetség, mely a hivatalos kerékpárosságot kell, hogy képviselje hazánkban. Az a szövetség, a melynek nem adatott szerencsével működhetnie, a mely talán több rázkódtatáson ment keresztül, mint maga a kerékpár-sport. Sokat mondtunk ezzel, mert hiszen sehol több mesterséges akadályba nem kellett beleütköznie ennek a szép és nemes sportnak, mint éppen minálunk.


Az elfogulatlan szemlélőnek szinte ugy tetszhetett, hogy ez a szántszándékos ellenségeskedés tulzott még akkor is, ha csak a sport egyik ujabb válfajának szól és nem a modern közlekedés gyors járművének.

 

A nevetségességig fokozzák a kerékpározás elleni hadjáratban való tüzelés szítását és hoztak olyan szabályrendeleteket, a melyek békók közé szorították e sportot, s alkottak adót, a melylyel a kerékpározás ezer meg ezer hívének vették el kedvét a sport űzésétől.


Minek okolnám a szövetséget? Miért mondanám, hogy tehetett volna ellene? Vagy hogy most is csak rajta mulik segíteni a kerékpározás sportján. Dehogy mondom.


Jól tudom, hogy miben rejlik a baj. De azért kellemetlen érzést kelt bennem, ha látom – hogy van egy sportág, a mely tegnapelőtt még virágzóban volt, fénykorát élte, elterjedt volt és talán általánosságban népszerű is, és ma már-már egészen alább hagyott, hiveinek száma redukálódott, s az egész vonalon sehol egy pontnyi biztató jelenség, a mely azt mutatná, hogy hát van még kerékpár-sport, s hogy nem igaz, a mit lépten-nyomon, uton-utfélen hallani, hogy a kerékpározás egyáltalán nem dívik többé, s mint sport-ág egy idejét multa, nem létező fogalom ma már.


Helyes utját jelezni e sportnak, egészséges irányba terelni a kerékpározás ügyét, tenni ott, a hol tenni kell, s alkotni ott, a hol az utolsó években duló viharzások romba döntötték a kerékpárosságnak megannyi erősségét, ezt kellene mulhatatlanul megtennie a Magyar Kerékpáros Szövetségnek.


Elnök ur módját találhatja ennek. Biztató kezdet az a nagyobbnak tervezett kirándulás, a mely hogy nem sikerült, a hogy kellett vón sikerülnie – nem okolható érette a szövetség.

Én a turisztikát tartom annak, melynek fellendülésével életre kell kelnie magának a kerékpáros-sportnak is.


Az a rokonszenv, mely Elnök urat a szövetség vezetésére hívta meg, segítségére lehet majd e szövetség felvirágoztatásában is.


Ideje volna, hogy tegyünk valamit!
Hajnóczi József („K-S”)

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kerékpározás
Pálinkás Judit

A mai kerékpár elődjét, a „Dandy Horse”-t gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós hozta be Angliából. A kerékpársport fejlődése nálunk a 19. század végére esik. 1876-ban már 78 velocipédezőt említenek a feljegyzések. A magas kerekű velocipédre való felszállás, és a szerkezettel való megállás azonban körülményes, ezért inkább az alacsonyabb kerekűek terjednek el.

 

1880-tól érkeznek is a modernebb, tökéletesebb kerékpár változatok, s a fővárosban egyre többen pattannak bicycle-re. (A kerékpár elnevezésére még idegenszavakat használnak, amíg az MTA 1883-ban meg nem alkotja a kerékpár szót.) A kor híres kerékpározói Vermes Lajos és fivére Vermes Nándor, Spíró Antal, Günther Károly és Nádler Vilmos. A csapat rendszeresen szervez kerékpáros kirándulásokat, amelyekre barátaikat is meghívják. A kerékpározás gyors terjedése és növekvő népszerűsége 1882. szeptember 13-án életre hívja Kosztovics László vezetésével az első Magyar Budapesti Kerékpár Egyesületet. A szövetségek száma vidéken is rohamosan növekszik. Tevékenységük azonban nincs összehangolva. Hamarosan megfogalmazódik az igény egy országos szövetségre.

 

Mint minden újtól, kezdetben a kerékpározástól is idegenkednek az emberek. Az egyesület alig tudja megakadályozni, hogy a fővárosi rendőrkapitány be ne tiltsa a kerékpározást. Végül 1883-ban vonja vissza erről szóló rendelkezését. 1883 augusztusában rendezik meg az első hivatalos versenyt a fővárosi ügetőn. A hazai versenyek mellett már nemzetközi versenyeket is szerveznek. Ezeken sajnos a bécsi és prágai kerékpárosok még a győztesek.

 

Útjára indul az országúti versenyzés is. 1889-ben ünnepel először a közönség magyar bajnokokat: repülőversenyben Keszler Albertet (Condor KE), 10 kilométeren Lauber Dezsőt (Pécsi BC) és 100 kilométeren Papp Ferencet (MTK). Az 1880-as év végén feljegyzett egyesületek száma: városokban 119 és községekben 134. Az országban 97 kerékpárpálya működik. Ilyen pályával rendelkezik a Hunnia Velocipéd Club a Budai Polgári Lövölde telkén, a MAC az Orczy-kertben és a Pécsi Bicycle Club.

 

1894-ben végül megalakul a hőn vágyott Magyar Kerékpáros Szövetség. Elnökének Gerenday Györgyöt, alelnökének Bláthy Ottót és főtitkárának Balogh Hugó választják. A szövetség első lépéseként elhatárolja egymástól az amatőr és professzionista sportot. Kezdetben 181 tagegyesülettel rendelkezik és igazolt kerékpárosainak száma 4371. 1896-ban megépül a Millenáris kerékpár-stadion, amely 500 méteres és 3000 néző befogadására alkalmas.

 

Annak ellenére azonban, hogy létrejön az országos kerékpáros szövetség, növekszik az egyesületek és igazolt tagok száma, egyre modernebb pályákat építenek és nő a kerékpározás iránti érdeklődés, a kerékpársport hamarosan szinte teljesen elsorvad. Hihetetlen, de így van. Oka a kerékpáradó bevezetés. Ez az adó 5 forintban határozza meg a kerékpár-tulajdonos fizetési kötelezettségét. Sorra zárnak be a kerékpárgyártó műhelyek és a legjobb versenyzők elhagyják az országot.

 

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Két női kerékpáros A kerékpár később
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98