Dtum
Login with Facebookk
1902 | Május

Léghajók fölszállása a Margit-szigetről

A léghajózás az utóbbi időkben nagyot fejlődött. Bár a kormányzó léghajót máig nem sikerűlt feltalálni és Santos Dumont és mások kisérletei most is kisérletek, a levegőt járó készülékek tökélesedtek.

 

Főleg úgy, hogy a fölszálllásra, bizonyos vidék áttekintésére szerelhessék föl. Ennek a hadsereg vehetné hasznát. A katonaságnál tehát Európában külön léghajó osztályt szerveztek. A mi hadseregünknél is. Nem, mint sportot űzik, hanem mint a hiradó és kémlelő szolgálat kiegészítőjét. Bécsben a hadsereg szervezetébe illesztve működik a léghajózó osztály, mely az 1896-iki budapesti ezredéves kiállításon is bemutatta gyakorlottságát.

 

Budapesten a léghajózási kisérletekhez való csatlakozás szempontjából alakult a *Magyar Aero-klub*. Czélúl tűzte ki a tudományos kutatást; nevezetesen részt vesz a nemzetközi meteorológiai munkálatokban. Törekedni fog arra is, hogy a léghajózást hazánkban lehetőleg meghonosítsa és megkedveltesse.

 

Márczius 2-án alakúlt meg Budapesten az új klub, a melynek védnökségét Lipót Szalvátor főherczeg vállalta el, a ki Bécsből több léghajózást tett *Meteor* léggömbjével.


A Magyar Aero-klub érdekes működését azzal kezdte meg, hogy május elsejének reggelén a Margit-sziget sporttelepről két fölszállást rendezett léghajóval. Egyiket Lipót Szalvátor főherczeg *Meteor* léggömbjével. A margit-szigeti ünnepély programmját így állapitották meg: Gróf Széchenyi Béla koronaőr, a klub elnöke, megköszönte a főherczegnek a védnökség elfogadását.

 

Auguszta főherczegnő megkeresztelte a magyar klub léggömbjét *Turul* névre. Apró, iránymutató ballonok felbocsátása. A főherczeg ballonja: a *Meteor* elindult. A ballont a főherczeg maga vezette. Kiséretében gróf Majláth László főrendiházi tag, továbbá Král Sándor tüzérfőhadnagy, a klub egyik kapitánya utaztak.

 

A klub ballonja: a *Turul* is elindult. A ballont ifj. Tolnay Lajos, a klub első kapitánya vezette. Utitársai: a bécsi katonai léghajós-intézet parancsnoka, Hinterstoisser Ferencz százados és Lisznyai Damó Tihamér műszaki tanácsos, a klub alelnöke. Szerencsés utazás után a *Turul* Tura község mellett, Lipót Szalvátor főherczeg hajója pedig Hatvannál szállt le.

 

Az utasok vasuton tértek vissza Budapestre.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A magyar ballonozás kezdetei
Kántor Judit

Az első ballon-kísérletAz ember először hőlégballonnal emelkedett sikeresen a levegőbe. Ezt a felemelő érzést Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d'Arlandes márki élte át elsőként, Etienne-Jacques és Joseph-Michel Montgolfier által készített hőlégballonnal 1783. november 21-én, Franciaországban, Bois de Boulogne-ban. 9 kilométeres utat tettek meg 100 m magasan, Párizs felett. A hőlégballon magassága 22 m, átmérője közel 14,5 m és térfogata 2000 m3 volt. Ekkor kezdődött a levegő meghódítása.

 

A léggömb kísérletek izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet a Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1874-ben viszont két hidrogénnel töltött "repülő golyóbis" emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban született Szablik István piarista készítette. Kísérletéről a Pressburger Zeitung 1784. július 27-én így számolt be:


"Szablik léggömbje 14 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú "égi golyóbis", miután megtöltötték "gyúlékony levegővel" [hidrogén], 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk [55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért el. Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magassabbra, míg azután egy első osztályú csillag nagyságúvá zsugorodott. (...)
Szablik eredményes kísérletének értékéből mit sem von le az, hogy léggömbje a hidrogén tömegesebb előállításának nehézkes volta és valószínűleg pénzszűke miatt is - viszonylag kis méretű volt."



Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok ballonja hajtotta végre. 1811. június 3-án "hétfőn estve nem ugyan a Labyrinthusból, hanem tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új vadonatúj Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna."


"A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ez a léggömb volt az első hazánkban, amely nemcsak embert is szállított, hanem Menner dr. - aki egyébként orvos volt - kis selyem ernyőkkel háziállatokat bocsátott a földre sértetlenül s így a nézőközönség először látott ejtőernyővel leereszkedő élőlényeket. A léggömb szabadon a szél áramlatának Gyöngyösig repült és ott utasával simán földet ért."


Ezután már egyre több magyar vonatkozású repülést is dokumentáltak:
1811. szept. 15. dr. Kraskowitz Pozsonyból a Fertő-tó közelébe repül.
1846. márc. 15. a német Lehmann léggömbvezető a pesti Lövölde térről, akkor Hermina mező, szállt fel.
1850. májusában Coxwell európai léggömbkörútjának utasa a magyar Eszterházi Pál.
1857-ben a Moszka léggömböt mutatják be Budapesten 25000 néző előtt.
1875 - Batthyány Elemér Párizsból Pestre léghajózik a francia Coruth léghajóján.
Az 1880-as években már Silberer bécsi tanár léghajója tartotta lázban a pestieket. A nevezetes Vindobona selyemből készült, bizonyos Brissonet párizsi cégénél, kosarát spanyol nádból fonták. Felszállása 1883. június 23-án történt a mai Lövölde térről, a lövölde kertjéből. A Vasárnapi Ujság beszámolót közölt az utazásról, amely Gubacs, Kispest és Szentlőrinc felett Alsó-Pakonyig tartott.
Godard francia léghajós többszöri felszállása alkalmából a léggömb kosara alatt felerősített trapézon akrobaták mutatványaival szórakoztatta a közönséget.


Ugyanekkor egy hatalmas katonai léggömb a kiállítás tere fölé sokszor felemelkedve módot adott arra, hogy a páratlan kiállítást madártávlatból megtekintsék utasai (összesen 7017 utas.)


"1896. június 26-án Tolnay Lajos, Konkoly-Thege Miklós, az ó-gyallai csillagdának egy hivatalnoka és a meteorologiai intézet kiállitási csarnokának vezetője Godard kapitánnyal, a Ballon Captif tulajdonosával, szabad léghajó utazást tett a milleniumi kiállitás területéről, amely látványosságot a közönség ingyen élvezhette."



"Érdekes, hogy Godard mily egyszerü módon állapitja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz használata nélkül nem tesz egyebet, mint széttépett papirdarabokat dob ki a kosárból s ha a papirdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papirdarabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papirszeletkék libegni látszanak, a ballon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik, ez a legegyszerübb mód és a legpraktikusabb eszköz a niveau-különbözet meghatározására." 


Schwarcz Dávid léghajójaA magyar származású fakereskedőnek, Schwarcz Dávidnak támad az a gondolata, hogy egy alumínium léghajót építsen. A merev vázú léghajó 1897. november 3-án Berlinben emelkedett fel egyetlen, balszerencsés útjára.


Aki egyszer repül ballonnal, azt örökre megragadja az élmény és mindent megtesz azért, hogy ismét a levegőbe emelkedhessen. Így volt ezzel Tolnay Lajos és Konkoly-Thege Miklós, akik öt évvel az első repülésük után, 1902-ben már alapító tagjai voltak a Lipót Szalvátor főherceg védnöksége alatt, Budapesten megalakult az első magyar aéro-klubnak.

 

A Magyar Aero Club 1902-ben Augsburgban megvásárolta a Turul nevű léggömböt, ami az első ballon volt magyar tulajdonban, ami képes volt embereket is szállítani.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Turul utasai Fölszállás előtt
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kenyérosztás a fővárosban Kenyérosztás a fővárosban
Régóta nem volt már országszerte, de kivált a fővárosban oly nagy és...
Pusztít a halálsugár Pusztít a halálsugár
Amióta á rádium, a röntgen és a rádió új utakat nyitott a technikusok...
Utczai harcz Moszkvában Utczai harcz Moszkvában
Hiába kötötték meg a japánokkal a békét az oroszok, otthon a nagy...
Ötszáz milliót követel a meggyilkolt Csobaji József örökségéből menyasszonya Ötszáz milliót követel a meggyilkolt Csobaji József örökségéből...
Az a titokzatos gyilkos merénylet, amely néhány hét előtt történt...
Bankhirdetés Bankhirdetés
Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó-Bank Árú-osztálya: elvállalja...
Nemzetközi impresszionista kiállítás a Művészházban Nemzetközi impresszionista kiállítás a Művészházban
Ezernyolczszázhetvenháromban Párisban a fiatal festők képkiállításán...
Németország utoljára
Az első világháború utolsó nagy német támadására 1918. júliusában...
Letartóztatták a Népszinház-utcai revolveres támadókat Letartóztatták a Népszinház-utcai revolveres támadókat
Vasárnap délelőtt ujból kihallgatták a rendőrségen a Népszinház-utcai...
Aranytojást tojó *tyúkok*
Miksa császár koronázása alkalmával egy nagyobb város kereskedőiből...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98