Dtum
Login with Facebookk
1902 | November

A regösök

A Kisfaludy-Társaság nagybecsű Magyar Népköltési Gyűjteményéből, melynek három első kötetét Arany László és Gyulai Pál szerkesztették, kerek húsz évi megszakítás után most jelenik meg a IV-V. kötet.

 

Ebben a nagy időközben a magyar néprajzi tudomány terén lényeges változás állott be. 1889-ben létrejött a Magyar Néprajzi Társaság, a mely többé nem csak eszthetikai szempontból, hanem a folklorenak (népköltészet-buvárlatnak) megfigyelési módszereivel vizsgálja a néphagyományt.

 

Ily módon kutatta népköltészeti hagyományainkat a Néprajzi Társaság főtitkára, dr. Sebestyén Gyula is, ki már régóta nagy kedvvel buzgólkodott az ilyfajta gyűjtések terén. Most e hagyományok olyan csoportjával ismertet meg bennünket, mely irodalmunknak legrégibb, részben még a pogány-korból származó emlékeit foglalja magában.


Négy évi gyűjtés eredménye a második kötetben közzétett 179 regős ének, hat dunántúli és egy erdélyi megye területéről s 621 lelkes kutató támogatta a gyűjtőt munkájában. Minderről pontosan beszámolnak az egyes énekeket követő jegyzetek, mig a regösök történetéről egy külön testes kötet számol be; mélyreható és messzeágazó komoly tanulmányok érett gyümölcse, a mint ezt Vargha Gyula is hangoztatta, midőn a Kisfaludy-Társaságban e köteteket, mint főtitkár bemutatta. Lássuk pár szóban, hogy miben áll e regös énekek és a regösök érdekessége és jelentősége.


A dunántúli határvármegyékben s Udvarhely-megyékben a regödök karácsonykor, tehát a más vidékiek bethlehemeseivel egyidejűleg jelentek meg. A házról-házra járó énekmondó csapat, mely az ének szerint idegen havas országból vetődött haza, magát Szent-István király ördögöknek tartott, üldözött szolgáinak mutatja be, aztán egy kiforditott ködmenű, lánczot zörgető „bika” bömbölése közben elénekli a „csoda fiú szarva” énekét.

 

Ez a csodaállat felhőben jelenik meg s égő agancsain a napot hozva, egy tóba vagy pázsitos partú folyóba száll alá. A szarvasének után boldog újesztendei áldások felsorolása következik, majd a fiataloknak párokká való összeregölésével s a szokásos alamizsnakéréssel fejezik be mondókáikat.

Erről az összefüggéstelennek s tulnyomó részben már értelmetlennek látszó népi alkotásról valóban meglepő adatokat deritett ki Sebestyén. Széleskörű összehasonlitó néprajzi vizsgálódásai alapján ugyanis megtudjuk, hogy a magyar regősök mondókája ama téli napfordulati kolendák közé tartozik, a melyeket a római naptár januári calendae-i alkalmával a IV-IX. századi zsinati határozatok, ünnepi predikácziók és poenitentiális könyvek főként azért üldöztek, mivel a marha- és szarvasbőrbe bujtatott vitulák és cervulák a keresztény ünnep rovására pogány izű tréfákat űztek.

 

A népszokás, bármennyire üldözték, minden európai népnél megmaradt. Csak naptári elhelyezése változott, mert utóbb a karácsonyi, januári, húsvéti s általában a tavaszi évkezdés az újévi népszokások alkalmazásában igen sok zavart idézett elő. A legépebb emlékek a lengyeleknél, ruténeknél, bolgároknál s az oláhoknál maradtak meg.


A regös énekek vallomása szerint a jelmez nálunk csak a legújabb időben ment ki a divatból, de helyette megmaradtak regös énekeinkben olyan szereprészek is, a melyek ma páratlanul állanak a szláv, germán és román népek kolenda-irodalmában. Ezen emlékek alapján pontosan meg lehet állapitani, hogy a régi rómaiaknál dívott januári calendae-k alakoskodói a pogány napimádási ritusból kerűltek a római provincziákba.

 

E ritust pedig a keleti légiók hozták nyugatra, hol a bika-ölő, szarvas-vadászó új-évi ünnepek a Mithras-kultusz révén lettek általánosan ismeretesekké. E kultuszról pedig Sebestyén megállapitja, hogy a keleti, elő-ázsiai napimádó népek amaz ó-kori eredetű felfogását jelképezte, hogy Mithras, a legyőzhetetlen napisten a tavaszi napéjegyenlőség idején körútjában a Bikacsillagzatba lépett s fényével az áldozatokban is szereplő bikát megölte.

 

Ugyanily jelkép volt a téli napforduló karácsony-újévi cervulája is, a mely azért hordta agancsain a napot, mivel a napot jelképező Mithras ekkor a bak csillagképéban az ó-kori népek halban végződő s vizben gázoló égi szarvasával találkozott.


Sebestyén Gyula azt is vitatja, hogy a keleti eredetű új-évi népszokást őseink a nyugati végek szlovénjeitől avar közvetités révén sajátitották el.


A regősök e szerint a dunántúli végek énekmondói voltak és azok maradtak maig. Ezekből váltak ki azután azok a királyi regősök, a kik a Szent-István-kori üldözés óta a XIII. század végéig az udvar énekmondói és együttivói (combibator-ai) voltak.


A két becses kötethez Vargha Gyula, a Népköltési Gyűjtemény új szerkesztője irt előszót, s ebben megemlékezik arról is, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter a néphagyományok gyűjtését nagyban elősegíti érdeklődésével és támogatásával.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Regölés
Kántor Judit

A regölés lényegében természetvarázsló köszöntés - bőségvarázsló, párokat össze bűvőlő, adománygyűjtő célzatú szokás volt. István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök, mivel a regölés a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke. A karácsony táji népszokások egyik legértékesebb hagyománya, egyike a legrejtelmesebb szokásainknak, melynek eredete, elemei, célzata - sok kutatás ellenére sem világos még előttünk.


A regősök ősi, pogánygyökerű, varázserejű jókívánságokat mondtak a háziaknak, a szokás legfontosabb mozzanata ugyanis a jókívánságok kifejezése. A regősök eredetileg nem közönséges köszöntők, hanem varázslók voltak, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá idézése is.


A "reg" szó hevületet jelent - a sámán extázisra, rejtekezésre utaló kifejezés. A zajütésben és a "regő rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlésében a finnugor sámánvarázslás csökevénye mutatható ki. Utal a szokásnak a téli napfordulat ősi primitív ünnepével való kapcsolatára is. Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás fő részei:- bevezető - szarvas-ének (téli égbolt csillagképe)- gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának)- összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve)- záradék (adományra felhívás vagy elvonulás).

 

Férfiak, legények "kifordított bundában, kucsmában, kezükben láncos vagy csörgos bottal, köcsögdudával, furulyával léptek be a házba, és énekelték a regős énekeket. Bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. Befejezésül az ősi refrént énekelték: hej regő rejtem."


Egyházasfalun (Rábaköz) gyűjtötték az alábbi változatot: "Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái, / Régi szokás szerint szabad megtartani. / Hej regő rejtëm, regő regő regő rejtëm


A cikkhez 1 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
Marczali regösök Ujkéri regösök Regösök Garaboncon Regösének Regösének Sebestyén Gyula Sebestyén Gyula felvétele Sebestyén Gyula felvétele
Cikk-ajánló
Kiásott római város Kiásott római város
Keszthely közelében egy rég eltemetett római városnak a romjait ásták...
Belehalhat-e az ember a nevetésbe? 1 Belehalhat-e az ember a nevetésbe? 1
A kacagásról köteleket írtak össze és Bergson, korunk legnagyobb...
Feloszlatott internáltak tábora Feloszlatott internáltak tábora
Néhány héttel ezelőtt a hadügyi kormány elhatározta, hogy az Aradon...
A király kocsija alatt
Mikor Ő Felsége február 26-ikán délután Bécsből Schönbrunnba...
Téli szüret az Alföldön Téli szüret az Alföldön
Vannak már bortermő vidékek Magyarországon, a hol november végén...
Budapesti Torna-Club I. 5:2 győz a Műegyetemi Football-Club ellen Budapesti Torna-Club I. 5:2 győz a Műegyetemi Football-Club ellen
A harmadik bajnoki mérkőzés nagy közönséget vonzott ki a csömöri-úti...
Cukorspárgán ereszkedett le a harmadik emeletről, de lezuhant a főváros legöregebb betörője Cukorspárgán ereszkedett le a harmadik emeletről, de lezuhant a...
A főváros legöregebb betörője került vasárnapra virradó éjjel...
Állami birtokpolitika Állami birtokpolitika
Minden állam kiadásai az szerint alakulnak, mily irányu annak...
Az orosz balti flotta útja Az orosz balti flotta útja
Napról-napra várták, hogy bekövetkezik a nagy tengeri ütközet...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98