Dtum
Login with Facebookk
1902 | November

A regösök

A Kisfaludy-Társaság nagybecsű Magyar Népköltési Gyűjteményéből, melynek három első kötetét Arany László és Gyulai Pál szerkesztették, kerek húsz évi megszakítás után most jelenik meg a IV-V. kötet.

 

Ebben a nagy időközben a magyar néprajzi tudomány terén lényeges változás állott be. 1889-ben létrejött a Magyar Néprajzi Társaság, a mely többé nem csak eszthetikai szempontból, hanem a folklorenak (népköltészet-buvárlatnak) megfigyelési módszereivel vizsgálja a néphagyományt.

 

Ily módon kutatta népköltészeti hagyományainkat a Néprajzi Társaság főtitkára, dr. Sebestyén Gyula is, ki már régóta nagy kedvvel buzgólkodott az ilyfajta gyűjtések terén. Most e hagyományok olyan csoportjával ismertet meg bennünket, mely irodalmunknak legrégibb, részben még a pogány-korból származó emlékeit foglalja magában.


Négy évi gyűjtés eredménye a második kötetben közzétett 179 regős ének, hat dunántúli és egy erdélyi megye területéről s 621 lelkes kutató támogatta a gyűjtőt munkájában. Minderről pontosan beszámolnak az egyes énekeket követő jegyzetek, mig a regösök történetéről egy külön testes kötet számol be; mélyreható és messzeágazó komoly tanulmányok érett gyümölcse, a mint ezt Vargha Gyula is hangoztatta, midőn a Kisfaludy-Társaságban e köteteket, mint főtitkár bemutatta. Lássuk pár szóban, hogy miben áll e regös énekek és a regösök érdekessége és jelentősége.


A dunántúli határvármegyékben s Udvarhely-megyékben a regödök karácsonykor, tehát a más vidékiek bethlehemeseivel egyidejűleg jelentek meg. A házról-házra járó énekmondó csapat, mely az ének szerint idegen havas országból vetődött haza, magát Szent-István király ördögöknek tartott, üldözött szolgáinak mutatja be, aztán egy kiforditott ködmenű, lánczot zörgető „bika” bömbölése közben elénekli a „csoda fiú szarva” énekét.

 

Ez a csodaállat felhőben jelenik meg s égő agancsain a napot hozva, egy tóba vagy pázsitos partú folyóba száll alá. A szarvasének után boldog újesztendei áldások felsorolása következik, majd a fiataloknak párokká való összeregölésével s a szokásos alamizsnakéréssel fejezik be mondókáikat.

Erről az összefüggéstelennek s tulnyomó részben már értelmetlennek látszó népi alkotásról valóban meglepő adatokat deritett ki Sebestyén. Széleskörű összehasonlitó néprajzi vizsgálódásai alapján ugyanis megtudjuk, hogy a magyar regősök mondókája ama téli napfordulati kolendák közé tartozik, a melyeket a római naptár januári calendae-i alkalmával a IV-IX. századi zsinati határozatok, ünnepi predikácziók és poenitentiális könyvek főként azért üldöztek, mivel a marha- és szarvasbőrbe bujtatott vitulák és cervulák a keresztény ünnep rovására pogány izű tréfákat űztek.

 

A népszokás, bármennyire üldözték, minden európai népnél megmaradt. Csak naptári elhelyezése változott, mert utóbb a karácsonyi, januári, húsvéti s általában a tavaszi évkezdés az újévi népszokások alkalmazásában igen sok zavart idézett elő. A legépebb emlékek a lengyeleknél, ruténeknél, bolgároknál s az oláhoknál maradtak meg.


A regös énekek vallomása szerint a jelmez nálunk csak a legújabb időben ment ki a divatból, de helyette megmaradtak regös énekeinkben olyan szereprészek is, a melyek ma páratlanul állanak a szláv, germán és román népek kolenda-irodalmában. Ezen emlékek alapján pontosan meg lehet állapitani, hogy a régi rómaiaknál dívott januári calendae-k alakoskodói a pogány napimádási ritusból kerűltek a római provincziákba.

 

E ritust pedig a keleti légiók hozták nyugatra, hol a bika-ölő, szarvas-vadászó új-évi ünnepek a Mithras-kultusz révén lettek általánosan ismeretesekké. E kultuszról pedig Sebestyén megállapitja, hogy a keleti, elő-ázsiai napimádó népek amaz ó-kori eredetű felfogását jelképezte, hogy Mithras, a legyőzhetetlen napisten a tavaszi napéjegyenlőség idején körútjában a Bikacsillagzatba lépett s fényével az áldozatokban is szereplő bikát megölte.

 

Ugyanily jelkép volt a téli napforduló karácsony-újévi cervulája is, a mely azért hordta agancsain a napot, mivel a napot jelképező Mithras ekkor a bak csillagképéban az ó-kori népek halban végződő s vizben gázoló égi szarvasával találkozott.


Sebestyén Gyula azt is vitatja, hogy a keleti eredetű új-évi népszokást őseink a nyugati végek szlovénjeitől avar közvetités révén sajátitották el.


A regősök e szerint a dunántúli végek énekmondói voltak és azok maradtak maig. Ezekből váltak ki azután azok a királyi regősök, a kik a Szent-István-kori üldözés óta a XIII. század végéig az udvar énekmondói és együttivói (combibator-ai) voltak.


A két becses kötethez Vargha Gyula, a Népköltési Gyűjtemény új szerkesztője irt előszót, s ebben megemlékezik arról is, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter a néphagyományok gyűjtését nagyban elősegíti érdeklődésével és támogatásával.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Regölés
Kántor Judit

A regölés lényegében természetvarázsló köszöntés - bőségvarázsló, párokat össze bűvőlő, adománygyűjtő célzatú szokás volt. István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök, mivel a regölés a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke. A karácsony táji népszokások egyik legértékesebb hagyománya, egyike a legrejtelmesebb szokásainknak, melynek eredete, elemei, célzata - sok kutatás ellenére sem világos még előttünk.


A regősök ősi, pogánygyökerű, varázserejű jókívánságokat mondtak a háziaknak, a szokás legfontosabb mozzanata ugyanis a jókívánságok kifejezése. A regősök eredetileg nem közönséges köszöntők, hanem varázslók voltak, akiknek hatalmukban állt a szavakkal kifejezett jókívánságok valósággá idézése is.


A "reg" szó hevületet jelent - a sámán extázisra, rejtekezésre utaló kifejezés. A zajütésben és a "regő rejtem"-féle szavak ritmikus ismétlésében a finnugor sámánvarázslás csökevénye mutatható ki. Utal a szokásnak a téli napfordulat ősi primitív ünnepével való kapcsolatára is. Az Erdélyben és a Dunántúlon fennmaradt szokás fő részei:- bevezető - szarvas-ének (téli égbolt csillagképe)- gazda-ének (bőséget varázsol a gazdának)- összeregölés (leányt, legényt név szerint összeénekelve)- záradék (adományra felhívás vagy elvonulás).

 

Férfiak, legények "kifordított bundában, kucsmában, kezükben láncos vagy csörgos bottal, köcsögdudával, furulyával léptek be a házba, és énekelték a regős énekeket. Bevezetőjükben megnyugtatták a családot, hogy nem rablók, hanem Szent István szolgái. A csodaszarvasról, tiszta forrásról, pázsitról daloltak, majd termékenységet varázsló jókívánságokat mondtak a gazdának és háza népének. Ahol eladó lány volt, ott legénnyel regölték össze, hogy mielőbb bekössék a fejét. Befejezésül az ősi refrént énekelték: hej regő rejtem."


Egyházasfalun (Rábaköz) gyűjtötték az alábbi változatot: "Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái, / Régi szokás szerint szabad megtartani. / Hej regő rejtëm, regő regő regő rejtëm


A cikkhez 1 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
Marczali regösök Ujkéri regösök Regösök Garaboncon Regösének Regösének Sebestyén Gyula Sebestyén Gyula felvétele Sebestyén Gyula felvétele
Cikk-ajánló
Riport a pesti fürdőről Riport a pesti fürdőről
A boldog békeévekben fürdővárossá akart fejlődni Budapest. Az...
A parlamenti nyomozó A parlamenti nyomozó
Walter Mihály bankbizományos a preletárdiktatura idején, mint...
Csalódott emberek Csalódott emberek
Mind a legújabb időig úgy volt, hogy a magyar tengerpartról tele...
Az ó-budai takarékpénztár bukása Az ó-budai takarékpénztár bukása
Ismert kézből vettük az alábbi cikkelyt, melynek konkluziói...
A boer küldöttek az amerikai kormánynál A boer küldöttek az amerikai kormánynál
A Hollandiában és Belgiumban székelő boer megbízottak közül Wolmarens...
Hírek a belföldről és külföldről Hírek a belföldről és külföldről
Kecskeméten régen érzett hiányt van hivatva pótolni az uj, Kecskeméti...
A tavasszal megindul a vidéki magyar szállodák újjáépítése és tatarozása A tavasszal megindul a vidéki magyar szállodák újjáépítése és...
A városok kongresszusának küldöttsége szombaton Fabinyi miniszternél...
A német császár marokkói látogatása A német császár marokkói látogatása
Vilmos német császár a Földközi-tengeren tett utazása alkalmával...
A köpenicki kapitány Budapesten A köpenicki kapitány Budapesten
Voigt Vilmos suszter, a kit talán örökké csak köpenicki kapitánynak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98