Dtum
Login with Facebookk
1902 | Október

Fadrusz János

Mátyás király Kolozsvárott október 12-ikén nagy ünnepélyességek közt leleplezett szobra Fadrusz Jánosnak, a jeles mesternek immár második nagy monumentális emlékműve, a mely előkelő helyet foglal el a magyar művészet történetében.


Fadrusz János, a renaissance-fejedelemnek, igazságos Mátyásnak érczbe öntője, a maga erejéből vált azzá, a mivé lőn. Élettörténetét végig gondolva, szinte úgy tetszik, mintha Vasari könyvében lapozgatnánk, aki oly egyszerű szavakkal irta le a régi nagy olasz mesterek életét.


Fadrusz Poszonyban született, 1858 szeptember 2-án. Atyja Fadrusz János, egyszerű majoros ember, a ki szűkös viszonyok között tartotta fenn nagyszámú családját. Öt gyermeke született, két leány és három fiú, ez utóbbiak között János a legidősebb.

 

Akaratos, kissé önfejű, de igen jószivű és tanulni vágyó gyermek volt, azonban szülei szegénysége nem engedte meg iskoláztatását. Elemi iskolái elvégzése után lakatos-inasnak adták. Feitzelmayer Károly pozsonyi lakatosmesterhez, a hol kitanult s egy finoman vert kapudíszszel remekelt is.

 

Mestere hamar észrevette művészi hajlandóságait és a finomabb mivű dolgokat reá bizta. Egy díszkapuját ki is állitotta egy iparkiállításon s dijat is nyert vele. Ekkor már Fadrusz sokat rajzolt, faragott, különösen Doré bibliáját másolta nagy ügyességgel.

 

Engel Károly pozsonyi városi rajziskolájában is tanult rajzolni. Lelkében a művészi pálya ábrándképei ébredeztek. A szerencsés véletlen folytán Zay-Ugróczra kerűlt a fafaragó iskolába, a hol négy évig dolgozott, a mig be nem sorozták katonának. Katonáskodásának elvégzése után Pozsonyba visszatérve, fafaragványaival tartotta fönn magát.


Ez időből számos művészi kivitelű fafaragványa maradt, főleg a Palugyay-család birtokában, a kik tehetségét már ez időben méltányolták. Az emberi életről készűlt allegoriájával keltett maga iránt különösebb érdeklődést. Pajzs közepén van egy szépen mintázott, fátyolozott arcz, egy urnából lombos ág fakad alatta, mely kisebb ágakban, leveleken folytatódik.

 

Az egyes levelekből bontakozik ki az életet jelképező négy alak: a pille után kezét nyujtó gyermek, a fiatal leány, a férfi és a törődött öregasszony, a halál rejtelmes fátyolával. A Palugyay-család birtokában van még egy pár ily finoman kidolgozott fafaragványa, egy remek családi czímer, egy csinos gyertyatartó, mely a sas és kígyó viadalát ábrázolja.


1883-ban Hummel emlékszobra javára műkiállitást rendeztek Pozsonyban. Batka János városi levéltárosnak, a kiállitás rendezőjének a fiatal Fadrusz János egy reliefet vitt el, mely Ahasverus-t ábrázolta.

 

Ez a műve gipszből van ugyan öntve, de ő egészen a fafaragás teknikájával készitette el, mert agyaggal még akkor nem tudott dolgozni. Munkája a kifejezés erőteljes hatásával általános feltünést keltett.

 

A kiállitás folyamán később egy öreg asszony arczképét is kiállitotta. Batka János mindent elkövetett, hogy a műbarátok figyelmét felhivja a fiatal művészre s mikor Trefort Ágost, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a ki akkor Pozsony város egyik képviselője volt, a kiállítás megtekintésére Pozsonyban utazott, bemutatták neki Fadruszt.

 

A miniszter meg is igérte, hogy pártját fogja. Az igért pártfogás azonban elmaradt. Fadrusz ezalatt tányér-dekorácziókat rajzolt egy porczellánkereskedő czég számára s ebből tartotta fenn magát.

 

Pozsonyban ismeretesekké váltak ügyes rajzai, később egy Krisztus-fejet ábrázoló relief-je, de pártfogásra nem tudott szert tenni. Időközben résztvett az 1885-iki országos kiállitáson tányér-dekorácziókkal és dijat is nyert.


Végre jóembereinek sikerült a pozsonyi származású bécsi szobrász, Tilgner Viktor érdeklődését felkelteni iránta, kinek ajánlatára a pozsonyi első takarékpénztár ösztöndíjat adott a fiatal művésznek, Tilgner maga pedig felvette tanitványai közé. Fadrusz előtt új világ nyilt meg Bécsben. Most látta csak, mily messze a czél, melyet maga elé kitűzött s mily óriási nehézségekkel kell még megküzdenie. De nem csüggedt.

 

Nagy buzgalommal kezdett dolgozni a mester mellett, hogy megszerezze a technikai ismereteket is. Csakhamar alkotni kezdett. Ez időben (1888) egy mellszobrát a pozsonyi műbarátok nagy elismeréssel fogadták, örömmel észlelve gyors haladását.

 

Nemsokára ezután elhagyta Tilgnert s Hellmer mellé állott be a bécsi akadémiára. Ez időben készitette az öreg Ortvaynét ábrázoló érdekes mellszobrát, melynek találó jellemzése a fiatal művész első komolyabb sikere.

 

A bécsi akadémián az Amazonok csatáját ábrázoló rajzával díjat nyert, majd megcsinálta nagy sikerű „Krisztus a kersztfán” czímű művét, melylyel 1893-ban az ezer forintos kiállitási nagy dijat nyerte a magyar képzőművészeti társulat kiállitásán.

 

Ez a műve, mely a magyar művészi körökben is ismertté tette nevét, az 1900. párisi kiállitáson szintén nagy elismerést aratott és egy angol műbarát meg is vette.


1893 juniusában mutatta be Fadrusz Pozsonyban Mária Terézia szobrának mintáját, melyet nagy lelkesedéssel fogadtak. Négy esztendővel később, 1897 májusában leleplezték a carrarai márványból készűlt ritka szép emlékművet.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Fadrusz János kolozsvári Mátyás szobra
Kántor Judit

Fadrusz János a századforduló egyik legjelentősebb emlékműszobrásza. Alkotásaiban szakított a túlrészletező neobarokk stílusjegyekkel. Kerülve a sok-sok részletet, összefogottságra, a tiszta plasztika elveire támaszkodott. Pályázaton nyerte el a kolozsvári Mátyás-emlékmű elkészítését.

 

A monumentális hatású szobor megragadó realizmussal, a kifejezés szuggesztivitásával ragadja meg a nézőt. Annak ellenére, hogy a magyar Nemzeti Galériában ott vannak Fadrusz plasztikai munkásságának jelentős darabjai (Toldi és Mária Terézia szoboremlékművek mellékfigurái, Krisztus szobra), nem kapunk teljes képet szobrászati munkásságáról.

 

A létrehozott Mária Terézia emlékmű, a Tuhutum oltár, a Wesselényi emlékszobor elpusztultak. Megmaradt köz- és beltéri szobrai árulkodnak arról, hogy a bronzszobrászatnak egyik kiemelkedő alkotója volt. A Mátyás szobor több mint egy térre elhelyezett szobor. Érzelmi kisugárzása adott erőt az elszakított magyarságnak hazaszeretetük átéléséhez. A szobor hatása és kommunikációs szerepe ma is aktuális.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Fadrusz János Mária Terézia A Wesselényi emlékmű Krisztus a kereszten Toldi
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Elek Artur és Szőnyi István könyveiről Elek Artur és Szőnyi István könyveiről
Egy időben két képzőművészeti ABC jelent meg a könyvpiacon, az...
Gogoly -  A vőlegény Gogoly - A vőlegény
A világirodalomnak legtragikusabb írója, Gogoly, melankolikus volt és...
A helyzet Flandriában és Varsó körül A helyzet Flandriában és Varsó körül
A háboru mai helyzetéről a Bund a következőket írta. A nyugat...
Szerencsétlen léghajózás Szerencsétlen léghajózás
A magyar léghajózási társaság *Turul* nevű léghajója, mint rendesen,...
Tizenegy gólt rúgott a Ferencváros Tizenegy gólt rúgott a Ferencváros
Ferencváros – MTK 11:4 A Ferencváros ősi ellenfelének...
Balbo tábornagy hősi halála Balbo tábornagy hősi halála
Az a repülőgép, amelyet Tobruk felett junius 28-án maga Italo Balb9o...
Knouk-out, sok izgalom az ökölvívó bajnokságban Knouk-out, sok izgalom az ökölvívó bajnokságban
Vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett folytatták Magyarország...
Lindbergh újra az Atlanti-óceán felett Lindbergh újra az Atlanti-óceán felett
Charles Lindbergh, aki évekkel ezelőtt elsőnek repülte át az...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98